A legmesszebbre költöző madár

  •  
  •  

A költöző madarak soraiból kerülnek ki a világ legkitartóbb maratoni atlétái.

Sok ezer kilométeres távot repülnek át évről évre, hogy a fészkelési területükről eljussanak egy telelésre leginkább alkalmas vidékekre.

Vannak közöttük olyan fajok, amelyek éppen csak átugranak a legközelebbi, télen is meleg területekre.
Azután vannak közöttük olyanok, amelyek már nem elégszenek meg holmi félmegoldással, hanem kontinenst is váltanak a megfelelő téli tartózkodás helyek megválasztásához.

Ez a gyakorlatban, számszerűsített értékekben kifejezve azt jelenti, hogy mondjuk egy Európában fészkelő költöző madár, ami a téli időszakra átruccan Afrikába az egyenlítő környékére telelni, körülbelül 5-6.000 kilométeres távot repül egy költözés alkalmával.
Tehát évente összesen kétszer.

legmesszebre költöző madár

Ez a fekete sapkás apró jószág a világ legmesszebbre költöző madara. Sarki csér a neve.

Az észak-európai területeken nyaraló és Dél-Afrikában telelő költöző madarak ennek a távolságnak akár a kétszeresét is megtehetik minden évben.
Ez már 20.000 km-es évenkénti szárnyalást jelent, ami – némi képzavarral élve – már gombócból sem semmi.
Igaz, ezek a teljesítmények valóban elismerésre méltóak, mindazonáltal teljesen szokványosnak tekinthetők a költöző madarak köreiben.

Bár a természet logikus szabályrendszerek mentén működik és példás gazdaságossággal bánik az ökoszisztémák erőforrásaival egészen az egyedi alkotóelemek szintjéig, mégis szinte minden területén találkozhatunk egy-egy kirívó jelenséggel.
Nos, ez a madarak költözési, vonulási távolságait tekintve sincs másképpen.

Létezik egy madár, amelyik minden fajtársát maga mögé utasítja, ha az évente megtett repülési utak hosszát vizsgáljuk.
Ráadásul nem kicsit, hanem nagyon. (Politikai vonatkozású asszociációkat kérnénk kizárni 🙂 )

Ez a madár minden évben simán körberepülhetné a Földet.
Az út hosszát jelző számok vonatkozásában ezt minden kétséget kizáróan meg is teszi.
Az évente megtett vonulási útvonalának hossza ugyanis nem kevesebb mint 40.000 km.
Ez pedig ugye nagyságrendileg megegyezik a Föld kerületével.

A költözési távolság rekorderének neve: Sarki csér (Sterna paradisaea)

Ez a fehér színű fekete “sapkás” apró madár a 10 dkg-os súlyt sem éri el.
Karcsú és áramvonalas testfelépítése, villás farka és késpengéhez hasonlító keskeny szárnyai tehetik a hosszú távú repülés avatatlan bajnokává.

Szinte egész élete egy állandó utazás.

A  költési időszakot, a nyarakat északon, a Jeges-tenger partvidékein tölti, hogy azután útra keljen és 20.000 kilométeres távot átrepülve megérkezzen telelőhelyére, az Antarktiszra.
Az antarktiszi nyárba.

Itt tölti a déli sarkvidék legkellemesebb nyári időszakát.
Ilyenkor a part melletti területeken, a legmelegebb decemberi hónapban akár 15 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet.
Ráadásul ebben az időszakban a déli sarkkörön a szó szoros értelmében állandó a világosság, éjjel-nappal süt a nap.

A sarki csér az északi és déli sarkkör között ingázik egész életében./c.wikimedia kép

Mivel fő tápláléka a hal ezért vonulása mindig vizek mentén történik.
Elsősorban tengerparti területekhez közel vezet repülési útjuk, de néha a szárazföldek belső területeire is betévednek.

Így kerülhetnek nagyon ritkán Magyarországra is olyan átvonuló példányai, amik a folyók nyomvonalát követték.

Az antarktiszi nyár végén, januárban azután megint szárnyra kelnek, hogy ismét visszatérjenek a 20.000 km távolságra található költőhelyükhöz, az Északi-Jeges-tenger partvidékéhez.

Mivel átlagosan 15-20 évig élnek, így életük során 600-800.000 kilométert is repülnek, de egyes matuzsálemi példányok nagy valószínűséggel a szinte már hihetetlennek tűnő 1 millió kilométeres összesített röptávolságot is elérhetik.

A sarki csér világviszonylatban (Sterna paradisaea) nem veszélyeztetett faj.
Ennek ellenére Magyarországon a védett kategóriában van.
Eszmei értéke 25.000,-Ft

Számos további, állatokkal kapcsolatos érdekességet fedezhetsz fel nálunk például az “Állati” menüpontra kattintva.


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.