Régi-új ételünk: a bulgur

  •  
  •  

A bulgur nevével az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk az étlapokon..

Persze az egészséges táplálkozás vagy a vega étrend lelkes híveinek számára eddig is ismerősként csengett a bulgur neve, de mostanra mások is megismerhették.

No, távolról sem azért mert a magyar emberek döntő hányada áttért volna a tudatosan egészséges táplálkozásra.
Ettől még odébb vagyunk.
Főleg fejben.
Az ok ennél sokkal prózaibb.

A közétkeztetés alapanyagainak utóbbi években zajló egészségtudatos átalakítása során nem csak a só meg a cukor lett kevesebb a gyerekek és dolgozók ételeiben, hanem számos korábban nem használt élelmiszer is megjelent.
Az egyik ilyen újdonság a kevesek által ismert bulgur.

 

bulgur-saláta

Egy klasszikus bulgur saláta zöldségekkel és magokkal. Tápláló és egészséges

Az oktatási intézmények és munkahelyek heti étlapján mára már rendszeresen megjelenő vendég a bulgur, főleg köretként.

Először persze idegenkedve fogadták az ismeretlen ételt, aminek amúgy egyik fő oka főleg az előzetes tájékoztatás – és ismeret – teljes hiánya volt.
Aki netán vette a fáradtságot és rákérdezett a konyhás néniknél, hogy mi a túró az a bulgur, az a legváltozatosabb – többnyire téves – információt kaphatta.

Néhány jellemző válasz a gyűjteményünkből:

– Hát, olyan mint a tarhonya
– Szemes termény, mint a rizs
– Főtt száraztészta
– Olyasmi, mint a búza meg a rozs
– Darált rizs/barnarizs

Nem csigázzuk tovább olvasóink kíváncsiságát a bulgurral kapcsolatban.
Íme a valóság.

 

A bulgur nem más, mint durvára tört búza, amit előzőleg megpároltak majd kiszárítottak.

 

Egyszerűen úgy is fogalmazhatnánk, hogy előfőzött “teljes kiőrlésű” búza.

Nem véletlenül jeleztük írásunk elején, hogy az egészségtudatosan táplálkozók már régóta jól ismerik.
Beltartalma ugyanis több tekintetben is imponáló értékekkel rendelkezik.

Teljes kiőrlésű – pontosabban szólva teljes töretü – mivoltánál fogva nem csak a mag belsejét, hanem a búzaszem külső részét, tehát a búzakorpát és a búzacsírát is tartalmazza.

Ebből következik, hogy igen magas az ásványi anyag, rost és vitamin tartalma.
Mintegy 10%-a rost, ami 3-szorosa a rizs és 15-szöröse a krumpli rosttartalmának.
Glikémiás indexe csupán 47, ami 20%-al kevesebb mint a krumplié, a riszének pedig szinte csak a fele.

Ez utóbbi tulajdonságának köszönheti, hogy a fogyókúrázók és fittness hívek kedvelt tápláléka.
Sőt az inzulin intoleranciában, cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják a számukra megengedett szénhidrátmennyiségi értékek betartásával.

A bulgur nem nyers gabona, hanem előkezelt.
A felhasznált búza fajtájától függően színe a világostól a középbarnáig terjed.
Elkészítési módja igen egyszerű.
A búzaszemeket előfőzik (párolják), utána kiszárítják majd pedig durvára törik.

Írásunk címében azért aposztrofáltuk a bulgurt “régi-új ételünk”-nek, mert nem új keletű dologról van szó, hanem inkább újra felfedezettről.

Több ezer éves leletek között is találni bulgurt, aminek jól értelmezhető praktikus okai vannak.
A régi korok embereinek egyik legfőbb kihívása az élelmiszerek tartósítása volt.

Akkor is enniük kellett valamit, ha éppen nem tudtak zsákmányt ejteni, vagy éppen nem termett semmi.
A füstölés és a szárítás erre nyújtott kiváló megoldást.
Az előfőzés utáni szárítás pedig egy felhasználásra kész élelmiszert, egy sokáig tárolható, kvázi “konzerv kaját” eredményezett.

Délkelet-Európában, Közel-Keleten és Kis-Ázsiában ősidők óta ismert és használt tradicionális alapanyag.

Rövid ideig tartó főzéssel, vagy akár forrázással is elkészíthető.
Sok egyszerű recept, főtt étel vagy saláta alapanyaga.
Török rizsnek is nevezik.


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.