Lyridák meteorraj 2023
Áprilisban érkezik a Lyridák meteorraj, hogy a 2023. év első jelentősebb hullócsillag záporát zúdítsa ránk.
Ez a nyitánya annak az éves csillaghullás előadásnak, ami minimum 7 felvonásból áll.
A Lyridák meteorraj első megfigyelését i.e. 687-re datálják, amit ősi kínai eredetű megfigyelések támasztanak alá.
E több mint 2700 évnél is régebbi dátum alapján ez a meteorraj tekinthető a legrégebb óta ismert meteorrajnak az összes többi közül.
A Lyridák meteorraj gyakran produkál látványos fénycsíkokat vagy tűzgömböt, itt mindkettőt / Wikipedia kép
A 30 fejezetből álló ősi kínai krónikában, a Zuo Zhuan-ban található az a feljegyzés, ami az időszámításunk előtt 687. március 23-i meteoresőről az alábbi leírást tartalmazza:
Xin Mao év nyarának negyedik hónapja éjszakáján az égbolt oly fényessé változott, hogy a megszokott csillagok eltűntek az égről és az éjszaka közepén a fényes csillagok úgy hullottak az égből akár csak az eső.
Ezt az ősi leírást nem tekinthetjük túlzónak, mert erre a csillaghullásra nagyon is jellemzőek a szuper-fényes hullócsillagok, az úgynevezett tűzgömbök, amikről később még részletesebben is szólunk.
A Lyridák meteorraj a nevét – a többi társához hasonlóan – onnan kapta, hogy hová esik a záporozó meteorok látszólagos kiindulási pontja.
Jelen esetben ez a Lyra csillagképre esik, szakszóval kifejezve ez a radiánsa.
Persze ennek csak a névadáshoz van köze, de nem utal a jelenség forrására.
Nos, a Lyridák meteorraj valós forrása a C/ 1861 G1 Thatcher névre keresztelt üstökös.
Ez a jószág az ún. hosszú keringésű idejű üstökösök közzé tartozik, mivel keringési ideje 415 év.
(A 200 – 20.000 év keringési idejű üstökösöket nevezik hosszú keringési idejűeknek.)
Legutóbb 1861 körül járt a belső naprendszerünk táján és csak 2276 körül számíthatunk ismét megjelenésére.
A fényjelenséget okozó részecskék közel 180.000 km/óra sebességgel érkeznek a Föld külső légkörébe.
Amint a sűrűbb légkörbe érnek felizzanak és földi szemlélőik számára hullócsillaggá válnak.
Az apró részecskék néha másodpercekig megmaradó fényes csíkot húznak maguk után, sőt néha a szokásosnál sokkal fényesebb „tűzgömböket” is kialakíthatnak.
Mindkét jelenség hátterében a létrejövő ionizált gázok állnak – amik kialakulásának részletezésétől most eltekintünk.
Fontos azonban tudni, hogy a Lyridák hullócsillagjai között viszonylag nagy számban találhatók az említett tűzgömbök és hosszabb ideig megmaradó fénycsíkot is láthatunk majd egynegyedüknél.
Ez a raj minden évben április 16-25 között van földközelben.
A látványos csúcspont pedig április 21-23 között figyelhető meg.
Ebben az időszakban 10-15 hullócsillagra számíthatunk óránként.
Bár a látható meteorok száma nem olyan óriási, mégis érdemes megfigyelni a Lyridákat, mert a fénycsíkok és a tűzgömbök gyakori előfordulása miatt a leglátványosabb égi jelenségek egyike.
Csillagvadászoknak elsősorban az éjfél utáni időszak, főleg a pirkadat előtti ajánlott szemlélődésre.
Ha megpillantasz egy hullócsillagot, amint éppen átszeli az égboltot érdemes kívánnod valamit.
A legendák szerint a kívánság ilyenkor könnyen valósággá válhat. 🙂
Ha nem akarsz lemaradni az év egyetlen csillaghullás előadásáról sem, akkor nézd meg a kék betűs részre kattintva az egész évet átölelő csillaghullás naptárunkat.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
