Év vadvirága 2019

Az Év vadvirága 2019 választás már a kilencedik alkalom a vadvirágok versengésének történetében.
Ezzel a kilenc alkalommal a középmezőnyben helyezkedik el az “év valamije” választások sorában, már ami az előzmények korát illeti.
Az elmúlt évek gyakorlata idén sem változott.
Most is három virágot jelölt ki a szakmai kuratórium. Ezekre lehetett szavazni, így ezen jelöltek közül került ki a győztes vadvirág.

Idén is az év végig lehetett az év vadvirága hivatalos honlap online felületén illetve a Magyar Természettudományi Múzeum blog oldalán (mttmuzeum.blog.hu) szavazni a számunkra legkedvesebb vadvirágra.
Tették is ezt sokan.
Szerencsére a többi “év valamije” választásokhoz hasonlóan itt is évről évre egyre többen.

év vadvirága 2019

Az év vadvirága 2019 szavazás egyik esélyese a magyar zergevirág volt

A végeredményt a korábbi évek gyakorlatát követve 2018 január elején hirdették ki.
Természetesen mi is követtük az eseményt, hogy beszámolhassunk a fejleményekről olvasóinknak.

 

Év vadvirága választások története dióhéjban

Az év vadvirága mozgalom Magyarországon eredetileg magánkezdeményezésként indult.
Kis biológiai képzavarral élve, az első fecske a 2011. év vadvirágának választott leánykökörcsin volt.
Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja az ismert mondás.
Minden bizonnyal ez igaz a honos vadvirágaink megismerésére fókuszáló eseménysor elindítóira is.
Magyar mesék, népdalok, szólásmondások sőt versek gyakori szereplői mezőink, erdőink és vizeink kedves kis növényei.

Ahogy haladtak előre az évek az év vadvirága mozgalom túlnőtte az elindító magánkezdeményezés kereteit.
Jól láthatóan nőtt az igény a kezdetben szűk körű mozgalom országos kiterjesztésére.
Ennek a kihívásnak megfelelve olyan támogató partnert kellett keresni, aki kellő elhivatottsággal és persze megfelelő szakmai tudással felvértezve vihette tovább ezt a zászlót.
Így került néhány éve a vadvirág mozgalom a Magyar Természettudományi Múzeum oltalmazó szárnyai alá, ahol az elhivatottság és szakértelem jelenléte nem kérdőjelezhető meg.
További szerencsés helyzet, hogy a tudás itt találkozik a szükséges intézményi háttérrel is.
( A Magyar Természettudományi Múzeum egyébként többféle “év valamije” mozgalomnak is szakmai inkubátora, támogatója.)

Ahogy az elején már említettük, mostanra lassan évtizedes hagyománnyal büszkélkedhet a virágszerető emberek mozgalma.
Ez is jelzi, hogy megvan az igény az ilyen közösségek létrehozására.
A szerveződés elsődleges fókuszában persze nem csak kizárólag a virágok szeretete áll.
Sokkal szélesebb körű a mozgalom tetten érhető gondolatisága.

Fő célja a hazánkban természetesen előforduló, kevésbé ismert, nem közönséges és védelmet igénylő növényfajok szélesebb közönséggel való megismertetése.
Ezen túlmenően pedig – tágabb értelemben – természeti környezetünk jobb megismerése és megóvása.

Most pedig ismerkedjünk meg kicsit részletesebben is azzal a három vadvirággal, amelyek elindultak az Év vadvirága 2019 címért kiírt versenyen.
A győztes nevét a jelöltek bemutatása utáni részen találják majd olvasóink.
Azért van előrébb a mindhárom esélyest bemutató rész, mert bármelyikük joggal megérdemelte volna azt a kiemelt figyelmet, amit a győztes kap 2019-ben.

 

Év vadvirága 2019 cím jelöltjei

 

Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

A magyar zergevirág az őszirózsák családjába tartozó igen ritka virágfaj.
A zergevirágok többsége a hegyvidéki sziklák növénye. (Képe a cikk elején látható.)
Megpillantásuk élménye azonban szerencsére nem csak a sziklamászók kiváltsága.
Magyarországon a száraz, nyílt tölgyesekben erdőszegélyeknél is találkozhatunk példányaival.

