Vizes élőhelyek világnapja, február 2.
Minden évben február 2-án van a vizes élőhelyek világnapja.
48 évvel ezelőtt, 1971 február 2-án, az iráni Ramsar (Rámszar) kisvárosban írták alá az alapító országok képviselői azt az egyik legrégebbi természetvédelmi megállapodást, ami ramsari egyezmény néven vált világszerte ismertté.
A négy évvel később, 1975 végén hatályba lépő ramsari egyezmény hivatalos elnevezése:
Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire.
Fő célja a világ vizes élőhelyei megőrzésének elősegítése.
Emellett persze a természeti környezetünk általános megóvási törekvésének is része.
Mára már 170 ország csatlakozott hozzá felismerve az egyezmény fontosságát.
Magyarország az elsők között, még 1979-ben csatlakozott az egyezményt aláíró országok sorába.

Magyarország ramsari egyezményben jegyzett védet vizes területeinek térképe a 4. Nemzeti Környezetvédelmi programból
Az egyezmény megszületésének előzményeiről, a benne résztvevő országokról, a Föld ramsari területeiről és a kapcsolódó tevékenységekről részletes leírás található hivatalos oldalukon.
A csatlakozó országoknak több feltételt is vállalniuk kell.
Elsősorban azt, hogy folyamatosan monitorozzák a területet és biztosítják az ott meglévő ökoszisztéma tartós fennmaradását.
Szintén fontos kritérium, hogy az adott ország szabályainak megfelelve természetvédelmi oltalom alá helyezzék az egyezmény alá vont területeket.
A sors keserű fintora, hogy az egyezmény létrehozása óta – a fokozott erőfeszítések ellenére -a Föld vizes élőhelyeinek több mint 80%-a tűnt el szinte nyomtalanul, az emberi tevékenységek eredményeképpen.
A vizes élőhelyek meghatározásának többféle definíciója is létezik , de a vízimadarakkal összefüggésben főleg a természetes és mesterséges úton létrejött folyókat és tavakat azok árterületeivel, valamint a lápos, nádas, mocsaras területeket értik ebbe a kategóriába.
A Magyarországon jelenleg érvényes ramsari területi adatokat a 4.Nemzeti Környezetvédelmi Programban olvashatjuk.
29 magyarországi területet nevesít a dokumentum, amelyek összterülete 295.905 hektár.
Ennek mintegy 20%-át egyetlen helyszín, a Balaton jegyzi.
A kijelölt területek felsorolását és adataikat írásunk végén találják olvasóink.
Bár a hazai vizes élőhelyek változásának utolsó 50 évi nyomon követéséhez nem találtunk adatokat, de az biztosan kijelenthető, hogy csökkenésük mértéke meg sem közelíti a korábban említett 80% fölötti világátlagot.
(A valóban elborzasztó szám forrása amúgy a WWF Magyarország igazgatójának inforádiós interjúja.)
Sőt, erős a sejtésünk, hogy Magyarországon ebben az időszakban még nőtt is a vizes területek nagysága.
Ez pedig minden bizonnyal egyetlen nagy beruházásnak, a Tisza-tó létrejöttének köszönhető.
(Csak viszonyításul említjük, hogy a Tisza-tó nagysága körülbelül 5 Velencei-tó méretével egyezik meg.)
A múlt század 70-es éveiben létrehozott Tisza-tó önmagában 12700 hektárnyi új vizes életteret hozott létre, amelyből mostanra mintegy 7100 hektárnyi rész már egyben ramsari terület.
A vizes élőhelyek világnapja tágabb értelemben is kezelhető.
A vizes élőhelyek megőrzése és gondozása az ott élő madárpopuláció életterének biztosításánál jóval messzebbre mutat.
Nevezetesen arra, hogy milyen az ember viszonya az őt körülvevő természeti környezettel.
Mert legyenek bármilyen jó nemzetközi egyezmények, bármilyen törvények vagy más jogszabályok,ha az emberek fejében nincs rendezve ez a viszony.
