Az emberi kéz rejtelmei
Az emberi kéz a természet egyik legbámulatosabb alkotása.
Nélkülözhetetlen kelléke volt annak az evolúciós folyamatnak, amelynek a végén megjelentünk mi, emberek.
Ahogy azt már az iskolában is tanították nekünk, a hüvelykujj tenyér felé fordításának képessége volt döntő jelentőségű ebben a folyamatban.
Az eszközök fogása és tartása stabilabbá és biztonságosabbá vált, jobban és hatékonyabban tudtuk használni azokat.
(A cikkből amúgy ki fog derülni, hogy ez így csak fél igazság.)
Érdemes megismerkednünk kezünkkel és megtudni, hogy mitől is olyan különleges ez a testrészünk.
Kezünk attól különleges, hogy a hüvelykujjunk bármelyik ujjal szembefordítható.
Kezeinkben található testünk összes csontjainak több mint a negyede, szám szerint 54.
Kezünk VIP szerepét jól jelzi az a tény, hogy bár kevesebb mint egy százalékát teszi ki testünknek, mégis agyunk mozgásért felelős részének – motoros cortex – mintegy egynegyede foglalkozik a mozgatásával.
A legtöbb agyi erőforrást ebből az ujjaink mozgatása igényli.
Ha már az ujjaknál tartunk…itt is megfigyelhetünk egy roppant egyedi vonást.
Az ujjainkat annak ellenére képesek vagyunk mozgatni, hogy egyáltalán nincs bennük izom.
Ez így fel sem tűnt eddig? Pedig így van.
Az ujjakat mozgató izmok a tenyérben és az alkarban vannak.
Ezek az izmok hosszú inakon keresztül távirányítják ujjainkat.
Az ujjainkat mozgató izmok további specialitása azok „brutális” ereje.
Képzeljünk csak el egy falmászót vagy sziklamászót, amint néhány behajlított ujjával tartja teljes testsúlyát.
Persze tudom, csak kevesek másznak falon, de például ásványvizet sokan cipelnek kartonszámra .
Az ujjainkra nehezedő nyomás ellensúlyozására legkevesebb négyszer annyi erőt kell az izmoknak biztosítaniuk. Ez a négyszeres érték az emberi kéz biomechanikájából következik.
Számoljunk csak egy kicsit.
A 12 kilós ásványvizes karton megtartásához minimum 48 kg-os erőt kell produkálnia az ujjakat begörbítő izmoknak, egy cementes zsák megemeléséhez már 200 kiló kell, hogy a súlyemelők vagy rúdugrók akár 1 tonnát is meghaladó értékéről már ne is beszéljünk.
Na, ezért használtuk a ‘brutális’ jelzőt.
Az ujjak közül is a hüvelykujj a legbonyolultabb jószág.
9 különböző izom és a kézre hatással lévő mindhárom fő ideg részt vesz a mozgatásában.
A mozgás összetettségét jól jelzi, hogy már az első ízének mozgásirányaira is hat különféle orvosi megnevezés létezik.
Isaac Newton például, aki természettudományi munkásságán túl a vallás és a Biblia szakavatott ismerője is volt, egyszer így fogalmazott:
Más bizonyítékok hiányában, már önmagában a hüvelykujj is elég bizonyíték lenne számomra Isten létezésére.
A közhiedelemmel ellentétben nem csak az emberek tudják hüvelykujjukat a tenyerük felé fordítani.
Annak ellenére, hogy sok iskolában a mai napig így tanítják, önmagában nem ez a képességünk az, ami kiemelt bennünket az állatvilágból.
A főemlősök közül a majmok is képesek erre a mutatványra.
Sőt, már több millió évvel az első ember megjelenése előtt is képesek voltak erre.
Az igazi különbség nem ebben rejlik, nem ettől unikális az emberi kéz.
A különbség ott van, hogy míg a majmok csak a mutató ujjukat képesek szembe fordítani a hüvelykujjukkal, addig az emberek az összes ujjukat.
A kisujjat és gyűrűsujjat is.
A tudomány ezt a képességünket ulnáris oppozíció névvel illeti.
Ez az a speciális többlet, amely alapvetően megkülönbözteti az emberi kezet, és egyedülálló markoló, fogó és csavaró képességgel ruházza fel.
A hüvelykujj speciális szerepére már az ókorban is rájöttek.
A perzsák és később a rómaiak is gyakran levágták a férfi rabszolgák hüvelykujját. Így munkavégző képességük nem nagyon változott, viszont alkalmatlanok lettek fegyverek stabil megfogására.
Az emberi kéz alsó oldala a tenyér is tartogat számos egyedi vonást, sőt meglepetést.
A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül:
- Nem lesz rajta libabőr
- Általában nem színes, nem barnul
- Egyedi mintázatú (ujjlenyomat)
- Extrém érzékenység. Az ujjbegyek a milliméternél százszor kisebb tárgyak érzékelésére is képesek.
- A tenyér bőre egy szalagszerű anyag – fascia -segítségével a kéz csontjaihoz kapcsolódik, ami megakadályozza, hogy – kesztyűhöz hasonlóan – elcsússzon, amikor csavarunk vagy markolunk valamit.
- Ha tartósan víz éri a tenyér bőrét, akkor beráncosodik. Főleg az ujjak.
Ez utóbbi tulajdonsága a legtitokzatosabb.
Maga a pontos mechanizmus nem ismert, sőt az sem, hogy mi a szerepe vagy honnan ered.
Eddig annyit sikerült kideríteni, hogy idegi működés áll a háttérben.
Ha a tenyér egyik területének érzékelésért felelős idegét átvágják, akkor nem csak érzéketlenné válik az a terület, de nem izzad és nem is ráncosodik a nedvességtől többé.
Végül pedig a kezünkhöz kapcsolódó két tévhitről szeretnénk lerántani a leplet.
1. Ha eltört az ujjad, akkor nem tudod mozgatni. – Nem igaz, tévhit.
2. Az ujj ízületeinek „ropogtatása” ízületi gyulladást okoz. – Nem bizonyított, tévhit!
Olvasd el az emberiség fejlődésének máig megoldatlan rejtélyeiről szóló írásunkat is a kék betűs részre kattintva!
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
