Lyridák meteorraj 2018

Áprilisban érkezik a Lyridák meteorraj, hogy az év első jelentősebb hullócsillag záporát zúdítsa ránk.
Ez a nyitánya annak az éves csillaghullás előadásnak, ami  minimum 7 felvonásból áll.

A Lyridák meteorraj első megfigyelését i.e. 687-re datálják, amit ősi kínai eredetű megfigyelések támasztanak alá.
E több mint 2700 évnél is régebbi dátum alapján ez a meteorraj tekinthető a legrégebb óta ismert meteorrajnak az összes közül.

lyridák

A Lyridák meteorraj gyakran produkál látványos fénycsíkokat vagy tűzgömböt, itt mindkettőt / Wikipedia kép

A 30 fejezetből álló ősi kínai krónikában, a Zuo Zhuan-ban található az a feljegyzés, ami az időszámításunk előtt 687. március 23-i meteoresőről az alábbi leírást tartalmazza:

Xin Mao év nyarának negyedik hónapja éjszakáján az égbolt oly fényessé változott, hogy a megszokott csillagok eltűntek az égről és az éjszaka közepén a fényes csillagok úgy hullottak az égből akár csak az eső.

Ezt az ősi leírást nem tekinthetjük túlzónak, mert erre a csillaghullásra nagyon is jellemzőek a szuper-fényes hullócsillagok, az úgynevezett tűzgömbök, amikről később még részletesebben is szólunk.

A Lyridák meteorraj a nevét – a többi társához hasonlóan – onnan kapta, hogy hová esik a záporozó meteorok látszólagos kiindulási pontja.
Jelen esetben ez a Lyra csillagképre esik, szakszóval kifejezve ez a radiánsa.
Persze ennek csak a névadáshoz van köze, de nem utal a jelenség forrására.

Nos, a Lyridák meteorraj valós forrása a C/ 1861 G1 Thatcher névre keresztelt üstökös.
Ez a jószág az ún. hosszú keringésű idejű üstökösök közzé tartozik, mivel keringési ideje 415 év.
(A 200 – 20.000 év keringési idejű üstökösöket nevezik hosszú keringési idejűeknek.)
Legutóbb 1861 körül járt a belső naprendszerünk táján és csak 2276 körül számíthatunk ismét megjelenésére.

A fényjelenséget okozó részecskék közel 180.000 km/óra sebességgel érkeznek a Föld külső légkörébe.
Amint a sűrűbb légkörbe érnek felizzanak és földi szemlélőik számára hullócsillaggá válnak.

Az apró részecskék néha  másodpercekig megmaradó fényes csíkot húznak maguk után, sőt néha a szokásosnál sokkal fényesebb “tűzgömböket” is kialakíthatnak.
Mindkét jelenség hátterében a létrejövő ionizált gázok állnak – amik kialakulásának részletezésétől most eltekintünk.

 

Fontos azonban tudni, hogy a Lyridák hullócsillagjai között viszonylag nagy számban találhatók az említett tűzgömbök és hosszabb ideig megmaradó fénycsíkot is láthatunk majd egynegyedüknél.

 

Ez a raj minden évben április 16-25 között van földközelben.
A látványos csúcspont pedig április 21-23 között figyelhető meg.
Ebben az időszakban 10-15 hullócsillagra számíthatunk óránként.

Bár a látható meteorok száma nem óriási, mégis érdemes megfigyelni a Lyridákat, mert a fénycsíkok és a tűzgömbök gyakori előfordulása miatt a leglátványosabb égi jelenségek egyike.
Csillagvadászoknak elsősorban az éjfél utáni időszak, főleg a pirkadat előtti ajánlott szemlélődésre.

 

Ha nem akarsz lemaradni az év egyetlen csillaghullás előadásáról sem, akkor nézd meg a kék betűs részre kattintva az egész évet átölelő csillaghullás naptárunkat.

 


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás