Testbeszéd önmagadnak – 2. rész
Testünk önkéntelen mozgása gyakorlatilag pontosan leképezi gondolataink és érzéseink többségét.
Ahogy azt már az első rész bevezetőjében is említettük, ennek az úgynevezett testbeszédnek kettős irányú hatása van. Egyfelől hatunk vele a környezetünkre, hiszen ezeknek a kisugárzott impulzusoknak a vételére az emberi elme igen fogékony.
Ahhoz, hogy hasson, még csak tudni sem kell ennek a jelenségnek a létezéséről, mert nagy részben a tudatalattinkra gyakorol hatást.
A mosoly csodákra képes. Nem csak kifelé, hanem befelé is hat. Mégpedig jótékonyan.
Természetesen aki ismeri ezeket jeleket az jobban beleláthat a másik emberbe. Éppen ezért számos szakmának ez az ismeret nélkülözhetetlen kelléke.
Egy HR-esnek vagy értékesítőnek például ez a tudás úgy kell mint egy falat kenyér, ha jól akarja végezni a munkáját.
Másfelől pedig ezek a jellemzően önkéntelen mozdulatok visszahatnak ránk is.
Különféle biológiai folyamatokat indukálnak bennünk annak megfelelően, hogy agyunk számára mi következhet az adott testhelyzetből.
Éppen ezt a tulajdonságot lehet kihasználni arra, hogy pozitív irányba mozdítsuk állapotunkat, viselkedésünket, attitűdünket.
Ehhez csak arra van szükség, hogy néha tudatosan vegyünk fel bizonyos támogató testhelyzeteket.
Test-beszéljünk önmagunkhoz!
Ebben a többrészes írásban ezekből a lehetőségekből veszünk górcső alá cikkenként kettőt.
A leírt megfigyelések mögött mindig komoly kísérletek állnak, amelyek dokumentációját a cikkeinkben található hivatkozásokon keresztül lehet elérni.
Ebben az írásban a jókedv fokozásáról és a kitartás növelésének egy furcsa módjáról olvashatnak.
1/. Mosolyogj a saját jókedvedért.
Nem csak különféle testhelyzetekkel, de akár hanggal vagy csupán arcmimikánkkal is jelentős változást indukálhatunk
szervezetünkben. Az esetek többségében ez az adott területet támogató hormonok fokozódó megjelenésében érhető tetten.
Két kísérletet végeztek, amely során például tollat vettek a szájukba a kísérleti alanyok, így aktiválva a mosolygásért felelős mimikai izmokat.
Különböző képregények „jókedvűségét”, humorosságát kellett értékelniük.
Az eredmények azt bizonyították, hogy a mosolygó emberek sokkal humorosabbnak értékelték a képregényeket, mint a fapofájú alanyok.
Sőt, ez a fokozott jókedv még akkor is megfigyelhető volt, ha a kísérleti alanyok igazából nem is mosolyogtak, csak a szájukba tollat vettek és így aktiválták a mosolygó izmaikat.
Ez pedig ismét megerősítette azt az információt, hogy csupán bizonyos testhelyzet felvétele, adott izomcsoport aktívvá tétele arra késztetheti agyunkat, hogy egy adott érzelmi állapot következményét – a mosolyt – magának az érzelmi állapotnak a kvázi létrehozására/megerősítésére használja fel.
A recept tehát egyszerű.
Mosolyogj sokat, hogy jókedvű legyél! 🙂
2./ Így legyél kitartó, avagy a karba tett kéz ereje
Se szeri se száma azoknak az embereknek, akiknek gondot okoz a kitartás, amikor valamilyen tevékenységet végeznek.
Ez lehet fizikai megterheléssel járó tevékenység, vagy szellemi leterheléssel járó elfoglaltság.
Főleg ez utóbbinak a támogatására jelenthet jó megoldást az a visszaható testbeszéd, aminek a hatékonyságát az amerikai Rochester Egyetem kutatói kísérletsorozatuk során dokumentáltak.
A kísérlet rámutatott, hogy a karba tett kezű kísérleti alanyik, mintegy kétszer hatékonyabban oldották meg a logikai feladatokat a normál testhelyzetű kontrollcsoportnál.
Ez a hatékonyság növekedés pedig a megnövekedett kitartásuknak, állhatatosságuknak a következménye volt.
Ha tehát lankad a kitartásod, csak tedd karba a kezedet, folytasd amit elkezdtél és add át magad a létrejövő „hú, de kitartó vagyok” állapotnak.
A következő részben a gesztikulálás megértő és megértető hatásáról fogunk szót ejteni.
A sorozat első részét ide kattintva tudod elolvasni.
