Szuperhold 2017 – földközeli telihold

Mi is az a földközeli telihold, vagy közismertebb “szenzációnevén” a szuperhold?

Elmondjuk részletesen a jelenség hátterét némi csillagászati és matematikai adat kíséretében.
Sőt, ha kíváncsi vagy, hogy a későbbi években mikor lesz ilyen, akkor az írás végén lévő hivatkozásra kattintva ezt is megnézheted. Itt egy holdnaptárra fogsz jutni ahol a  2016, 2017, 2018, 2019 és 2020. évek szuperhold dátumait is megtalálod.

Most pedig lássuk a szuperhold, avagy földközeli telihold pontos kritériumait:

A jelenség létrejöttéhez két feltételnek egyszerre kell teljesülnie:
1./ Legyen telihold.
2./ A Hold a keringési pályáján éppen a legközelebb legyen a Földhöz.

 

Földközeli telihold, azaz szuperhold 2017-ben csak egyszer lesz, mégpedig december 3-án.

 

2016-ban is csak egyszer volt szuperhold, november-14-én, de például 2018-ban kétszer is lesz.
Szuperhold idején a hold nagyobbnak látszik mintegy 10-15%-al a szokásosnál, és ebből következően ilyenkor a fénye is jóval erősebb.

Az alábbi képen összeillesztettünk két félholdat. A bal oldali Hold a földtávoli helyzet méretét, a jobb oldali pedig a földközeli helyzet méretét  mutatja. Az alábbi eredményen összehasonlítható és jól látható a két eltérő távolságból adódó, vizuális méretbeli különbség.

szuperhold,földközeli telihold

A Holdat nagyobbnak és fényesebbnek látjuk, ha közelebb van a Földhöz

 

Mi áll a dolgok hátterében?

A Hold ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, úgy átlagosan 384.400 kilométer távolságban.
A keringési pálya formájából adódóan a mindenkori tényleges távolsága természetesen változó.
2017-ben például a Hold Földtől való távolsága a legközelebbi pontban, május 26-án 357.210 km, a legtávolabbi pontban, december 19-én pedig 406.605 km lesz.
Az úgynevezett földközelpontban (perigeum) tehát mintegy 50 ezer kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint földtávolpontban (apogeum).

Ez a távolságbeli eltérés, amely a Hold eltérő nagyságban és fényében is megmutatkozik persze nem mindig tűnik fel nekünk, mert az olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok, mint a köd vagy a felhős ég jelentősen ronthatják a láthatóságát.

 

Évente változó, hogy hányszor fordul elő ez a jelenség.

2017-ben 13 földközeli és 13 földtávoli holdállás lesz, és földközeli holdállás egyszer esik egybe telihold időpontjával.
Ezek a számok azonban nem mindig egyformák. 2016-ban például 14 földtávoli és 13 földközeli holdállás volt, de ezek közül mindössze csak egy alkalom esett egybe a telihold időpontjával. ( Telihold minden hónapban van.)
Sokszor fordul elő különféle sajtóorgánumokban, hogy szuperholdnak neveznek olyan teliholdat is ,amely nincs pontosan földközelpontban, csak majdnem. Ilyenkor a Hold persze a “klasszikus” szabály  szerint csak majdnem szuper.
Volt olyan év, hogy ilyen egybeesés egyszer sem fordult elő, de olyan év is akadt, amikor többször is láthattunk ilyen nagy és fényes Holdat, amely alacsony állásnál igen látványos tud lenni.

szuperhold,földközeli telihold

Szuperhold 2013. június 23. Alacsony holdállásnál látványos a jelenség. / wikipedia kép

Még a csillagászattal foglalkozó szakemberek közül is csak igen kevesen tudják, hogy a földközeli és földtávoli holdállások négyéves ciklusban mindig ugyanarra, vagy majdnem mindig ugyanarra a naptári napra esnek.
Ennek az az oka, hogy 53 földközeli (vagy földtávoli) holdállás időtartama szinte hajszálra megegyezik 4 naptári év hosszával. Az eltérés a négy éves intervallumban alig több egy fél napnál.

Egy kis matematikai okfejtés annak, aki szereti a pontosságot no és persze a számokat.  🙂

Egy földközeli illetve földtávoli ciklus ideje: 27,55455 nap.
Egy átlagos Gergely-naptári év: 365,2425 nap
Az 53 holdciklus összesen: 27.55455 x 53 = 1460.3912 nap
Négy év napjainak száma: 365.2425 x 4 = 1460.97 nap

Ha érdekel, akkor a Hold összes 21. századi földközeli és földtávoli napját megnézheted, ha ide kattintasz.

Az írás elején említett, a korábbi és későbbi évek szuperholdjainak időpontjait is tartalmazó  holdnaptárra a kék részre kattintva juthatsz el.

Kellemes böngészést kívánunk.


(Ez a mű a CC-BY-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes -erre a cikkre mutató- forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.