Év rovara 2018-ban

Az év rovara 2018 választás a vizes élőhelyek semmi mással össze nem hasonlítható gyönyörű világának népszerűsítése jegyében zajlik.
Az összes jelölt ilyen vizes környezetből érkezett.
Egyiküket már a gyerekek is jól ismerhetik a Vízipók csodapók című meséből(“víz tetején focizunk”), sőt egy igazi óriást is találunk a az év rovara címre pályázók között.

A Magyar Rovartani Társaság nyolcadik alkalommal bocsátotta online szavazásra – a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve -, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban.

év rovara 2018

Az egyik év rovara jelölt, az óriás szitakötő, amint nősténye éppen az utódokról gondoskodik /c. wikimedia kép

Most is követték az eddigi hagyományokat, így három  jelölt közül lehet választani.
Mindhárom aspiráns ragadozó:

  1. Tavi molnárpoloska (Gerris lacustris)
  2. Közönséges keringőbogár (Gyrinus substriatus)
  3. Óriás-szitakötő (Anax imperator)

A Természettudományi Múzeum blogjának(mttmuzeum.blog.hu) online felületén zajlik a szavazás.
December 6-ig támogathatjuk a rovar versenyzőket szimpátia szavazatunkkal.

 

Az év rovara választás kiemelt célja a természetvédelem fontosságának hangsúlyozásán túl az, hogy az ismeretek bővítésén keresztül támogassa az ember-természet viszony mind harmonikusabb kialakítását.
Ezen felül persze igyekszik felhívni a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy adott rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött fontos szerepükre.

A választás után persze nem fejeződik be a munka, sőt ezután kezdődik igazán.
A győztes rovarral és kihívó társaival egész éves ismeretterjesztő “roadshow” keretében ismerkedhetnek meg az emberek. Ebben a munkában a szervezőkön kívül számos más kulturális intézmény, egyesület, iskola és sajtóorgánum is részt vesz.

Ismerkedjünk meg kicsit részletesebben is a versengő jelöltekkel.

Év rovara 2018 választás résztvevői:

 

Óriás-szitakötő (Anax imperator)

Legimpozánsabb és legnagyobb rovarjaink egyike.
Szárnyának fesztávolsága a 10 centimétert is meghaladhatja.
A szinte tökéletes ragadozó. Ahogy neve is utal rá, a levegő ura, imperátora.

A szitakötők rendjébe és a karcsú acsafélék családjába tartozó faj.
Nem kedveli sem a hideg égövet, sem pedig a pár száz méternél magasabban fekvő területeket. Európai elterjedésének északi határa a skandináv országok déli részénél húzódik.
Az egy vagy két évig tartó, vízben töltött lárvaállapot után kikelő szitakötő mintegy 4 hetet él a nyári időszakban.
A hím egyedek kék, a nőstények pedig zöld potroh-színűek.
Hím egyedeik magányos életet élnek, mivel erősen területőrzők.

Repülési és manőverezési képességeik átlag felettiek.Két pár szárnyukat külön-külön is képesek mozgatni, így elképesztő légi mutatványokra képesek.
Erre szükségük is van, hiszen zsákmányállataik is olyan repülő rovarok, amelyek nem éppen ügyetlenségükről vagy lassúságukról ismertek (légy, bögöly.)
A zsákmányszerzést nagyban segíti hatalmas, több ezer egységből álló összetett szemük, amely az áldozatul szolgáló rovarok villámgyors mozgását is gond nélkül követi.
A vizes élőhelyek területeinek csökkenése ellenére ez a faj nem veszélyeztetett és nem védett.

 

Tavi molnárpoloska (Gerris lacustris)
tavi molnárpoloska

Tavi molnárpoloska amint a vízen jár /c.wikimedia

Ez a vizes élőhelyi rovar is ragadozó. Társas lény.
A népnyelv – más molnárpoloskával együtt – molnárkának nevezi.
Állóvizeinkben és lassabb folyóvizeink szélén gyakran láthatjuk őket, amint csapatostól a víz felszínén rohangálnak vagy éppen ugrálnak. Az akár fél méter magasra is felugró rovarokat a víz felületi feszültsége tartja a felszínen, amelyet a testüket fedő apró szőrök és az azokon található mikroszkopikus mélyedések is segítik.