Április végétől júniusig csodálhatjuk meg a szár végén nyíló, 4-8 centis rikító sárga színű virágait.
Elvirágzás után visszahúzódik föld alatti, gumós gyöktörzsébe.
Ha virágzó időszakukban szeretnénk randevúzni velük, elsősorban a Mátrába, Bükkben és a Vértesben érdemes nyakunkba venni a tölgyesek környékét.
Szerencsés estben máshol is előforduló kisebb telepeibe is belefuthatunk.
Igen ritka növény.
Magyarországon 1982 óta védett.
Természetvédelmi értéke 50.000,-Ft.

 

Tündérfátyol (Nymphoides peltata)

A három induló között ez volt az egyetlen vízinövény. A vidrafűfélék családjába tartozó növényfaj.

tündérfátyol - év vadvirága választásMagyarországon elsősorban folyóink holtágaiban találkozhatunk állományával illetve a Hortobágyi tavakban.

Legnagyobb egybefüggő telepei a Tisza-tó területén találhatók. Itt akár több négyzetkilométeres vízfelületen is megcsodálhatjuk ragyogóan sárga virágszőnyegét.
Ilyen nagy telepek esetén neveznek egy növényt társulásalkotó – azaz meghatározó – fajnak.
Jelen esetben tündérfátyol-hínárnak.
(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a Tisza tó vízinövényei között a ‘vízi-‘ előtag mellett gyakran találkozhatunk a ‘béka-‘ és ‘tündér-‘ előtagokkal is. Ez utóbbi joggal utal az adott növény szépségére.)

Vízen úszó kerekded leveleit szív alakú bevágás cizellálja.
Szerte ágazó gyökerei az iszapban kapaszkodva rögzítik a növényt és vízfelszínig érő szívós szára szállítja a tápanyagot a felszíni részeihez.

A tündérfátyol egész nyáron folyamatosan virágzik.
Egy növényen egyszerre több darab ötszirmú sárga virág vonzza a környéken kóborló rovarokat.
Nyári napfelkelték után a közelben lakó darázs és méh kolóniák kedvelt “legelője”.
Gyakori vízi társa a néhol szintén nagy telepeket alkotó fehér tündérrózsának és a vízitöknek.
Mindkettőnek gyönyörű a virága és az utóbbival – messziről – akár össze is téveszthető.
Szépsége miatt a verseny egyik nagy esélyese volt.

Magyarországon 1982 óta védett.
Természetvédelmi értéke 5.000,-Ft.

 

Macskahere (Phlomis tuberosa)

A macskahere vagy – gumós macskahere – az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

macskahere - év vadvirága választásA herefélékhez nincs köze sem rokonságban sem kinézetben.
Annál inkább a ‘tuberosa’ latin fajnév sugallta ‘gumós’ társaihoz.
(Ha a latin szóról netán a tubarózsa jutott eszedbe, akkor közel jársz az igazsághoz, de ebbe most ne menjünk bele.)

Körülbelül méter magasságú, gumós gyökerű évelő növény.
Enyhén szőrös – molyhos – levelei hasonlítanak a jól ismert nagy csalán leveleihez.
A nyár első felében nyíló rózsaszínű virágai a szárat tömötten körbeveszik, úgynevezett álörvökben nyílnak.

Ezek a körfüzérek többször, kvázi emeletszerűen jelennek meg a növényen.
Sok csapadék esetén bőséges a virágzata, míg aszályos időben akár teljesen el is maradhat.

Hazai természetvédelmi jelentősége kiemelkedő.
Igen ellenálló,sarjtelep képző, az egyik legfontosabb pusztai, védett növényfaj.

Több pusztai reliktum faj, például a fokozottan védett sztyeplepke (Catopta thrips) tápnövénye.
(Reliktum faj = adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt állat- és növényfaj.)

Hazánkban elsősorban a Tiszántúlon, az Északi- és a Dunántúli-középhegység szélein fordul elő.
Magyarországon 1982 óta védett.
Természetvédelmi értéke 5.000,-Ft.

Most pedig eláruljuk, hogy melyik növény kapta a legtöbb szavazatot és lett ezzel a 2019 év vadvirága.

Az Év vadvirága 2019 megtisztelő cím viselője a magyar zergevirág.

 

Az elkövetkező évek versenyeiről is természetesen beszámolunk majd olvasóinknak.

Megjelent már a 2019. év élőlényeiről és növényeiről szóló összefoglaló írásunk is.

Természeti környezetünk értékeinek megismerése és megóvása változatlanul figyelmünk fókuszában van, ezért arra kérünk képviseld te is és add tovább…

Vigyázz a természeti környezetedre, ne terheld feleslegesen és főleg ne szemetelj! 🙂

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás