Év rovara 2020

Az év rovara 2020 választás a korábbi évekkel ellentétben nem a széles körben ismert vagy a szép rovarokra fókuszált.

Merész húzás volt ez a szervezők részéről, hiszen az ismertebb jószágokkal könnyebb az embereket aktivizálni, szavazásra buzdítani.

Olyan rovar fajok kerültek most a versenyzők közé, amik bár sokak számára kevéssé ismertek, de tevékenységük nélkül környezetünk hamar a szenny káoszába fulladna.
Ha létezne a rovaroknak olyan besorolása, hogy „takarító rovarok”, akkor mind a három jelölt ide tartozna.
Az ilyen rovarok bontják ugyanis le a természetben hatalmas tömegben keletkező szerves hulladékot, elhalt növényeket, elhullott állatokat, trágyát, stb.
Rajtuk kívül csak a gombák és a baktériumok tesznek ilyet.

A három jelöltből az egyiket a városlakók is láthatják.
A másikat kis számban a városi emberek is megfigyelhetik, de nagyobb tömegeivel inkább a természetben találkozhatnak.
A harmadik jelölttel pedig inkább csak a természetben lehet összefutni.

A hazai „bogarasok” szervezete, a Magyar Rovartani Társaság tizedik alkalommal bocsátotta online felületen történő szavazásra – a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve – , hogy melyik rovar faj legyen az év rovara 2020-ban.

Most sem változtattak a korábbi évek gyakorlatán.
Három faj közül lehetett választani.

Mindhárom év rovara címre pályázó jelölt közönségesnek mondható és egyikük sincs hazánkban természetvédelmi státuszban:

• Tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis)
• Selymes döglégy (Lucilia sericata)
• Ezüstös ősrovar (Lepisma saccharina)

A Magyar Rovartani Társaság illetve a Természettudományi Múzeum blogjának (mttmuzeum.blog.hu) online felületén zajlott a szavazás.
Decemberig lehetett szavazatokkal támogatni a rovar versenyzőket és december 16-án hirdettek eredményt.

Az év rovara választás létrejöttét – a többi „év valamije” választáshoz hasonlóan – többféle cél is vezérli.

Elsődleges célja a természetvédelem fontosságának hangsúlyozása, környezetünk megóvása fontosságának hirdetése.
A kezdeményezés további célkitűzése az ismereteink bővítése.
Ezt persze nem csak „öncélúan”, hanem azért hogy az ismeretek bővítésén keresztül támogassa az ember-természet viszony mind harmonikusabb alakulását.
Ezeken túlmenően pedig igyekszik felhívni a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy adott rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött nélkülözhetetlen szerepükre.

Ez utóbbinak kiemelt apropóját adja az a tény, hogy a szakmai tanulmányok katasztrofális rovar populáció csökkenést jeleznek.
Az elmúlt harminc év során például a repülő rovarok háromnegyede tűnt el a Földről.
Milliárdos nagyságrendekről van szó.

Ezek a többségében aprócska „marginális” lények, pedig nem kevesebbért felelnek, mint a bolygónk ember általi élhetősége.
Mindenki hallhatott már arról például, hogy a méhek kipusztulása az emberiség fennmaradását is komolyan veszélyeztetné.
Kevesen ismerik azonban azt a tényt, hogy az egyes rovarfajok kihalásán túl a rovarvilág egészének drasztikus zsugorodása is pontosan ilyen veszélyeket hordoz.

A szavazások lezárása és az eredmény kihirdetése után soha nem fejeződik be a népszerűsítő munka, sőt csak ezután kezdődik igazán.

A győztes rovarral és kihívó társaival egész éves ismeretterjesztő „roadshow” keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Ebben a munkában az elhivatott szervezőkön kívül számos más oktatási intézmény, természetbarát közösség, egyesület, iskola és sajtóorgánum is részt vesz.

Az ismertebb vagy mutatósabb fajok mindig is jobban megmozgatják a szavazókat, mint a kevéssé ismert és nem túl látványos jószágok.
Ez a törvényszerűség most is tetten érhető volt.
A tavalyi verseny egyetlen szép és népszerű jelöltje több voksot gyűjtött, mint idén az egész verseny.
No, de ne szaladjunk ennyire az eseményeken túl, hanem előbb ismerkedjünk meg kicsit részletesebben a versengő jelöltekkel.

Év rovara 2020 választás résztvevői:

Tavaszi álganéjtúró

A tavaszi álganéjtúró a bogarak rendjébe, az álganéjtúrók családjába tartozó faj.
Képe cikkünk elején látható.
Közepes nagyságú (15-20 mm) robusztus alkatú jószág.
Fémesen csillogó külseje jellemzően zöld vagy kékeszöld, néha kék esetleg feketés színű.
Mutatós bogár.
Fizimiskája egy dagadt, tömzsi, zöldes-feketés színű cserebogárhoz hasonlít.

Magyarországon közönségesnek mondható gyakori faj.
A zárt erdők, magasabb hegyvidékek és az alföldi pusztaságok kivételével szinte mindenhol előfordul.
Nevével ellentétben nem csak tavasszal aktív.
Tavasztól őszig tevékeny.

Mindenevő.
Kedvence a ló és a szarvasmarha ürüléke, de bármilyen más ürüléket is elfogyaszt.
Ezen kívül rothadó, bomló növényi maradványok, komposzt, avar, gyümölcs is szerepel étlapján.
Elhullott állati tetemeket is „eltakarít”.

