Év rovara 2021

  •  

Az év rovara 2021 választáson rajthoz álló jószágokat egyetlen közös jellemző köti össze.
Nevezetesen, hogy nem feltétlenül azok, aminek első pillantásra gondolnánk őket.

Ebben az értelemben tehát nincs olyan valós közös tulajdonságuk, mint például a tavalyi jelölteknél, amikor is mindegyikük “takarító ” rovar volt.

A három jelölt között akad olyan, amelyik “csak” szép, de van olyan, ami emberi értelemben is hasznosnak minősül.

Loading...

Biológiai értelemben természetesen mind a három rovarfaj hasznos.
Az itthoni “bogaras társadalom” gyűjtő szervezete, a Magyar Rovartani Társaság tizenegyedik alkalommal bocsátotta szavazásra – a korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve – , hogy melyik rovarfaj legyen az év rovara 2021-ben.

év rovara 2021 - kacsafarkú szender
A kacsafarkú szender -alias kolibri-lepke- az egyik nagy esélyes az Év rovara 2021 címre.

Most sem változott a korábbi években már megszokott gyakorlat.
Három faj közül lehetett választani.

Mindhárom év rovara címre pályázó rovar különlegesnek mondható, sőt egyikük kiemelt természetvédelmi státuszban van.
Ismerkedjünk meg kicsit részletesebben is a jelöltekkel.

– Év rovara 2021 jelöltek –

Kacsafarkú szender

A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a lepkék rendjén belül a szenderfélék családjába tartozó rovarfaj.
Kiemelt képünkön látható.
Sok helyen kolibri-lepkének is nevezik, nem véletlenül.
Táplálékát hasonló technikával szerzi, mint a kolibri ezért a mozgása is megtévesztően hasonlít hozzá.
(A kolibri repülési technikájáról korábban írtunk már egy érdekes cikket.
Ajánljuk olvasd el!)

Loading...

Tápláléka virágnektár, amit pödör-nyelvével szívogat ki.
A szenderek többségétől eltérően kizárólag nappal táplálkozik és csak sötétben ‘szendereg’.
Több virág-kedvence is van.
A szakirodalom a levendulát, nyári orgonát és a szarkalábat is említi a loncfélék mellett.
Saját megfigyelésem azonban azt mutatja, hogy ha egy kertben valamilyen felfutó lonc is található, akkor az összes kacsafarkú szender csak annak virágainál lebeg, azon lebzsel.

Felépítése vaskos, mintegy 3cm hosszúságú.
Testét selymes tapintású finom pikkelyszőr borítja.
Vastag csápjai jellegzetesek.
Egyenes végű és ellaposodó fekete-fehér potroh vége, farok pamacsa a kacsa hátsójához hasonló formájú.
Innen kapta a nevét is.

A pihenő egyedek alapszíne mintázott barna, amivel szinte láthatatlanná válik amíg a fatörzseken pihen.
Két pár szárnya közül a nagyobbik elülső pár színe biztosítja ezt a rejtőzködő képességet.
Repülés közben azonban láthatóvá válik a narancsos-aranysárga színű kisebb, hátsó szárnypár is.
A napsütésben lebegő cikázó állat ilyenkor valóban egy színpompás kolibrihez hasonlít

Ékfoltos zengőlégy

ékfoltos zengőlégy

Az ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus) a légyalkatúak alrendjébe, azon belül is a zengőlégyfélék családjába tartozó rovarfaj.
Hazánkban gyakori zengőlégy faj.

Ez a kb. 1 cm nagyságú rovar élénk sárga színű fekete csíkozással.
Pechjére gyakran összetévesztik a darázzsal.
Történik ez annak dacára, hogy a darázzsal ellentétben csak egy pár szárnya van és gyakran lebeg egy helyben.
Pedig nem csíp és a legyek többségével ellentétben még csak nem is a szerves/bomló anyagokat fogyasztja.
Virágporral és nektárral táplálkozik.

Ez egy olyan faj a jelöltek között, amelyik emberi vonatkozásban is hasznos.
Egyfelől hasznos beporzó.
Másrészt, petéit a nőstény mindig levéltetű telepekhez rakja.
Az itt kikelő nyüvek pedig nagy pusztítói a levéltetűknek.
Ennél fogva nem csak a házi kertek gazdáinak, hanem a biológiai gazdálkodás művelőinek is hasznos segítőtársai.

Keleti rablópille

keleti rablópille

A keleti rablópille (Libelloides macaronius)a recésszárnyúak rendjébe tartozó faj.
Fajának – a rablópilléknek – egyetlen képviselője hazánkban.
Rövid életű, igen ritka faj.

Úgy néz ki mintha egy szitakötő elejét és egy lepke hátulját gyúrták volna össze egy állattá.
Sötét teste és feketén mintázott élénk sárga színű szárnyai vannak.
Kizárólag a sík gyepes területeken pillanthatjuk meg.
Erre főleg a nyári kánikula idején lehet némi esélyünk.

