Év rovara 2019

Az év rovara 2019 választás a közösségi jelentőségű fajok illetve a közösségi jelentőségű élőhelyek világának népszerűsítése jegyében zajlott.
Az összes jelölt ilyen védendő környezetből,különleges természetmegőrzési területről érkezett.
Az egyikük nevét bizonyára sokan ismerik, de kettő, szinte teljesen ismeretlen fajt is találunk a az év rovara címre pályázók között.

A hazai „bogarasok” szervezete, a Magyar Rovartani Társaság kilencedik alkalommal bocsátotta online felületen zajló szavazásra – a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve -, hogy melyik rovar faj legyen az év rovara 2019-ben.

Most is követték a korábbi években már megszokott hagyományt.
Három faj közül lehetett választani.
Mindhárom év rovara címre pályázó jelölt védett természetvédelmi státuszban van:

1. Havasi cincér (Rosalia alpina)
2. Magyar tarsza (Isophya costata)
3. Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

A Természettudományi Múzeum blogjának(mttmuzeum.blog.hu) online felületén zajlott a szavazás.
December 6-ig lehetett szavazatokkal támogatni a rovar versenyzőket és év végén hirdettek eredményt.

Az év rovara választás létrejöttét és évről-évre történő megszervezését többféle cél is vezérli.
Elsődleges célja a természetvédelem fontosságának hangsúlyozása.
A kezdeményezés további célkitűzése, hogy az ismeretek bővítésén keresztül támogassa az ember-természet
viszony mind harmonikusabb kialakítását.

Ezen felül persze igyekszik felhívni a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy adott rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött fontos szerepükre.
Ez utóbbinak kiemelt apropóját adja az a tény, hogy a szakmai tanulmányok katasztrofális rovar populáció csökkenést jeleznek.

Az elmúlt három évtized során a repülő rovarok háromnegyede tűnt el.

Mindenki hallhatott már arról például, hogy a méhek kipusztulása az emberiség fennmaradását is komolyan veszélyeztetné. Kevesen ismerik azonban azt a tényt, hogy az egyes rovarfajok kihalásán túl a rovarvilág egészének drasztikus zsugorodása is hasonló veszélyeket hordoz.

A választás után persze nem fejeződik be a népszerűsítő munka, sőt csak ezután kezdődik igazán.
A győztes rovarral és kihívó társaival egész éves ismeretterjesztő „roadshow” keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ebben a munkában a szervezőkön kívül számos más kulturálisés oktatási intézmény, természetbarát közösség, egyesület, iskola és sajtóorgánum is részt vesz.

Az ismertebb vagy mutatósabb fajok mindig is jobban megmozgatják a szavazókat, mint a kevéssé ismert és nem túl látványos jószágok.
Ez most is így volt, de ne szaladjunk ennyire az eseményeken túl, hanem előbb ismerkedjünk meg kicsit részletesebben a versengő jelöltekkel.

 

Év rovara 2019 választás résztvevői:

 

Havasi cincér (Rosalia alpina)

A havasi cincér a cincérfélék családjába tartozó faj.
Minden kétséget kizáróan a legismertebb és a legszínpompásabb jelölt az év rovara verseny indulói között.
Hazai viszonyításban nagy méretű, 2-4 centi hosszú rovar.
Az egyik legelegánsabb színösszetételű bogár hazánkban.
Sűrű kékesszürke szőrzete és mélyfekete rajzolata összetéveszthetetlen külsőt biztosít számára.
A hím karcsú testű és hosszú csápja a testhosszának kétszeresét is elérheti. A nőstények csápja csak kb. a testük hosszúságával egyező.

A havasi cincér Európa középső és déli, dél-keleti részén fordul elő.
Magyarország területén a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Mecsekben honos, és sok helyen gyakori.

Lárvái jellemzően elhalt bükkfák törzseiben fejlődnek, de újabban olyan helyeken is megtelepedett, aminek a közelében sem található bükkfa állomány.
A hím szaporodásra alkalmasnak ítélt helyet választ és vehemensen védelmezi a territóriumát.
Minden közeledőt elzavar, akár az embernek is „nekimegy”.  🙂
A cincér csajok persze kivételt képeznek.
Őket feromon-parfümjük illatösvényét követve cserkészi be, de csak a saját területe határáig.
Ha addig nem sikerül párosodásra bírnia, akkor visszafordul és vár egy következőre.

A nőstény petéit a frissen kivágott, vagy éppen elhaló félben lévő (bükk)fába rakja.
A lárvák 2-4 éves fejlődés után még tél előtt bebábozódnak, hogy a következő nyáron – júliusban – kirepüljenek és megkezdjék igen rövid bogár életüket, ami jellemzően csak 2-3 hétig tart.

