Ezért esik húsvét időpontja minden évben másik napra

Húsvét időpontja minden évben más-más napra esik.
Ezt mindenki megtapasztalja, de nem mindenki tudja, hogy ez pontosan miért történik így.
Összegyűjtöttük a közvetlen kiváltó okokat és a kapcsolódó fontosabb információkat.

húsvét időpontja-ferenc pápa

Ferenc pápa egységesítené a húsvét napjának meghatározási módját. /wikimedia commons kép

Miért  esik húsvét időpontja minden évben másik napra?
Nos, elsősorban azért, mert időszámításunk szerint 325-ben I.Konstantin római császár vezetésével tanácskozó papi tanács, az úgynevezett első niceai(nikaiai) zsinat így határozott, illetve a határozatukból ez következik.

A döntés pontosan úgy szólt, hogy Krisztus feltámadásának emlékére ezentúl mindig vasárnapra essen húsvét.
Azt is kijelölték és a bolygók járásához kötötték, hogy pontosan melyik vasárnap legyen az.
A meghatározás úgy szól, hogy keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Ez a fajta meghatározás a közvetlen oka annak, hogy a húsvét március 22 és április 5 között bármelyik napra eshet.
Bár a tavaszi nap-éj egyenlőség mindig ugyanarra a napra esik – március 21 – holdtölte viszont az ezt követő 27 nap bármelyikén lehet.
(Mivel a Hold keringési ideje kerekítve 27 nap, maximum ennyi idő telhet el két telihold között.)

Elkövettek azonban egy hibát, illetve talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy nem voltak kellően előrelátóak a papi tanács tagjai.

Az történt ugyanis, hogy a pontos nap meghatározására nem jelöltek ki követendő módszert.
Ennek következtében különböző napokra eshetett húsvét időpontja, a húsvéti ünnepek.

Jó kétszáz évnek kellett eltelnie, hogy egy 6. századi szerzetes, bizonyos Dionysius Exiguus megalkossa azt az eljárást, amely
azóta is az alapját képezi húsvét időpontja kiszámításának.

Ezzel a húsvét napjának meghatározása körüli bonyodalmak még korántsem értek véget.
1582-ben XIII. Gergely pápa megváltoztatta az addig használt júlián naptárt és bevezették a Gergely-naptárt.
Ennek részleteire most nem térünk ki, de a kék részre kattintva elolvashatják az időszámítás rejtelmeiről szóló érdekes írásunkat.

A katolikus egyház ezzel összefüggésben 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza a húsvét naptári helyét. Manapság az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz igazodik.
Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere azonban maradt a régi, Gergely-naptár reform előtti julián naptárhoz kötődő eljárás.

Az azóta eltelt évszázadok alatt számos alkalommal próbáltak a világ egyházai megállapodni a legnagyobb keresztény ünnep időpontjának egységesítéséről. Az erőfeszítések azonban eddig eredmény nélkül végződtek.

Legutóbb a legnagyobb keresztény közösség vezetője, Ferenc pápa jelentette be 2015-ben, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét napjának meghatározási módját, annak érdekében, hogy a katolikusok ünnepe egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.

Biztosan szívesen olvasnád a húsvéti ünnepkörről szóló részletes írásunkat is, amelyet a kék betűs részre kattintva éred el.


(Ez a mű a CC-BY 4.0 nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.