Fényképezz inváziós szúnyogokat!
A szúnyogokat főleg egyes madárfajok illetve a békák kedvelik legjobban.
Inváziós szúnyogok és őshonosak egyaránt a kedvenceik közé tartoznak.
Mi emberek viszont cseppet sem rajongunk értük.
A hazánkban eredendően honosnak számító mintegy 50 csípőszúnyog faj mellé azonban további inváziós szúnyogok érkeztek az elmúlt években.
Ezek az új jövevény fajok ráadásul számos újfajta betegség terjesztői lehetnek.
A bajt pedig jobb megelőzni, mint utána futni.
Ennek jegyében indult el tavaly az országos szúnyogmonitor projekt, aminek elsődleges célja az idegenhonos, inváziós szúnyogfajok magyarországi terjedésének nyomon követése.
Ezt a munkát az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Ökológiai Kutatóközpont szakértői vállalták fel.
Prevenciós célú inváziós szúnyog adatgyűjtési munkájukhoz pedig a lakosság segítségére is számítanak.
Ennek támogatására mobil appot fejlesztettek és külön dedikált weboldalt hoztak létre.
Ezeken keresztül néhány kattintással küldhetnek olyan fényképeket és hasznos információkat a társadalom önkéntes „szúnyogvadászai”, amit a kutatók
felhasználhatnak munkájuk során.
Tavaly nyáron mi is beszámoltunk egy terjedelmes írás keretében arról a felhívásról, amiben a magyar szúnyogmonitor projekt kutatói a lakosság segítségét kérték az egyik jövevény szúnyog megfigyeléséhez.
Fényképeket illetve magát az elfogott ázsiai tigrisszúnyogot lehetett beküldeni hozzájuk a vonatkozó információk kíséretében.
Több mint 1800 lakossági bejelentés érkezett tavaly a kutatókhoz, aminek feldolgozott adatai szemléletes ábrákon és grafikonokon tekinthetők meg a már működő szúnyogmonitor weboldalukon.
Ezen a speciális célú oldalon nem csak a feldolgozott adatok találhatók, hanem a fényképezést és beküldést segítő tájékoztatók is.
Természetesen részletes leírás mutatja be azt a 3 inváziós szúnyogfajt is, aminek a hazai elterjedését vizsgálják és már mind a 3 faj megfigyeléséhez kérnék a lakosság segítségét.
Az inváziós szúnyogok 3 fajának hazai terjedését vizsgálják
A tavaly célkeresztben lévő ázsiai tigrisszúnyog(AEDES ALBOPICTUS) mellett a japán bozótszúnyog(AEDES JAPONICUS) és a koreai szúnyog(AEDES KOREICUS) is stabil populációval van jelen Magyarországon.
Az eredetileg trópusi elterjedésű ázsiai tigrisszúnyog hazai megjelenése és megtelepedése az éghajlat változásával, a felmelegedéssel van,összefüggésben.
Ezt a tényt az Európai Unió hivatalos szakmai oldalán az Európai Járványkezelési Központ (ECDC) felületén két éve megjelent tanulmány is megerősíti.
A japán bozótszúnyog(ázsiai bozótszúnyog) és a koreai szúnyog viszont nagyjából hasonló időjárási környezetből érkezett Európába.
Megjelenésük a globalizált áruforgalomnak köszönhető. Annak, hogy repülők és hajók cikáznak a föld egyik végéből a másikba.
A világot átutazó kereskedelmi rakományok kiváló utazási eszközök az inváziós fajok számára.
Némely fajok szinte észrevétlenül illeszkednek be a helyi ökoszisztémába.
Mások viszont hatalmas felfordulást és ribilliót okoznak megjelenésükkel.
Ez utóbbi kiváló példája a japán lódarázs illetve az ázsiai lódarázs amerikai illetve európai megjelenése. Csípésük is veszélyes, de főleg a méhállomány jelentős pusztításában érhető tetten kártékonyságuk döntő része.
Milyen szúnyogokra vadásszunk?
Erre a kérdésre igyekszünk laikusok számára is jó támponttal szolgálni.
(A felsorolásban szereplő 3 faj mindegyikére.)
Tömören összefoglalva azt mondhatnánk, hogy egyrészt a fekete fehér lábcsíkos, illetve test mintázatú (zebra minta) szúnyogokat érdemes lencsevégre kapni illetve
befogni.
Másrészt azokat, aminek a torán egy hosszanti fehér, vagy több hosszanti aranysárga vonal látható.(A tor az a fej utáni része a szúnyognak.)
A célkeresztben lévő szúnyogok jellemzőit mind a három fajt megjelenítő kiemelt képünkön jól megfigyelhetik.
Az egyes inváziós fajok morfológiája után mélyebben is érdeklődő olvasóink részletes leírást találhatnak a fentebb már linkelt szúnyogmonitor weboldalon.
A szúnyogokról készült fényképeket illetve a kapcsolódó információkat eljuttathatják a szakemberekhez:
- az erre a célra fejlesztett (MosquitoAlert)http://www.mosquitoalert.com/ nemzetközi mobil applikáció magyar nyelvű változatán keresztül, ami az App Store-ból és a Google Play-ből is letölthető,
- e-mailben a szunyog@ecolres.hu címre.
Fontos, hogy a képek mellé küldjenek adatot a gyűjtés helyéről is. Ez lehet a településnévtől a GPS-kordinátákig bármilyen értelmezhető adat.
A pontos idő és az élőhely jellemzése se maradjon el (pld. közpark, erdő, vízpart stb.), - A befogott és „becsomagolt” példányokat postai levélben az alábbi címre küldhetik:
Soltész Zoltán, Ökológiai és Botanikai Intézet, ELKH Ökológiai Kutatóközpont
2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4. ,
Illetve
Kurucz Kornélia, Pécsi Tudományegyetem,Virológiai Nemzeti Laboratórium
7624 Pécs, Ifjúság útja 20.
Zöld szemléletű weboldalként vállaljuk, hogy mail küldési problémák esetén, Facebook-os olvasóink által akár a lap alján kommentként beküldött információkat, akár Facebook oldalunkra feltett információt és képet összegyűjtve továbbküldjük a szúnyog-projekt gazdáinak.
Szúnyogokról korábban is irtunk már, többször is.
Ebben a cikkben például arról, hogy mért csak a nőstény szúnyogok csípnek.
Óvd a természetet, élvezd szépségét és sokszínűségét!
Vigyázz természeti környezetedre és főleg ne szemetelj!
Szerkesztett kiemelt képünk alapja: MosquitoAlert vektorképek
(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