Selymes döglégy

A selymes döglégy a fémeslegyek családjának tagja.
A házilégynél nagyobb termetű.
Ez az 1 cm körüli légyfaj hazánk légyállományának egyik legszebb tagja – már amennyiben egy légy szépnek nevezhető.
Megjelenésének egyediségét testének fémes csillogása adja.
Olyan mint egy repülő ékkő.
A zöldes alapszíne a ráeső fény szögétől függően a kékes acélos árnyalattól az aranyig terjedhet.
A képen is ilyen színváltása látható.

Hazánkban bárhol találkozhatunk példányaival.
Kora tavasztól az őszi hűvösebb idők beálltáig aktív.
Petéit elsősorban elhalt állati szövetekbe, tetemekbe rakja amik 1-2 nap alatt kikelnek.

Mindenevő.
Bármilyen bomló szerves anyagot elfogyaszt, de néha friss dolgokra és virágnektárra is ráfanyalodik.
Bár a döglégy az emberek számára „fúj” meg „undi”, ám ennek ellenére roppant hasznosak.
Nem csak azzal hajtanak hasznot, hogy a természetből eltakarítják a fertőző dögöket.
A légynyüvek néhány igen figyelemreméltó tulajdonsággal rendelkeznek.
Sebbe kerülve csak a már elhalt szövetrészeket eszik meg.
Nyáluk ráadásul antibakteriális hatással rendelkezik.
Ezt a tulajdonságukat már az ókori orvoslás is hasznosította.
A modern gyógyításban is alkalmazzák a steril körülmények között szaporított nyüveket nehezen gyógyuló sebek és fekélyek kezelésében.
A sebeket tisztító légy-lárvák több filmrendezőt is megihlettek.
Többek között a Gladiátor és a Vannak még csodák című filmekben is láthatjuk ezt.

Ezüstös ősrovar

Az ezüstös ősrovar, vagy más néven ezüstös pikkelyke a pikkelykefélék családjába tartozik.
Hossza 10 mm körüli.
Hátrafelé keskenyedő hosszúkás testét ezüstösen csillogó apró pikkelyek borítják.

Igazi őslény, az egyik legősibb rovarrend képviselője.
Már 300 millió ével ezelőtt is a Föld lakója volt.
Azóta alig változott valamit.

Hazánkban bárhol találkozhatunk vele, ahol talál némi szerves hulladékot.
A természetben éppen úgy, mint lakóhelyünkön.
Leggyakrabban a mellékhelyiség vagy fürdőszoba padlóján pillanthatjuk meg éjszaka, ha éppen arrafelé akad dolgunk és felkapcsoljuk a villanyt.
Ilyenkor a kezdeti fénysokk után villámgyorsan próbál védett helyre menekülni.
A természetben nappal sötét helyeken rejtőzik, így egy-egy laposabb kő vagy korhadt fa alatt bizton számíthatunk néhány példányra.

Elhalt szerves törmeléket fogyaszt, abból is a szénhidrátokban gazdagabbakat kedveli.
Sötétben aktív, ilyenkor keres táplálékot is.
Meglehetősen hosszú életű rovar faj. Akár 7-8 évig is elélhet.

A mostani versenyre 5000-nél több szavazat érkezett.(Ezt megelőzően ennél több mint 50%-al több jött, de egy igen szép rovar volt az egyik jelölt és a győztes.)

A nemes versengésben végül a tavaszi álganéjtúró lett az év rovara 2020-ban.

Ne felejtsd el, hogy a rovaroknak roppant fontos szerepük van az élővilágban!

A biodiverzitás – biológiai sokféleség/sokszínűség -nélkülözhetetlen alkotórészei ezek az apró teremtmények.
Az ismert állatfajoknak mintegy a felét a rovarok teszik ki.

Mindegy, hogy éppen apró vagy nagy, szép vagy ronda, szúr, rág, harap vagy csak ártalmatlanul szopogat és nyalogat.
Legapróbb képviselői is nélkülözhetetlen részesei annak a hatalmas mérlegnek, amit biológiai egyensúlynak nevezünk.
Amíg odakint erdőn-mezőn bőséggel vesznek minket körül jól ismert és ismeretlen fajai, addig biztosak lehetünk természetes környezetünk megújulási képességében.
Ez pedig az emberi létezés nélkülözhetetlen feltétele.

Ennek az évszázadnak az az egyik egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy mi emberek ismét megtanuljunk harmóniában élni természeti környezetükkel és ismét egyensúlyba billentsük a mérleg nyelvét.
Mert a mérleg nyelve vészesen kibillent pusztán az ember felelőtlen tevékenysége miatt.

Erről sokfelé lehet hallani és olvasni.
Ha pedig netán eddig nem hallottál erről, akkor itt egy ezt bizonyító adat:
Napjainkra szárazföldi emlősök mintegy 98%-át teszi ki az ember a háziállataival és csupán 2% a vadon élő állatok aránya.

Ez azért elég durván hangzik, nem?

A helyzet pozitív változásához, apróságnak tűnő dolgokkal, Te is nagyban hozzájárulhatsz.
Például azzal, hogy nem szemetelsz és csak annyi vegyszert használsz amennyit
feltétlenül muszáj.

Csak egy kis odafigyelést igényel. 🙂

Természet menüpontunkban az idei év és a korábbi évek összes hasonló versenyét megtalálod, sőt van egy összefoglaló írásunk is a 2020. év választott élőlényeiről, állatokról, növényekről és egyebekről.

Képek:commons.wikimedia