Ha az emberiség döntő többsége nem kihasználná, hanem csak használná a természet nyújtotta lehetőségeket, még csak ilyen szövetségekre sem lenne szükség.
Ezért aztán a legfontosabb annak tudatos felismerése lenne, hogy mi emberek nem elkülönülve élünk természeti környezetünktől, hanem igenis annak szerves részeként.
Fel kell fogni végre, hogy a környezet védelme nem öncélú, vagy valamiféle jótékonykodó tevékenység, hanem saját életterünk megóvása.
Persze a bolygónkra egyre jellemzőbb urbánus környezet gyakran táplálhatja azt a tévhitet, hogy van az emberi élettér, meg van egy különálló természeti környezet.
De ez csupán tévhit.
Ez a kettősség a valóságban nem létezik.
Ahogy az egyik világszerte ismert természetvédő, a természetfilmezés doyenje Sir David Attenborough mondta nemrég:
A gőgös ember úgy pusztít el tevékenységével komplett ökoszisztémákat, hogy még csak észre sem veszi.
Azután meg rácsodálkozunk (és rettegünk): hoppá, de gyors ez a klímaváltozás; jaj,eltűnnek a méhek; ó,fele a szántóföldi madarak száma a korábbinak; hoppsz eltűntek a vitaminok a zöldségekből….
A változtatás szükségessége nyilvánvaló, már ha az emberiség nem szándékozik kihalni.
A változtatás kulcsa pedig a mai gyerekekben és fiatalokban rejlik, a felelősség pedig a mai felnőttekben.
A természet pont annyira szükséges kelléke az emberi létnek, mint a levegő.
Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Magyarországon
Megnevezés
Terület(ha)/Az Egyezmény hatálya alá kerülés (bővítés) időpontja
1. Szaporcai Ó-Dráva-meder
290/1979
2. Dinnyési Fertő és a Velencei Madárrezervátum
946/1979
3. Kardoskút
492/1979
4. Mártély2
247/1979
5. Felső-Kiskunsági szikes tavak7
394/1979 (2003)
6. Pusztaszer5
88/1979
7. Hortobágy
31.839/1979 (1997)
8. Kis-Balaton
14.974/1979 (1989)
9. Tatai-tavak (A bővítés előtt: Tatai Öreg-tó)
1.898/1989 (2006)
10. Fertő-tó
8.436/1979 (1997)
11. Balaton (október 1. és április 30. között)
59.528/1989
12. Bodrogzug
4.220/1989
13. Ócsa
1.145/1989
14. Pacsmagi-halastavak
439/1997
15. Rétszilasi-halastavak
1.494/1997
16. Biharugrai-halastavak
2.781/1997
17. Gemenc
19.768/1997
18. Béda-Karapancsa
8.718/1997
19. Izsáki Kolon-tó
3.059/1997
20. Baradla
2.056/2001
21. Ipoly-völgy
2.303/2001
22. Felső-Tisza
26.935/2003
23. Csongrád–Bokrosi Sós-tó
867/2003
24. Felső-Kiskunsági szikes puszták
12.849/2006
25. Rába-völgy
9.552/2006
26. Nyirkai-Hany
419/2006
27. Borsodi-Mezőség
18.471/2008
28. Montág-puszta
2.187/2008
29. Dél-balatoni halastavak és berkek
9.510/2011
ÖSSZESEN
259.905 hektár ramsari terület
Ahogy néhány bekezdéssel korábban már említettük elsősorban az emberek fejében kell rendezni a természethez való viszonyt.
Minden lehetséges módon és helyen.
A mindennapokban, iskolában és családban, tanítással és példamutatással egyaránt.
Ez az írásunk is ennek szellemében született, mint ahogy jó néhány korábbi is.
Tudod, már sokszor leírtuk.
Vigyázz a természeti környezetedre és ne szemetelj! 🙂
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)