Régi mértékegységek, mértékek 1.

  •  

A régi mértékegységek és mértékek világáról készült 2 részes összefoglaló írásunk célja korántsem öncélú szempontok figyelembevételével került meghatározásra.
Népszerű regények, mesék, eposzok és filmek garmadában találkozhatunk ezekkel a régi mértékegységekkel.

Vajon hányan tudják, hogy milyen súlyt takart a tálentum Odüsszeusz kalandozásaiban vagy a perzsa-görög háborúk idején játszódó “300” című filmben, esetleg Ali baba és a 40 rabló közismert történetében?
Ben Hur korában, netán a “Spárta” vagy a “Mennyei birodalom” című filmben milyen távolság volt az 1 stádium(sztadion)?

Jókai vagy Mikszáth regényeiben vajon mekkora űrmértéke volt egy akós hordónak, vagy milyen mennyiség volt az 1 pint sör és az icce bor?
A népmesék szegény emberének az egy véka búza vagy az 1 rőf hosszúságú kolbász vajon megváltotta-e az éhezését?

Az ilyen és hasonló kérdések tisztázása érdekében született meg ez a 2 részes írásunk.
Cikkünk ebben az első részében a régebben használt magyar mértékegységekkel ismerkedhetnek meg olvasóink.
Az ezt követő 2. részben pedig az ókor és a korai középkor mértékegységeit soroljuk fel történelmi korok illetve területek szerinti bontásban.

régi mértékegységek
A régebbi korokban teljesen más mértékegységeket használtak Magyarországon.

A régi mértékegységek illetve régi mértékek meghatározásánál van két olyan fontos kitétel, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az első az, hogy az azonos elnevezésű mértékegységek koronként más-más tényleges értékkel bírtak.
A második pedig az, hogy az adott mértékegységeket néha országonként vagy területenként is eltérően értelmezték.
Ebben az esetben sokszor a mértékegység megnevezésébe – jellemzően elé – írták az adott terület nevét.

A fenti két kitétel kiváló összevont példája lehet például rőf esete.
A hiteles forrásokból összegyűjthető különböző rőf hosszúságok 16 különféle értéket vehetnek fel, kezdve az 53cm hosszú egyiptomi rőftől, a magyar rőf 62cm-én át egészen 100cm hosszúságig (mezopotámiai rőf).

Ahogy említettük, ebben az első részben a magyar vonatkozású régi mértékegységekkel ismerkedhetnek meg olvasóink.
Történelmünkből fakadóan ezeknek egy része összefügg az osztrák területen (is) használt mértékegységekkel.
(1715-től 1875 végéig a bécsi mérték volt a hazai hivatalos mérték, pozsonyi mérték néven.
1876 január elsején szűnt meg, mert nálunk is bevezették a metrikus rendszert.)

Minden régi mértékegységnél jelöljük az átszámítást is a ma használt mértékegységre, az értelmezéshez szükséges mértékben kerekítve.

Régi magyar mértékegységek

A régi magyar mértékek a Magyarország területén egykor használt mértékegységeket tüntetik fel.

Régi magyar súlymértékek(tömegmértékek):

  • 1 osztrák tonna = 20 bécsi mázsa = 1120 kg
  • 1 bécsi mázsa = 100 bécsi font = 112 vámfont = 3200 bécsi lat = 56 kg
  • 1 vámmázsa = 100 vámfont = 50 kg
  • 1 bécsi font = 32 bécsi lat = 16 bécsi oton = 0,56 kg
  • 1 vámfont = 0,5 kg
  • 1 budai(kereskedelmi) font = 2 budai márka = 498 gr(1761 előtt 491 gr)
  • 1 gyógyszertári font = 0,42 kg
  • 1 bécsi márka = 0,2807 kg
  • 1 budai márka = 248,9 g (1761 előtt 245,5 g)
  • 1 bécsi oton(uncia) = 2 bécsi lat = 8 drachma = 24 scrupulus = 35 gr
  • 1 bécsi lat = 17,5 gr
  • 1 drachma = 4,38 gr
  • 1 scrupulus = 1,46 gr

Itt kell megjegyezni, hogy a középkor átlagos emberei nem igazán voltak járatosak a súlyok rejtelmeiben.
Ez az ismeret főleg csak a nagyobb tételekkel kereskedők kiváltsága volt
Sokkal inkább használta a köznép azokat a valójában űrmértékeket a súly illetve a mennyiségek mérésére, amik jól láthatók és értelmezhetők voltak számukra.
Ilyenek voltak például a 1 tál lencse, az 1 szakajtó borsó vagy az 1 véka/mérő búza.