Magyarországon védett faj.
Eszmei értéke: 50.000,- Ft

 

Magyar tarsza (Isophya costata)

A fürgeszöcskék családjának szinte kizárólag Magyarország területén élő faja – endemikus faj. (kép:flickr)
Igazi bennszülött nálunk.
Mintegy 10.000 évre nyúlik vissza jelenléte.

„Tarsza” nevét Frivaldszky János egykor híres zoológusunknak köszönheti.
Ez a zöld színű, 2-3 cm-es hosszúságú, csökevényes szárnyú, kedves kinézetű szöcske a régi sztyeppei életközösségek hírmondójaként maradt ránk.

Nem röpül, viszont ugrólábaival kiválóan ugrik.
Nász idején fajspecifikusan egyedi hangon ciripel.

A hazánkban élő 7 tarszafajt főleg eltérő ciripelésük alapján azonosítják.
Nem csak endemikus faj, hanem maradványfaj, úgynevezett reliktum faj is egyben.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan korábbi földtörténeti korból fennmaradt állatfaj, aminek elterjedési területe korábban összefüggő volt, mára azonban szigetszerű foltokra esett szét.
Főleg az alföldi üde réteken, löszgyepeken, sztyeppréteken találkozhatunk vele.

Magyarországon fokozottan védett faj.
Eszmei értéke: 100.000,-Ft

 

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

A kis apollólepke – vagy kis Apolló-lepke – a pillangófélék családjába tartozik.
A hazánkban fellelhető négy lepkefaj egyike.

Teste szőrös.
Fehér színű, 4-5 cm fesztávolságú szárnyain 2-2 fekete pötty található.
Elülső szárnyainak vége üvegszerűen áttetsző, szürkés árnyalatú.

Európától egészen Közép-Ázsiáig találkozhatunk példányaival, de a többi rovarhoz hasonlóan állománya sajnos folyamatosan csökken.

A mákfélék családjába tartozó növény, a kora tavasszal nyíló ketlike fajainak valamelyik elszáradt példányára rakja le petéit a nyár elején.
A peték áttelelnek és a következő évben tavasszal kelnek ki.

A lepkékkel főleg május végétől június végéig találkozhatunk.

Magyarországon védett faj.
Eszmei értéke: 50.000,-Ft

A nemes versengésben végül – nem meglepő módon -a legismertebb és egyben a leglátványosabb jelölt elsöprő fölénnyel, a szavazatok 66%-al győzött.

2019 év rovara tehát a havasi cincér lett.

Ne felejtsd el, hogy a rovaroknak roppant fontos szerepük van az élővilágban!
A biodiverzitás – biológiai sokféleség/sokszínűség -nélkülözhetetlen alkotórészei.
Az ismert – és becsült – állatfajok felét a rovarok teszik ki.

Mindegy, hogy éppen apró vagy óriásira nőtt, szép vagy ronda, szúr, harap vagy csak ártalmatlanul szopogat és nyalogat.
Legapróbb képviselői is nélkülözhetetlen részesei annak a hatalmas mérlegnek, amit biológiai egyensúlynak nevezünk.
Amíg odakint erdőn-mezőn bőséggel vesznek körül minket jól ismert és ismeretlen fajai, addig biztosak lehetünk természetes környezetünk megújulási képességében.
Ez pedig az emberi létezés nélkülözhetetlen feltétele.

Ennek az évszázadnak az az egyik egyik legnagyobb feladata, hogy mi emberek ismét megtanuljunk
harmóniában élni természeti környezetükkel és ismét egyensúlyba billentsük a mérleg nyelvét.
Mert a mérleg nyelve vészesen kibillent pusztán az ember tevékenysége miatt.
Erről sokfelé lehet hallani és olvasni, de talán ez lehet a legmeggyőzőbb adat:
A szárazföldi emlősök mintegy 98%-át teszi ki az ember a háziállataival és csupán 2% a vadon élő állatok aránya.
Ez azért elég durva, nem?

A helyzet pozitív változásához, apróságnak tűnő dolgokkal Te is nagyban hozzájárulhatsz.
Például, hogy nem szemetelsz és csak annyi vegyszert használsz amennyit feltétlenül muszáj.
Kérlek, tégy így!
Csak egy kis odafigyelést igényel. 🙂

Honlapunkon az előző évi versenyekről is olvashatsz részleteket, ha a kék betűs részre kattintasz.

Összefoglaló írásunkat is ajánljuk, amelyben a 2019-es év megválasztott élőlényeit és egyebeit mutatjuk be.

 

---

(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)