Miért ünneplünk augusztus 20-án?

Vajon miért és mit ünneplünk pontosan augusztus 20-án?
A kérdés egyszerűnek, a válasz pedig egyértelműnek tűnik.
Pedig nem az.

Azt gondolod, hogy augusztus 20-án alapították a magyar államot, és ezért ünnepeljük az államalapítást ezen a napon?
Ha igen, akkor tévedsz, de ne aggódj!
Ebben a tévhitedben nagyon sokan osztoznak veled.
Házi felmérésünk szerint erre a kérdésre 100 emberből 94-en vagy hibás „igen” választ adtak, vagy „nem tudom”-al válaszoltak.

A magyar államalapítás napja István király megkoronázási időpontja. Ez nem augusztus 20-án történt. /wikimedia kép

A nyári időszakban csak egyetlen munkaszünettel járó hivatalos ünnepnapunk van: augusztus 20-a.
Ez a magyar államalapítás ünnepe, szokták mondani és a többség meg is van győződve arról, hogy ezen a napon jött létre anno a magyar állam.
Pedig nem.

Olyannyira nem, hogy nem csak a dátum, de még az évszak sem stimmel.
Ideje végre tisztába tenni a dolgokat.

Vajon mi történt augusztus 20-án, és ténylegesen milyen dátumhoz köthető az államalapítás?

Ez az augusztus 20-i államalapítás olyan, mint az egyszerű ember esete, akire mindenki ujjal mutogatott mert bicikli lopási ügybe keveredett.
Csak éppen nem ő lopott biciklit, hanem az övét lopták el.

Nos,az igazság az, hogy  István király sem alapított semmilyen államot augusztus 20-án, hanem éppen őt avatták szentté azon a bizonyos nyári napon.
Igaz, akkor már 83 éve létezett a magyar államiság, a királyság, mert mindez 1083. augusztus 20-án történt, 45 évvel István király halála után.

Mikor alapították a magyar államot?

A magyar államalapítás napja az a nap volt, amikor István királyunkat megkoronázták.
Erre pedig a történelmi feljegyzések tanulsága szerint 1000.december 25-én vagy 1001.január elsején került sor.
(Igen, a naptárok miatt kicsit zűrös a dátum pontos meghatározása.)
Azon a napon jött létre a Magyar Királyság.

A bizonytalanság illetve a kettős dátum részben az akkori naptár eltérő évkezdet-számítási módszeréből fakad.
Fából vaskarikának tűnhet ugyan, pedig az akkori december 25-e lehetett az év első napja, kvázi mai értelemben január 1-e, – és akkor még a Gergely naptár módosító hatásáról még nem is beszéltünk – de ennek a részleteibe most ne mélyedjünk el.

Ha valaki mégis szívesen elmélyedne, annak olvasásra ajánljuk az időszámítással foglalkozó korábbi írásainkat.
Mindebből az már nyilvánvaló, hogy a magyar államalapítás télen történt, mégpedig karácsony és/vagy újév napján.

No, de akkor miért és mit ünneplünk pontosan augusztus 20-án?

István király szentté avatásának napja volt 1083.augusztus 20-a.
A történet innen indul.

Ez a nevezetes dátum kezdetben csak egyházi ünnepnap volt, mígnem 1771-ben Mária Terézia országos ünnepnappá emelte.
A 48-as szabadságharc után bár eltörölték, de később Ferencz József ismét visszaállította és 1891-től már országos munkaszüneti nappá is vált.

Ettől kezdve ez az ünnepnap, az éppen aktuális politikai széljáráshoz illeszkedve a legkülönfélébb neveken a mai napig létezik, 1938-óta nemzeti ünnepként.
Volt Szent István király emlékére nemzeti ünnep, volt már új kenyér ünnepe, a népköztársaság ünnepe, az alkotmány ünnepe  és állami ünnep az Országgyűlés 1991-es törvénye alapján.

Augusztus 20-a jelenlegi helyzetéről az ország legmagasabb szintű törvénye, az Alkotmány helyébe lépett Alaptörvény J cikkelye – két pontban is – így rendelkezik:

1.(b) Magyarország nemzeti ünnepei: augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
2./A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

Az augusztus 20-i ünnep tehát István király szentté avatásának napjához kapcsolva állít emléket első királyunknak és a magyar államiságnak.
A leírtakból következően dátuma nem köthető az államalapítás dátumához, hanem történelmi hagyományokon alapul.

Ez a hivatalos állami ünnep, a három nemzeti ünnepünk egyike.

Legutóbb amúgy – a dolgozók pechére – pont szombatra esett, idén 2023-ban pedig sajnos vasárnapre esik, így hosszú hétvégét most sem fog eredményezni.

A nemzeti ünnepekről a kék betűs részre kattintva olvashatsz bővebben.

(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)