Mióta állítunk karácsonyfát?
Vajon tudjuk-e pontosan, hogy mióta állítunk karácsonyfát?
Köztudomású, hogy a karácsonyi ünnep a keresztény hagyományoknak megfelelően Jézus Krisztus születésének állít emléket.
Annak ellenére, hogy az egész világon december 25-én ünneplik a karácsonyt, minden bizonnyal nem ez a nap Jézus születésének napja.
Ettől függetlenül joggal gondolhatjuk, hogy ha a karácsony megünneplésének ilyen ősi gyökerei vannak, akkor a hozzá felhasznált „kellékeket” is igen régóta használjuk.
Ez persze vonatkozhatna a karácsonyfára is.
Pedig nem. 🙂
A karácsony manapság az ajándékozásról, szeretetről és a családi összejövetelekről szól. /Kép:pixabay
A 325-ben ülésező első nikaiai zsinat határozata értelmében december 25-e Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Sokáig csak templomban ünnepelték.
Jézus születésének tiszteletére feldíszített fenyőfa – karácsonyfa – állításnak csak alig néhány száz éve találjuk nyomát. Az 1500-as évekig gyakorlatilag egyetlen egyszer sem találkozunk karácsonyi fenyőfa állítással, még kevésbé díszítéssel.
Igazából a 16.századi reformáció az, ami alapvető változást hozott a karácsony megünneplésében. Az addigi templomi megemlékezés – liturgia -kezdett beköltözni a lakóházakba. Az emberek a Biblia gyakori, otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthonukban is ünnepelni.
Ebben az időben kialakulóban volt sokféle új karácsonyi szokás. Ezek közé tartozott például a karácsonyfa állítás a német evangélikusoknál.
Nem véletlen, hogy az első, vélt vagy valós karácsonyfa állítás a reformáció egyik neves alakjához köthető.
Úgy tartják, hogy karácsonyfát először 1536-ban állítottak.
A Jézus születésének saját otthonában emléket állító személy pedig nem volt más, mint az akkor 5 gyermekes Luther Márton. A dátum valósságát erősítheti az a tény, hogy a másik nagy protestáns, Kálvin János fő műve (Institutio Christianae religionis) is ebben az évben jelent meg először, latinul.
Mindkét aktus azt demonstrálhatta, központi üzenetük az volt – persze leegyszerűsítve -, hogy az emberek és Isten (Jézus) kapcsolata közvetlen lehet.
Minden bizonnyal írásos polgári feljegyzésekből következtetnek arra, hogy 1605-ben Strasbourgban már díszítettek karácsonyfát. Állítólag az akkori münsteri tiszteletes igen kemény hangú kirohanással adott hangot rosszallásának az első díszített karácsonyfák láttán.
A fenyőfa állítás szokása azonban innentől megállíthatatlan volt, szemlátomást nyugatról keletre terjedt.
Úgy tudjuk, hogy gyertyás karácsonyfát elsőként az 1660-as évekre emlékezve Liselotte pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében.
Drezdában 1807-ben tűnik fel a piacon, Berlinben 1816-ban honosul meg.
Bécsben az első karácsonyfát vélhetően a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben. Ez a szertartás akkoriban olyan furcsa volt, hogy állítólag még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.
Bécsi feltűnését néhány évvel későbbi dátummal is kapcsolatba hozzák.
Úgy is tartják, hogy Bécsbe 1821-ben hozza be ezt a szokást egy Anschütz Henrik nevű színész.
No, és vajon mi a helyzet a magyarországi karácsonyfákkal?
Mióta állítunk karácsonyfát Magyarországon?
Podmaniczky Frigyes emlékirataiban úgy olvashatjuk, hogy nőrokona, Brunszvik Teréz nevéhez fűződik az első itthoni karácsonyfa állítás.
Feljegyzések szerint a grófnő, aki a magyarországi óvodák megalapítója volt, 1825-ben, Martonvásáron (más források szerint 1824-ben Aszódon) állította fel az első magyar karácsonyfát.
Innen terjedt volna szét ez a szokás?
Elképzelhető, de biztosan persze nem tudjuk.
Azt viszont tudjuk, hogy a 19.század közepén, amikor először jelenik meg magyar irodalmi műben a karácsonyfa ( Jókai Mór: A koldusgyermek ,1854), Németországban már javában gyártják a díszítésére szánt üveggömböket, csillagokat és csúcsokat.
Az üveggömb az ősi rítusból a paradicsomi almát, a csillag a betlehemi csillagot, a hegyes csúcsdísz pedig a templomot jelképezte.
A 20. században azután robbanásszerűen terjedt el a világban.
Mára vallási formától független, „kozmopolita” ünneppé vált, amelynek központjába az ajándékozás, családi együttlét és szeretet került.
Azt, hogy mióta állítunk karácsonyfát, évre pontosan valószínűleg sosem tudjuk megállapítani, de a jelenség felbukkanása és elterjedése jól nyomon követhető. Ezt szerettünk volna bemutatni olvasóinknak.
Fontosnak tartjuk annak megemlítését, hogy december 25-e , illetve a téli napforduló idejének környékén, már jóval a kereszténység megjelenése előtt is számos ünnepet tartottak a különféle ősi pogány kultúrák. Ezek többségében fellelhető a növények, ágak, fák díszítésének szokása.
Ezek ősi rítusok, népszokások.
A karácsony keresztény ünnepként választott hivatalos dátuma szoros összefüggésben van a korai kereszténység azon törekvésével, hogy a pogányokat integrálni tudja a felemelkedő kereszténység hívőinek sorába. Ez az oka több nomád jelkép karácsonyi feltűnésének.
A részben – talán – innen eredő karácsonyi hagyományokkal és jelképekkel (kígyó, nap, stb) ez az írás nem foglalkozik.
Ezeket az ősibb összefüggéseket egy következő cikkben fogjuk megosztani olvasóinkkal.
További érdekes cikket olvashatnak a „normand” karácsonyfáról, a kék betűs részre kattintva.
(Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
