Miért nyáron van meleg? Hamis legendák 1.
A nyári meleg oka – talán meglepő – de sokak által nem ismert.
A nehezen megszerzett tudására mindenki büszke. Még akkor is ha az köszönő viszonyban sincs a tényleges tényekkel.
A mai internetes világban könnyen férünk hozzá információk hatalmas tömegéhez, de nem árt az óvatosság és egy kis józan ész, mert el sem tudjuk képzelni, hogy milyen gyakran visznek minket erdőbe.
Ez is hozzájárul olyan makacsul ismétlődő hamis információk elterjedéséhez, amit széles körben tényként ismernek el, holott a valósághoz az ég világon semmi közük nincs.
Ettől függetlenül nehezen kopnak ki a köztudatból, mert logikusnak tűnnek.
A magunk módján megpróbálunk néhány ilyen tévhitet eloszlatni, ezért elindítjuk a HAMIS LEGENDÁK című sorozatunkat, aminek keretében kijavítjuk ezeket a tévedéseket.
A HAMIS LEGENDA ÍGY SZÓL:
„Azért a nyár a legmelegebb évszakunk, mert ilyenkor van a Föld legközelebb a Naphoz.”
Első hallásra teljesen logikusnak tűnik a magyarázat, főleg azért mert merít és hozzákever egy kicsit a valós tényekből is.
A Földnek ugyanis miközben a Nap körül kering valóban változik a Naptól való távolsága.
Sőt, mint közismert a Nap brutál meleg és a hírekben is többször hallhattuk vagy olvashattuk, hogy nagyobb napkitörés miatt zavarok alakulhatnak ki a távközlési vagy elektromos rendszerekben.
Innen pedig csak egy ugrás lenne az a következtetés, hogy akkor biztos a melege is elér minket.
Persze, hogy nem így van!
Az igazság:
A Föld akkor van a legtávolabb a Naptól, amikor az északi féltekén tombol a nyár.
A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, és éppen nyáron van a legtávolabb- aphélium – egymástól a két égitest, ahogy az a fenti képen is látszik.
Ahogy ebből már látható, a nyári melegre a Nap és Föld távolságnak nincs semmilyen hatása.
Az egyes évszakok hőmérséklete azzal függ össze, hogy a nap sugarai milyen szögben érik el a földet. Minél közelebb van ez a beesési szög a merőlegeshez, annál nagyobb a melegítő hatása. (Ezért van az egyenlítőnél a legmelegebb.)
Mivel a föld forgástengelye „ferde” / kb. 23 fokkal tér el a keringési síktól / ezért az egy évig tartó nap körüli utazása során változik a napsugarak beesési szöge, és hol az északi, hol pedig a déli félteke kap „merőlegesebb” sugarakat és így több meleget.
Ez a mozgás okozza az évszakok váltakozásán túl azt is, hogy a két féltekén mindig éppen ellentétes évszak van.
A nyári meleg oka tehát a valóságban:
Nálunk, az északi féltekén nyáron esnek be a legnagyobb szögben a Nap sugarai, ezért van nyáron meleg.
Még egy jó hírünk van.
Mivel mi egy úgynevezett Creative Commons oldal vagyunk ezért az írásainkat bárhol újra lehet publikálni. Csak írjátok oda egy kattintható linkre, hogy tőlünk származik. Így a tudás korlátok nélkül terjeszthető.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
