Leonidák meteorraj 2017

A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle nevű üstököst kísérő jelenség, mivel ez az üstökös hozta létre ezt a meteorid felhőt.

A Leonidák meteorraj arról nevezetes, hogy ez produkálta az emberiség története folyamán megfigyelt két leghatalmasabb
meteor-esőt.
Először 1833-ban, majd pedig 1966-ban.

Első megfigyelése és említése a feljegyzések szerint i.sz.902-ből származik és kínai csillagászokhoz köthető.
A  csillaghullás tekintetében a legrakoncátlanabb és legrapszodikusabb meteorrajok egyike.

leonidák meteorraj

A leonidák nagy maximumai egykori metszeteken ábrázolva. A jobb oldali kép készült az 1833-as záporról.

 

A meteorraj névadója az oroszlán csillagkép ( Leo), mivel a csillaghullás során látszólag ettől a csillagkép felől érkeznek a meteorok.
A tudomány ezt úgy fogalmazza meg, hogy a meteorraj radiánsa az oroszlán csillagképre esik.

55P/Tempel-Tuttle nevű üstökös Nap körüli keringési ideje kicsit több mint 33 év, ezért ilyen időközönként van a meteorrajnak is az átlagosnál jóval nagyobb kitörése.
Amikor az üstökös keringése során a Nap közelébe kerül, akkor a hőhatás miatt szilárd alkotóinak egy része hirtelen gáz halmazállapotúvá válik (szublimál).
Ez a folyamat sok apró szilárd részecskét is kirepít az űrbe.

Ezek az apró részecskék, a meteoridok – minimális eltéréssel – a szülő égitestet követve állandó pályán keringenek tovább.
Ezeknek a meteoridoknak a “rendeződött” csoportját, a meteorid felhőt, nevezzük meteorrajnak.

Egy meteorraj tagjai akkor válnak láthatóvá, ha a raj keresztezi a Föld keringési pályáját.

A Leonidák meteorzápor akkor keletkezik, amikor a Föld a 55P/Tempel-Tuttle üstökös által hátrahagyott meteorid felhőbe ütközik.
Ez a szemcse felhő nagy borsószem méretű és annál kisebb törmelékekből áll.
A nagyobb, 10 milliméter átmérőjű darabok súlya körülbelül 0.5 gramm. Ezek már ugyancsak fényes csíkot húznak maguk után.

A Leonidák a leggyorsabb az éves rendszerességgel megjelenő meteorrajok között.
A meteorraj tagjai 71 kilométer/másodperc sebességgel érik el a Föld légkörét.
A szilárd részecskék többsége körülbelül 160 kilométeres távolságban kezd felizzani és 90-100 kilométer magasban porlad el.

Összességében ezekből az apró részecskékből több mint 10 tonnányi kozmikus anyag landol a Földön minden éves találkozás során.

Földközelben minden évben október 20. és november 30.között van, aktivitással novemberben jelentkezik, de a csillaghullás csúcspontja jellemzően november 17 – 18-ra esik.
Ilyenkor általában 10-30 hullócsillagot lehet megfigyelni óránként.

Ez az egyik legrakoncátlanabb meteorraj. Az elmúlt évtizedekben már számos alkalommal megtréfálta a csillagászokat.
Többször is előfordult, hogy csak néhány hullócsillagot produkált olyan években, amikor bőséges mennyei záport vártak, és a fordítottja is.
Látványos záport produkált akkor, amikor senki nem számított rá.

 

 

Ahogy a bevezetőben már utaltunk rá, a Leonidák meteorraj produkálta a két legnagyobb megfigyelt meteor záport is.

 

Az első hullócsillag rekord 1833-ban történt.

Többféle becslés is létezik az 1833 november 13-án lehullott meteoritok számát illetően.
Léteznek 100.000/óra mértékű becslések, de a legmérsékeltebb tudományos alapossággal megállapított számok sem kevesebbek 240.000 meteoritnál a csúcspont 9 órájának időtartama alatt.

Ez a szám több mint 26.000 felvillanást jelent óránként, ami átszámítva percenként 444, másodpercenként pedig mintegy 7 fénycsíknak felel meg.

Ez a csillagászati esemény Európa területéről nem volt látható, csak az amerikai kontinensről.
A világ szinte összes akkori újságja beszámolt róla, sőt számos történelmi dokumentumban is említésre került.

 

A második rekorder meteor zápor 1966-ban volt.

1966-ban a Leonidák meteorraj minden idők egyik leghatalmasabb kitörését produkálta.
A NASA asztrofizikai adatbázisa szerint a csúcsidőszakban több mint 13000 felvillanást láttak óránként.
Korabeli leírások szerint az egyszerre megjelenő meteorok nagy száma miatt időnként nappali fényesség támadt az éjszakai égbolton.

Ez után kezdte a tudományos világ alaposabban vizsgálni a Leonidákat és tárták fel, illetve rendszerezték a múltbeli észleléseket.

Ebben az évtizedben kiugró meteorzáporra nem nagyon számíthatunk és a következő évtizedre is csak egyszer mutatnak 1000/óra hullócsillag mértéknél nagyobb mennyiséget az előrejelzések.

 

Honlapunkon megtalálható az összes évente visszatérő meteorrajról készült összefoglaló, a Csillaghullás naptár, amely a kék betűs részre kattintva olvasható.


Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.