A strucc homokba dugja a fejét?

A homokba dugja a fejét kifejezést mindenki ismeri.
Azt is, hogy honnan ered.
Úgy tartják, hogy a strucc viselkedéséből, mert eredendően ez az állat dugja a fejét a homokba – veszély esetén.
Azonban ez egy nagy tévedés.
Tévhit.

A Hamis legendák sorozatunk ezen 5. részében ennek a tévedésnek a hátterét vizsgáljuk meg.

Gyerek koromban, amikor először halottam ezt a kifejezést és történetet eltöprengtem azon, hogy milyen buta állat is ez a strucc. Hiába dugja a fejét a homokba, attól még egy oroszlán jól a hátsójába haraphat.
Miután láttam, hogy a szomszéd kölyökmacskája úgy bújt el – a fejével – a szőnyeg alá, hogy a testének többi része kilógott, megállapítottam, hogy a strucc, ezzel az elbújós kényszerképzetével nincs egyedül az állatok között.

De hogy is szól ez a legenda pontosan?

 

HAMIS LEGENDA a struccról:

Ha egy strucc veszélyt érez – minő buta madár – fejét a homokba dugja.

Így próbál elrejtőzni az őt fenyegető veszély elől és kizárni a külvilágot, annak reményében, hogy így megúszhatja a bajt.
Ez olyannyira régóta jól ismert „tény” , hogy még egy világszerte használt és meglehetősen gyakran citált mondás is született belőle, nevezetesen a – homokba dugja a fejét.
A szólás-mondás valóban létezik, de az alapjául szolgáló legenda egy nagy tévedés.

 

AZ IGAZSÁG:

Az igazság az, hogy a strucc nem dugja a fejét a homokba és erre több jól érthető oka is van.
A legfontosabb ezek közül az, hogy homokba dugott fejjel szimplán megfulladna.

Gondoljuk csak végig.
A strucc többféle hatékony védekezési mód közül is választhat.

Elsőnek rögtön itt van a gyorsasága.
A ‘szégyen a futás de hasznos’ elv a vadonban mindig is jól működött.
A strucc a világ leggyorsabb kétlábú élőlénye.
Rövid ideig akár 70km/órás tempóra is képes, ráadásul kitartásban és élen jár.
A maga kocogós, 50km/óra körüli sebességével képes egy szuszra nagyobb távot, akár 10-15 km-t is megtenni.
Ezt a kocogós tempót ráadásul már egy egy hónapos strucc-baba is gond nélkül teljesíti.

Miért dugná a fejét a homokba, ha simán el is futhat az őt fenyegető veszély elől. Ne legyenek kétségeink, el is fut.

Aztán rögtön itt van egy másik nyomós ok, a mérete.
Ez a tollas jószág ugyanis amellett, hogy mintegy 2,5 méter magas és súlya meghaladhatja az egy mázsát olyan futásban edződött hosszú izmos lábakkal rendelkezik, amelynek egyetlen jól irányzott rúgása képes akár egy oroszlánt is megölni.

 

Rendben, de akkor honnan a homokba dugott fejről szóló hamis mítosz?

Két lehetőség közül is választhatunk.

Az első a tojásrakás, pontosabban a költési, tojásgondozási szokásuk környékén található.
Amikor a strucc család úgy dönt, hogy ideje gondoskodni az utódokról, ásnak egy 1.5 -2 méter széles és kb. fél méter mély gödröt a talajban és ebbe a fészekbe kerülnek bele a tojások.
Kerül rájuk némi föld is, majd ezt követően a szülök jó madárhoz illően felváltva ücsörögnek rajtuk.
Napjában néhányszor a gondos szülök fejüket a föld szintje alá dugva megvizsgálják, megforgatják és elrendezik a tojásokat.

Ez a művelet csak a költési időszakban érhető tetten és igen rövid ideig tart.
Ettől függetlenül a művelet során úgy látszik mintha a strucc feje a földben, homokban lenne.
Minden valószínűség szerint ez szolgált a mítosz kialakulása alapjául.

 

Van egy másik megközelítése is a dolognak.
Mivel a madár feje jóval magasabban van, mint a rá veszélyt jelentő ragadozóké, ezért hamarabb is veszi őket észre.
Ilyenkor azt a taktikát követi, hogy a földre kuporodik, nyakát és fejét a földre fekteti.
Kvázi egy buckának, vagy bokornak álcázza magát.
A távoli szemlélő ilyenkor akár azt is gondolhatja, hogy a fejét a „homokba” dugta.
Ez persze csak akkor alkalmazott technikája a madárnak, ha az elsődleges ösztönei által kiváltott reflex, a korábban már említett – fuss, ahogy a lábad bírja – nem tűnik kivitelezhetőnek.

Azt, hogy a kettő közül melyik elmélet a meggyőzőbb, a kedves olvasó belátására bízom.

A végső és valós megállapítás, az igazság így hangzik:

A strucc nem dugja a fejét a homokba.

Kép:c.wikimedia

Hamis legendák sorozatunk előző, 4. részét a kék betűs részre kattintva olvashatod el.