Kiválóan manőverező, gyors röptű ragadozó.
Speciális, az ultraviola fénytartományt is érzékelő szemével a napsütötte háttér előtt repülő zsákmányt is biztosan azonosítja.
Bár aprócska rovarokat is eszik, de főleg lepkéket zsákmányol.

Fokozottan védett faj Magyarországon, amit a rovarok közötti egyik legmagasabb természetvédelmi értéke is jelez
Természetvédelmi értéke 100.000 Ft

A Magyar Rovartani Társaság(https://www.rovartani.hu/) illetve a Magyar Természettudományi Múzeum blogjának online felületén lehet leadni a voksokat.
December 6-án éjfélig lehet szavazatokkal támogatni a rajtvonalhoz állt rovar versenyzőket.
Szavazz te is!

Ahogy megszületik a végeredmény szokás szerint frissítjük írásunkat.

Az év rovara választás létrejöttét – a többi “év valamije” választáshoz hasonlóan – természetesen nem csak a versengés vezérli.

Elsődleges célja a természetvédelem illetve környezetünk megóvása fontosságának hirdetése.
Ennek egyik legfontosabb eszköze az ismereteink bővítése.
Ezt persze nem csak “öncélúan”, hanem azért hogy az ismeretek bővítésén keresztül támogassa az ember-természet viszony mind harmonikusabb alakulását.
Ezeken túlmenően pedig igyekszik felhívni a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy adott rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött nélkülözhetetlen szerepükre.
Ezt a célt szolgálja az év rovara verseny győztese köré szerveződő éves ismeretterjesztő eseménysorozat is.

Ez utóbbinak kiemelt apropóját adja az a tény, hogy a szakmai tanulmányok katasztrofális rovar populáció csökkenést jeleznek.
Az elmúlt harminc év során például a repülő rovarok háromnegyede tűnt el a Földről.
Ezermilliárdos nagyságrendekről van szó.

Ezek a többségében aprócska jószágok, pedig nem kevesebbért felelnek, mint a bolygónk ember általi élhetősége.
Mindenki hallhatott már arról például, hogy a méhek kipusztulása az emberiség fennmaradását is komolyan veszélyeztetné.
Nem túl sokan ismerik azonban azt a tényt, hogy az egyes rovarfajok kihalásán túl a rovarvilág egészének drasztikus zsugorodása is pontosan ilyen veszélyeket hordoz.
Például az utóbbi évek kutatásai bizonyították, hogy az annyira utált szúnyogok vagy például az éjszakai lepkék is jelentős beporzási tevékenységet végeznek.

Ne felejtsd el tehát, hogy a rovaroknak roppant fontos szerepük van az élővilágban!
Ne csapd őket agyon, ne irtsd feleslegesen.

A biodiverzitás – biológiai sokféleség/sokszínűség -nélkülözhetetlen alkotórészei ezek az apró teremtmények.
Ráadásul az ismert állatfajoknak mintegy a felét, darabszámban pedig a döntő részét a rovarok teszik ki.

Mindegy, hogy milyen a fizimiskája, éppen apró vagy nagy, szép vagy ronda, szúr, rág, harap vagy csak ártalmatlanul szopogat és nyalogat.
Legapróbb képviselői is nélkülözhetetlen részesei annak a hatalmas mérlegnek, amit biológiai egyensúlynak nevezünk.
Amíg odakint erdőn-mezőn bőséggel vesznek minket körül jól ismert és ismeretlen fajai, addig biztosak lehetünk természetes környezetünk megújulási képességében.
Ez pedig az emberi létezés alapvető és nélkülözhetetlen feltétele.

Ennek a 21. évszázadnak az az egyik egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy mi emberek ismét megtanuljunk harmóniában élni természeti környezetükkel és ismét egyensúlyba billentsük a mérleg nyelvét.
Mert a mérleg nyelve vészesen kibillent pusztán az ember felelőtlen tevékenysége miatt.

Erről sokfelé lehet hallani és olvasni.
Ha pedig netán eddig nem hallottál erről, akkor itt egy ezt bizonyító adat:
Napjainkra szárazföldi emlősök mintegy 98%-át teszi ki az ember a háziállataival és csupán 2% a vadon élő állatok aránya.

Ez azért elég durva, nem?

A helyzet pozitív változásához, apróságnak tűnő dolgokkal, Te is nagyban hozzájárulhatsz.
Például azzal, hogy nem szemetelsz és csak annyi vegyszert használsz amennyit feltétlenül muszáj.

Csak egy kis odafigyelést igényel!

Természet menüpontunkban az idei év és a korábbi évek összes hasonló szavazásos versenyét megtalálod.

Képek: pixabay és commons.wikimedia 1.,2.

Loading...

(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük