Elindult az azonnali fizetési rendszer
Az azonnali fizetési rendszer (AFR) a mai napon – 2020. március 2. – elindult Magyarországon.
A már jó előre beharangozott azonnali fizetés azonban nem minden típusú fizetésre vonatkozik.
Csak az átutalásokra.
Azokon belül is csak az elektronikus csatornán indított átutalásokra és kivételek is vannak.
A Magyar Nemzeti Bank a ‘35/2017. (XII.14.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról’ jogszabályban fektette le az azonnali fizetés szabályait.
A bevezetés eredetileg tervezett határideje 2019. július 1-e lett volna, de a hazai bankok többsége haladékot kért, mivel elmaradtak a rákészüléssel.
A mostani bevezetés során a rendszer alap szolgáltatásait élesítették, azt viszont minden hazai banknál.
Cikkünkben leírjuk, hogy mire vonatkozik, pontosan kik használhatják az új szolgáltatást, mire használhatják és mit kell tenniük, hogy élvezhessék az előnyeit.
Ez utóbbi megjegyzés főleg az úgynevezett másodlagos azonosítókra vonatkozik.
Bár az új rendszer nem csak magánszemélyekre vonatkozik, mi csak a rájuk vonatkozó részletekkel foglalkozunk.
Az azonnali fizetés egyik legnagyobb előnye, hogy a hét minden napján, 24 órán keresztül, tehát éjjel – nappal működik.
Évente maximum 24 órán át szünetelhet a szolgáltatás, banki rendszer karbantartás/fejlesztés miatt.
A másik, mérföldkőnek számító újítás, hogy az utalás címzettjét már nem csak a bankszámla számával azonosíthatjuk, hanem úgynevezett másodlagos azonosítóval is.
Eddig ugye, ha valakinek pénzt akartunk utalni, akkor a 16 vagy 24 számból álló bankszámla számát kellett megadnunk.
Mostantól ezt kiválthatjuk valamelyik másodlagos azonosító megadásával.
A másodlagos azonosítókról szóló részben erről részletesen írunk.
Az átutalás 5 másodpercen belül megtörténik.
(Pontosabban fogalmazva: a beérkezést és azonosítást követő 5 másodpercen belül.)
Az átutalás tényéről a bank minden esetben értesítést küld.
Ha valamilyen oknál fogva meghiúsul az átutalás arról is értesítést kapunk.
Kire vonatkozik az azonnali fizetési rendszer – AFR?
Az azonnali átutalási rendszer magánszemélyekre, vállalatokra és – néhány kivételtől eltekintve – más szervezetekre is vonatkozik.
A bevezetése automatikus.
Ez azt jelenti, hogy minden olyan átutalás ami a feltételeknek megfelel az azonnali rendszerben bonyolódik.
Milyen átutalásra vonatkozik az azonnali fizetési rendszer?
- csak az elektronikus csatornán indított átutalásra (netbank, e-bank, stb.)
- csak belföldi átutalásra
- csak forint fizetési számláról indított tranzakcióra
- felső határa 10 millió forint
Milyen átutalásra nem vonatkozik az AFR?
- terhelési nappal megadott átutalásra
- papír alapú tranzakciókra
Mi az a másodlagos azonosító?
A másodlagos azonosító egy olyan – adott személyhez köthető – adat amivel kiváltható, helyettesíthető az utalás címzettjének bankszámlaszáma.
Mit lehet másodlagos azonosítóként használni?
- email-cím
- mobiltelefonszám
- adóazonosító jel
Figyelem!
A másodlagos azonosítók használata nem automatikus az azonnali fizetési rendszerben.
A használni kívánt azonosítót/azonosítókat regisztrálnunk kell a bankunknál.
Ha mind a hármat szeretnénk regisztrálni érdemes személyesen intéznünk, mert a bankok többségénél nem lehet mindet elektronikus felületen elintézni.
Ez független attól, hogy a bankunk esetleg már ismeri ezeket az adatokat.
Regisztrálni csak a bankszámla tulajdonosa tud, meghatalmazott nem.
Az azonnali fizetési rendszer még ebben az évben további praktikus szolgáltatással fog kiegészülni.
Várhatóan az év második felében, amiről szintén tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.
Bár a cégekre és intézményekre vonatkozó szabályok nem részei írásunknak, azért egy sokakat érintő területet megemlítenénk.
A nyugdíj kifizetések, illetve a bérfizetések (csoportos megbízás) még nem kerültek be az új rendszerbe.
A tervek szerint erre majd ősszel kerül sor.
(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
