Fekete macska babona eredete

A fekete macska babona eredete és története ősi kultúráktól, a keresztény Európa történetén keresztül érkezik napjaink babonáinak sorába.
Mindenki “tudja”, vagy legalábbis hallott már róla, hogyha fekete macska keresztezi utunkat, átmegy előttünk az semmi jót nem jelent.
Az babonák világának elmélyültebb ismereteivel rendelkezők számára az is köztudott, hogy csak a jobbról érkező fekete macska jelent balszerencsét, a balról érkező viszont nem.
De vajon honnan ered a fekete macskával kapcsolatos babona, mi áll a hátterében?

fekete macska babona

Régen úgy gondolták, ilyen egy boszorkány. / Kép:pixabay

A történet felgöngyölítéséhez, egyfelől, évezredeket kell visszatekintenünk és lemerülnünk az ősi egyiptomi, kelta, görög és római hitvilágba.
Ezt követően pedig az európai kereszténység történetébe kell bepillantanunk, főleg IX. Gergely pápa és VIII. Ince pápa személyén keresztül, akik önkéntelenül is jelentős mértékben járultak hozzá a fekete macska babona kialakulásához.

 

A fekete macska babona így kezdődött.

Azon túlmenően, hogy az ősi kultúrákban szinte mindennek volt egy külön bejáratú saját istene vagy istennője, bizonyos istenségek illetve jelképeik kiemelt fontossággal bírtak.

Az ősi egyiptomi hitvilág egyik fontos istene volt például Básztet, a macska formában ábrázolt istenség, amely már az egyiptomi történelem korai időszakában, a második dinasztia idején megjelent, igaz akkor még vadabb oroszlán formában, hogy aztán a középbirodalom idejére felvegye macska alakját.
A macskák ezért szent állatoknak minősültek az ókori Egyiptomban, bántalmazásuk vagy netán elpusztításuk  szó szerint halálbüntetést vont maga után.

A többi ősi társadalomban is fontos helyet kaptak a macskák , ha nem is közvetlenül isteni ábrázolásként, de fontos és megkülönböztetett állatként.

A görögöknél Artemisz és Hekaté, a rómaiaknál Diana köthető a macskához. A kelta és viking leírásokban társállatként találkozhatunk velük, és ezeken túl szinte az összes keleti mitológia és hitvilág állandó szereplői.

 

Na, éppen ez a nagy népszerűség volt a pechjük, ezért kellett jelentősen rontani a renoméjukon.

Ez az állat ugyanis tökéletes szimbóluma volt annak az ősi barbár hitvilágnak, amelyet az akkor még több ezer évnyi hagyománnyal lemaradott kereszténység képviselői igyekeztek minél hamarább elfelejtetni a hívőkkel.
Az már csak hab volt a tortán, hogy ezek a doromboló jószágok a pogány hitvilágból táplálkozó jeleken kívül, a római hagyományokból örökölt szabadságnak és luxusnak is képviselői voltak. Nemes és előkelő udvartartások dédelgetett házi kedvencei voltak.

Ilyen barbár értékekre pedig nem volt szüksége az akkori keresztény egyháznak.

Annak ellenére, hogy például a 10.században Jó Hovel walesi uralkodó (Hywel Dda, Deheubarth királya) törvényt is hozott a macskák védelmében és árukat is szabályozta, az ideológia felülírta a hasznosságukat.
Mert hasznosak voltak, roppant hasznosak. Egész Európában fontos szerepük volt a káros rágcsálók, elsősorban a patkányok számának kordában tartásában.

A fekete macska jó hírén első ízben akkor esett jelentős – mit jelentős… egekig érő – csorba, amikor IX. György pápa, a Vox in Rama nevű 1233-as pápai bullában a fekete macskát “hivatalosan” is a sátán inkarnációjának kiáltja ki.

Na, több sem kellet a sötét középkor európai lakóinak.
Elkezdték fáradhatatlanul felkutatni és összegyűjteni a fekete macskákat, sőt, ami biztos-biztos alapon még azokat is, amelyekben a fekete szín csak egy kicsit is megjelent.
A jól végzett eredményes munka után hatalmas vidéki ünnepségeket rendeztek, amelynek során a “sátáni” macskákat, amúgy élve, az ünnepség központi helyén lobogó óriási tűzbe vetették.

Ennek a hatékony “sátántalanításnak” meg is lett a jól látható és érezhető eredménye.

A 14. század végére számos európai országban, a szó szoros értelmében majdnem kihaltak a macskák.
A patkányok viszont robbanásszerűen elszaporodtak és korlátlanul kezdték terjeszteni a kor méltán rettegett halálos betegségét a”fekete halált”, a pestist.
Nem véletlen, hogy a legnagyobb  pestisjárvány az 1350 körüli években pusztított Európában.

Némi megnyugvás után, ismét olaj volt a tűzre, hogy 1484-ben VIII. Ince pápa pogány állatoknak kiáltotta ki őket, és a sátáni kapcsolat révén a boszorkányság első rendű jelképévé, jelévé váltak.

Ezidőtájt egyesek úgy vélekedtek, hogy a fekete macskák nem mások, mint álruhába bújt boszorkányok.
Mások viszont úgy tartották, hogy a fekete macska még nem boszorkány ugyan, de ha 7 évig egy boszorkány bizalmasaként szolgál, akkor majd maga is boszorkánnyá változik.

Csoda-e ilyen előzmények után, ha a 15-16. században, a hírhedt boszorkányperek idején már az is halálos ítéletet kapott, akinek csak fekete macskát láttak az otthonában vagy annak környékén.

Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a fekete macskával kapcsolatos babonák a zsigerekbe gyökerezve a mai napig fennmaradtak, hiszen teljesen ártatlanul és vétlenül ugyan, de számos ősünk halála szárad a lelkükön.

A történelem több évszázadán keresztül a fekete macskának már a puszta jelenléte és közelsége is elég volt ahhoz, hogy halál, gyász és szomorúság üsse fel a fejét környezetében. Ez pedig – lássuk be – elég nagy balszerencse volt. Ez az asszociáció öröklődött át babona formájában a későbbi korokba.

(Vannak országok egyébként, ahol a fekete macska csupa jót jelent. Japánban, Angliában, Skóciában és Oroszországban például kimondottan pozitív dolgokat társítanak az ilyen cicusokhoz.)

Bár a sötét középkoron már réges-rég túljutottunk, az atomokat boncolgatjuk és fényévnyi távolságokra tekintünk a világegyetembe, a fekete macskával kapcsolatos babona számos helyen a mai napig él.

Sokan komolyan hisznek is benne.
Ha fekete macska megy át előtted, azért ne ess kétségbe. Van megoldás.

Meg nem nevezett, de megbízható forrásból származó információm szerint tuti megúszod a bajt, ha hármat visszalépsz, majd háromszor átköpsz bal vállad fölött.
Tartós védelmet pedig akkor szerezhetsz, ha ellenszerként fekete macskát fogadsz az otthonodba.

Ez utóbbi megoldásnak a cicamenhelyek is biztosan örülni fognak:-))

(Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.