Ezért esik húsvét időpontja minden évben másik napra
Húsvét időpontja minden évben más és más napra esik.
Változó dátumú ünnepnek is nevezik ezért.
Ezt évről évre mindenki megtapasztalja, de nem mindenki tudja, hogy pontosan miért történik ez így.
Összegyűjtöttük a közvetlen kiváltó okokat és a kapcsolódó fontosabb információkat.
Ferenc pápa egységesítené a húsvét napjának meghatározási módját. /wikimedia commons kép
Miért esik húsvét időpontja minden évben másik napra?
Nos, elsősorban azért, mert időszámításunk szerint 325-ben I.Konstantin római császár vezetésével tanácskozó papi tanács, az úgynevezett első niceai(nikaiai) zsinat így határozott, illetve a határozatukból ez következik.
A döntés pontosan úgy szólt, hogy Krisztus feltámadásának emlékére ezentúl mindig vasárnapra essen húsvét.
Azt is kijelölték és a bolygók járásához kötötték, hogy pontosan melyik vasárnap legyen az.
A meghatározás úgy szól, hogy keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen.
Így is lett.
Ez a fajta meghatározás a közvetlen oka annak, hogy a húsvét március 22 és április 5 között bármelyik napra eshet.
Bár a tavaszi nap-éj egyenlőség mindig ugyanarra a napra esik – március 21 – holdtölte viszont az ezt követő 27 nap bármelyikén lehet.
(Mivel a Hold keringési ideje kerekítve 27 nap, ugye maximum ennyi idő telhet el két telihold között.)
Elkövettek azonban egy hibát, illetve talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy nem voltak kellően előrelátóak a papi tanács tagjai.
Az történt ugyanis, hogy a pontos nap meghatározására nem jelöltek ki követendő módszert.
Ennek következtében egykor különböző napokra eshetett húsvét időpontja, a húsvéti ünnepek.
Jó kétszáz évnek kellett még onnantól eltelnie, hogy egy 6. századi szerzetes, bizonyos Dionysius Exiguus megalkossa azt az eljárást, amely gyakorlatilag azóta is az alapját képezi húsvét időpontja pontos kiszámításának.
Ezzel persze a húsvét napjának meghatározása körüli bonyodalmak még korántsem értek véget.
1582-ben XIII. Gergely pápa megváltoztatta az addig használt Júlián naptárt és bevezették a Gergely-naptárt.
Ennek részleteire most nem térünk ki, de a kék részre kattintva elolvashatják az időszámítás rejtelmeiről szóló érdekes írásunkat.
A katolikus egyház ezzel összefüggésben 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza a húsvét naptári helyét. Manapság az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz igazodik.
Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere azonban maradt a régi, Gergely-naptár reform előtti julián naptárhoz kötődő eljárás.
Az azóta eltelt évszázadok alatt számos alkalommal próbáltak a világ egyházai megállapodni a legnagyobb keresztény ünnep időpontjának egységesítéséről.
Az erőfeszítések azonban eddig eredmény nélkül végződtek.
Legutóbb a legnagyobb keresztény közösség vezetője, Ferenc pápa jelentette be 2015-ben, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét napjának meghatározási módját, annak érdekében, hogy a katolikusok ünnepe egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.
Ha tetszett ez a cikkünk, akkor biztosan szívesen elolvasnád a húsvéti ünnepkörről szóló részletes írásunkat is, amelyet a kék betűs részre kattintva éred el.
(Ez a mű a CC-BY 4.0 nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