Régi magyar hosszmértékek:

  • 1 magyar mérföld = 8353,6 méter
  • 1 bécsi mérföld = 4000 bécsi öl = 7585,92 méter
  • 1 bécsi rőf = 77,7 cm
  • 1 magyar rőf(sing, könyök) = 62,2 cm
  • 1 bécsi öl = 6 bécsi láb = 1,896 méter
  • 1 bécsi láb = 12 bécsi hüvelyk = 31,6 cm
  • 1 bécsi hüvelyk = 2,63 cm
  • 1 vonal = 12 pont = 2,2 mm
  • 1 pont = 0.18 mm

Régi magyar területmértékek:

  • 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 0,575 ha
  • 1 magyar hold = 1200 négyszögöl = 43,2 ár = 0,432 ha
  • 1 lánc = 1,9 ár = 190 m2
  • 1 ár = 100 m2
  • 1 négyszögöl = 36 négyszögöl láb = 3,6 m2
  • 1 négyszögöl láb = 144 négyszög hüvelyk = 0,1 m2
  • 1 négyszögöl hüvelyk = 144 négyszög vonal = 6,94 cm2

Régi magyar űrmértékek:

Régen részben külön űrmérték egységeket használtak a folyadékok illetve a száraz dolgok méréséhez.
Az utóbbi a súly mérését helyettesítette.
Ehhez alkalmazkodva mi is külön soroljuk fel ezeket az elkülönült célt szolgáló mértékegységeket.

Régi folyadék űrmértékek

  • 1 bécsi akó = 40 bécsi pint = 56,588 l
  • 1 bécsi pint = 1,415 l
  • 1 magyar akó = 64 magyar icce = 54,2976 liter
  • 1 magyar pint = 2 icce = 4 meszely = 8 verdung = 1,5 liter
  • 1 magyar icce = 2 meszely = 848 ml
  • 1 magyar meszely = 2 verdung = 424 ml
  • 1 magyar verdung = 212 ml

1858-ig a magyar akó, 1858 június 8-től a német akó volt az űrmérték alapegysége hazánkban egészen a metrikus átállásig – 1876.

Száraz anyagok régi űrmértékei

  • 1 osztrák mérő = 61,5 liter
  • 1 pozsonyi mérő = 2 véka = 62,5 liter
  • 1 pesti mérő = 3 véka = 94 liter
  • 1 köböl = 4 véka = 2 pozsonyi mérő = 120-125 liter
  • 1 kila = 2 véka = 62 liter
  • 1 véka = 40 icce = kb.31 liter

A régi mértékegységek általános meghatározása nem mindig egyszerű feladat.
A véka meghatározásánál a legáltalánosabban használt értékét tüntettük fel.
Tettük ezt azért, mert a véka pontos meghatározása némi nehézségbe ütközik tekintve, hogy nem csak helyenként, de például a magyar nyelvterületen koronként is különböző értékeivel találkozhatunk.
Az eltérés mértéke pedig igen jelentős, akár több mint négyszeres is lehet.
A budai véka például kortól függően 13, 19 vagy 31 litert is jelenthetett.

Most, hogy írásunkat végigolvastad már tudhatod, hogy bizony az egy vékányi búzával megsegített szegény ember csak néhány nappal húzta volna tovább éhínség idején.
Aki viszont felhörpintett egy pint sört meg leküldött rá egy icce bort, annak minden bizonnyal igen nótázós kedve támadt. 🙂

A már megjelent második részből kiderül, hogy milyen mértékegységeket használtak a nagy ókori civilizációkban, a bibliai időkben, a görög és római világban.


(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük