Napéjegyenlőség meg a terminátor – Hamis legendák 6.
Ma van az őszi napéjegyenlőség napja, szeptember 23.
Mindenki úgy tudja, hogy ilyenkor pontosan egyforma hosszúságú a nappal meg az éjszaka.
Márpedig ez egy nagy tévedés.
A nappalok és az éjszakák hossza egyáltalán nem egyforma a napéjegyenlőség napjain.
Azért a többes szám, mert évente kétszer is van napéjegyenlőség.
Ősszel és tavasszal.
A cikkben leírt megállapítások egyaránt vonatkoznak a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségre is.
Sőt, a téli és a nyári napfordulónál is ez az oka a napforduló dátuma és annak valós ideje közötti több napos eltérésnek.

Ilyen a Föld és a Nap helyzete napéjegyenlőség idején / szerkesztett flickr,NASA foto
A hamis legenda tehát úgy szól, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség napján egyforma a napszakok hossza.
Ezt fogjuk most megcáfolni és okát elmagyarázni.
Ha az asztali naptáradra pillantasz, vagy megnézel egy online napkelte-napnyugta naptárt, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a mai napon a nappal 13 perccel hosszabb mint az éjszaka.
Joggal merülhet fel benned a kérdés, hogy miként lehetséges ez az őszi napéjegyenlőség napján.
Esetleg rossz adat van a naptárakban?
Nos, nem.
A naptárakban jó adat szerepel.
A napéjegyenlőség napjain – a közhiedelemmel ellentétben – nem egyforma ideig tart az éjszakai sötétség és a nappali világosság.
Röviden és közérthetően elmagyarázzuk, hogy mi ennek az oka és azt is megtudhatjátok, hogy miként kerül a képbe
egy terminátor.
Azt ugye tudjuk, a Föld forog és – folyamatosan változva – amikor egyik oldalán nappal van akkor a másikon éppen éjszaka.
Ez azt jelenti, hogy a fény szempontjából állandóan két félgömbünk van.
Egy világos és egy sötét.
Ezt a nappali és éjszakai félgömböt elválasztó körvonalat nevezzük terminátornak. 🙂
Pontosabban, geometriailag megfogalmazva:
Egy olyan sík, amely az adott pillanatban a Nap-Föld középpontját összekötő egyenesre merőleges és átmegy a Föld középpontján, kijelöl egy kört a Föld felszínén.
Ez a kör a terminátor.
Napéjegyenlőség idején az történik, hogy a Föld középpontján átmenő terminátor síkja pont merőleges az egyenlítő síkjára (sőt az összes többi szélességi kör határolta síkra is.)
Egyszerűsítve azt is mondhatnánk , hogy ilyenkor van egy vízszintes egyenlítői síkunk meg egy függőleges fényhatárvonal síkunk. Ez a jellegzetesség jól megfigyelhető a cikk elején lévő képen.
Ebből fakad az a jellegzetesség, hogy az egész Földön egyszerre van napéjegyenlőség.
No, de most következik a turpisság.
Ugyanis mi, földi szemlélők ezt nem így látjuk.
Ha a Föld felületén egy képzeletbeli ceruzával berajzolnánk a nappali és éjszakai mezsgye tényleges határárvonalát, akkor is egy kört kapnánk. Legnagyobb meglepetésre azonban ez a kör nem esne egybe a terminátorral, hanem egy picit odébb lenne. (Kb. 50 szögperccel lenne odébb.)
A geometriai egyenlőség és a látható egyenlőség eltér.
A kettő csak akkor esne egybe, ha:
– a Földnek nem lenne légköre és
– a Nap csak egy pont lenne az égen.
A Földnek azonban van légköre, ami fénytörést okoz. Ez a fénytörés (normál légköri defrakció) pedig 34 szögperccel megemeli a Napot.
A Nap nem csak egy pont az égen hanem kör, aminek van egy 16 szögpercnyi sugara.
Ebből a két értékből adódik az 50 szögpercnyi eltérés a nappali világosság javára.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a geometriai számok alapján meghatározott napéjegyenlőségi napokon ténylegesen 13 perccel hosszabb a nappal mint az éjszaka.
A magyarországi szélességi körnél csak 4 nappal később, szeptember 27-én válik egyforma hosszúságúvá a nappal és az éjszaka.
Más szélességi körnél ez az eltérés még nagyobb is lehet.
A hamis legendákról szóló sorozatunk előző, 5. részét a kék betűs részre kattintva olvashatod el.