A félfedelesszárnyúak rendjébe és a molnárpoloskák családjába tartozó faj.
Európa vizeinek nagy részében megtalálható.
Hossza mintegy 1 cm. Színe barnás vagy kékes.
Gyakran a hazánkban előforduló további 8 molnárpoloska faj egyedeinek közelében láthatjuk őket.
Főleg a nála jóval nagyobb és hasonlóan gyakori közönséges molnárpoloska társaságában.

A tavaszi párzás után két hónappal – több átalakulási stádiumot követően – válnak kifejlett poloskává.
Karomban végződő első lábak segítik a zsákmányszerzést.
Táplálékuk között kiemelt helyen szerepelnek a szúnyogok és lárváik ezért emberi szemszögből is hasznosnak nevezhetők.
Bár a molnárpoloskák között van védett faj is, de a tavi molnárpoloska nem veszélyeztetett és nem védett.

 

Közönséges keringőbogár (Gyrinus substriatus)
közönséges keringőbogár

Keringőbogár,kiálló felső szeme a levegőbe lát /c.wikimedia

Ez a milliméteres méretű apró vízi ragadozó három igen speciális tulajdonsággal is rendelkezik.
Körkörösen mozog, dupla szeme van és úszásra használt hátsó lábaik aktív tolóerőt biztosító felületét képesek sokszorosra megnövelni.
Ezek a ritkán látott tulajdonságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a 9 magyarországi keringőbogár faj egyikeként elinduljon az év rovara versenyen.

Jelenlétükről a csendesebb vizek árnyékos partjainál megfigyelhető apró, körkörösen mozgó, csillogó pontok árulkodnak.
Tulajdonképpen csak azokat az apró levegőbuborékokat látjuk, amit ezek az úszó bogarak magukkal sodornak.
Ezek az apró élőlények a keringőbogarak.
A víz felszínére esett rovarokkal táplálkoznak.
Lárváik is ragadozók.

A körkörös mozgást hátsó lábaik asszimmetriája okozza.
A hátsó lábakon található úszóserték úszáskor ritmikusan kitárulnak illetve összehúzódnak, sokszorosára növelve a tolóerőt illetve töredékére csökkentve az ellenállást.
Szeme speciálisan módosult a vízfelszíni élethez. Kettéosztott lett, kvázi 2 szemet növesztett.
Az egyikkel a víz alá lát, hogy elkerülhesse a mélyből érkező támadóit, míg a másikkal a légteret pásztázza.
A törzsfejlődés fintora, hogy a víz felszíne éppen kiesik a látóteréből. Ennek pótlására szolgál viszont
egy roppant érzékeny, rezgésérzékeléshez módosult csáp, amellyel látás nélkül is képes lokalizálni a víz tetején lévő zsákmányt.
Nem veszélyeztetett faj és nem védett.

 

Ne felejtsd el, hogy a rovaroknak fontos szerepük van az élővilágban!
Mindegy, hogy éppen apró vagy óriásira nőtt, szép vagy ronda, szúr, harap vagy csak ártalmatlanul szopogat és nyalogat.
Legapróbb képviselői is nélkülözhetetlen részesei annak a hatalmas mérlegnek, amit biológiai egyensúlynak nevezünk.
Amíg odakint erdőn-mezőn bőséggel vesznek körbe minket ismert és ismeretlen fajai, addig biztosak lehetünk természetes környezetünk megújulási képességében.

A 21. század egyik legnagyobb feladata, hogy ismét megtanuljunk harmóniában élni természeti környezetükkel.
Ehhez, apróságnak tűnő dolgokkal Te is nagyban hozzájárulhatsz.
Például, hogy nem szemetelsz és csak annyi vegyszert használsz amennyit feltétlenül muszáj. 🙂

Honlapunkon az előző évi versenyről is olvashatsz részleteket, ha a kék betűs részre kattintasz.

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.