Szuperhold 2023 – földközeli telihold

Mi is az a földközeli telihold, vagy közismertebb “szenzációnevén” a szuperhold?

Elmondjuk részletesen a jelenség hátterét némi csillagászati és matematikai adat kíséretében.
Sőt, ha kíváncsi vagy arra, hogy a korábbi években mikor volt ilyen hold-jelenség, akkor az írás végén lévő hivatkozásra kattintva ezt is megnézheted.
Itt egy holdnaptárra fogsz jutni ahol a  2023-as adatok mellett további évek szuperhold dátumait is megtalálod.

Most pedig nézzük meg a szuperhold, avagy tudományosabb nevén a földközeli telihold pontos kritériumait.

A jelenség létrejöttéhez két feltételnek egyszerre kell teljesülnie:
1./ Legyen telihold.
2./ A Hold a keringési pályáján éppen a legközelebb legyen a Földhöz.

Földközeli telihold, azaz szuperhold 2023-ban hatszor lesz:
2023. június 5-én,
2023. július 3-4-én,
2023.  augusztus 1-2-án,
2023. augusztus 30-31-én,
2023. szeptember 28-29-én,
2023. október 27-én.

Nem mindegyik évben egyforma a szuperhold “termés”.
Tavaly és két éve is háromszor volt volt ilyen földközeli telihold.
Szuperhold idején a hold nagyobbnak látszik mintegy 10-15%-al a szokásosnál, és ebből következően ilyenkor a fénye is jóval erősebb.

Az alábbi képen összeillesztettünk két félholdat. A bal oldali Hold a földtávoli helyzet méretét, a jobb oldali pedig a földközeli helyzet méretét  mutatja.
Az alábbi eredményen összehasonlítható és jól látható a két eltérő távolságból adódó, vizuális méretbeli különbség.

szuperhold,földközeli telihold
Szuperhold. A Holdat nagyobbnak és fényesebbnek látjuk, ha közelebb van a Földhöz

Mi áll a szuperhold jelenség hátterében?

A Hold ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, úgy átlagosan 384.400 kilométer távolságban.
A keringési pálya formájából adódóan a mindenkori tényleges távolsága természetesen változó.
2023-ban például a Hold Földtől való távolsága a legközelebbi pontban, január 21-én  356.570 km, a legtávolabbi pontban augusztus 16-án pedig 406.635 km lesz.
Az úgynevezett földközelpontban (perigeum) tehát a Hold mintegy 50 ezer kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint a földtávolpontban (apogeum).

Ez a távolságbeli eltérés, amely a Hold eltérő nagyságban és fényében is megmutatkozik persze nem mindig tűnik fel nekünk, mert az olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok, mint a köd vagy a felhős ég jelentősen ronthatják a láthatóságát.

Évente változó, hogy hányszor fordul elő a földközeli telihold jelenség.

2023-ban 13 földközeli és 12 földtávoli holdállás lesz.
A földközeli holdállások közül meglehetősen sok fog egybe esni a telihold idejével.
2023-ban hatszor csodálhatjuk meg a szuperholdat, augusztusban például kétszer is.

Tavaly 14 földközeli és 13 földtávoli holdállás volt és a földközeli holdállás háromszor esett egybe a telihold idejével.
Ezek a számok azonban nem mindig egyformák.

Előtte például 13 földközeli és 13 földtávoli állás volt, azelőtt viszont 14 földközeli és 13 földtávoli holdállás volt.
Az azt megelőző évben pedig a földközeli holdállás például csak egyetlen egyszer esett egybe telihold időpontjával.
( Telihold ugye minden hónapban van.)

Sokszor fordul elő, hogy szuperholdnak neveznek olyan teliholdat is , amely nincs pontosan földközelpontban, csak majdnem. Ilyenkor a Hold persze a “klasszikus” szabály  szerint csak majdnem szuper, de 1 nap eltérés azért még belefér.
Volt olyan év, hogy ilyen egybeesés egyszer sem fordult elő, de olyan év is akadt, amikor többször is láthattunk ilyen nagy és fényes Holdat, amely alacsony állásnál igen látványos tud lenni.

szuperhold,földközeli telihold
Szuperhold 2013. június 23. Alacsony holdállásnál látványos a jelenség. / wikipedia kép

Még a csillagászattal foglalkozó szakemberek közül is csak igen kevesen tudják, hogy a földközeli és földtávoli holdállások négyéves ciklusban mindig ugyanarra, vagy majdnem mindig ugyanarra a naptári napra esnek.
Ennek az az oka, hogy 53 földközeli (vagy földtávoli) holdállás időtartama szinte hajszálra megegyezik 4 naptári év hosszával. Az eltérés a négy éves intervallumban alig több egy fél napnál.

Egy kis matematikai okfejtés annak, aki szereti a pontosságot no és persze a számokat.  🙂

Egy földközeli illetve földtávoli ciklus ideje: 27,55455 nap.
Egy átlagos Gergely-naptári év: 365,2425 nap
Az 53 holdciklus összesen: 27.55455 x 53 = 1460.3912 nap
Négy év napjainak száma: 365.2425 x 4 = 1460.97 nap

Ha érdekel, akkor a Hold összes 21. századi földközeli és földtávoli napját megnézheted, ha ide kattintasz.

Az írás elején említett, a korábbi évek szuperholdjainak időpontjait is tartalmazó  holdnaptárra a kék részre kattintva juthatsz el.

Minden év elején megjelenik a napkelte-napnyugta naptárunk is!
A 2023. évi napkelte napnyugta naptárunk is megjelent már.


(Ez a mű a CC-BY-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és erre a cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük