Év ősmaradványa 2020
Az Év ősmaradványa 2020 verseny a legrövidebb múlttal rendelkező esemény az „év valamije” választások között, hiszen még csak ötödik alkalommal hirdettek győztest ebben a kategóriában.
Ez a választás amúgy már az első alkalomtól kezdve párhuzamosan és karöltve zajlik az adott év ásványa megválasztásának procedúrájával.
Ez az egybeesés nem véletlen, hiszen mindkét esemény létrehozó gazdája a Magyarhoni Földtani Társulat(MFT) volt.
A választási és népszerűsítési program új, több szövetségest is felsorakoztat és a mai kor igényeihez alkalmazkodik, de létrehozója önmagában is bőséges tapasztalatot és szakmai ismeretet halmozott fel 1848-as megalakulása óta.
Ezt a szoros kapcsolatot jelzi az a tény, hogy már a szavazások eredményének kihirdetése is minden évben egyszerre, a két verseny megnevezéséből összegyúrt „év ősványa” címszó köré szerveződik.
A két szavazás eredményének megosztása is azonos időben és azonos helyen történik.
Nevezetesen a mindenkori őszi Földtudományos Forgatag keretében, ami idén november elején zajlott a Magyar Természettudományi Múzeumban.

2015 őszén indították útjára először ezt az eseménysorozatot, melynek nem titkolt fő célja a földtudományok két alappillérének, az ősmaradványoknak és az ásványoknak a minél szélesebb körű népszerűsítése.
A szervezők a kezdetektől fogva nyitottak és együttműködnek minden olyan oktatási, kulturális és tudományos szervezettel, ami segíti őket céljuk elérésében, az ismertség növelésében.
Az ismeretterjesztésen túl, az összes többi „év valamije” versenyhez hasonlóan az is kiemelt célja ennek a rendezvénysorozatnak, hogy felhívja a figyelmet természetes környezetünk megóvásának fontosságára, a „zöld gondolkodásra”.
A népszerűsítésbe az alapító MFT és több más jól ismert intézmény mellett az „év valamije” választások legfőbb zászlóvivője és támogatója, a Magyar Természettudományi Múzeum szakértő gárdája is aktívan bekapcsolódik.
Amellett, hogy ezek az intézmények kellő szakmai tapasztalatot, súlyt és tudományos hátteret biztosítanak, a szavazás lezárását követő országos ismeretterjesztő programokban jelentős támogatást is nyújtanak.
Ez az intenzív országos népszerűsítés az összes többi „év választottjához” hasonlóan egészen a következő éves szavazások kezdetéig tart.
A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan most is három jelölt versengett a neves Év ősmaradványa 2020 cím elnyeréséért.
Közös bennük, hogy mind a három induló maradványai őskövületek formájában fellelhetők hazánkban.
Íme az év ősmaradványa cím jelöltjei:
- A gyapjas orrszarvú, ami még kb. 10.000 éve is itt legelészhetett hazánk területén.
- A másik jelölt az óriásfogú cápa volt, aminek tudományos neve sokak számára ismerősen csenghet: Megalodon.
- Harmadik pályázó a tengeri liliom volt, aminek csoportja többszázmilló éves múlttal rendelkezik.
Az év ősmaradványa 2020 szavazásra igen sok szavazat érkezett be a szervezők honlapján-évősmaradványa.hu – valamint Facebook oldalukon illetve a Természettudományi Múzeum online szavazó-felületén keresztül.
Év ősmaradványa 2020 verseny győztese végül a legismertebb jelölt az óriásfogú cápa, vagy közismertebb nevén a Megalodon lett.
Ez talán nem véletlen, mert a megalodonnak igen erős hátszele volt az ismertség vonatkozásában, lévén könyv és film „főszereplője”.
Steve Alten 1997-es könyve alapján készült a ‘Meg – Az őscápa’ című film parádés szereposztással, ami az előző év egyik sikerfilmje volt itthon is.
A ‘megalodon’ szó latin jelentése ‘óriás fog’, ami jól jellemzi tulajdonosát.
Nem csak fogai voltak óriásiak, de mérete is.
Ez a faj valószínűleg minden idők legnagyobb hala, bár a jelenleg is élő cetcápa komoly vetélytársa lehet ebben a versenyben.
Az viszont bizonyossággal kijelenthető, hogy soha nagyobb cápa, sőt nagyobb ragadozó hal nem létezett nála.
Testhosszának mérete elérhette a 18 métert is.
A megalodon, körülbelül 3-16 millió évvel ezelőtti regnálásának idején a tengerek csúcsragadozója volt.
Származása, kihalása sőt még rendszertani hovatartozása is vitatott a tudomány képviselői között.
Több változtatás után jelenleg úgy tartják, hogy a jelenleg is élő legnagyobb cápafajjal a nagy fehér cápával nincs rokonságban.
A heringcápa félékhez köti rendszertani kapcsolat.
A győztes ősmaradványról részletes leírást olvashatnak a szervezők honlapján és fenti Facebook oldalon kívül a Magyar Természettudományi Múzeum blog oldalán (mttmuzeum.blog.hu).
Az év ősmaradványa persze a valóságban nem csak egy egyszeri választásról szól.
Sokkal inkább egy folyamatos rendezvénysorozatról.
Egy olyan országos rendezvénysorozatról, amelybe nagyon észszerűen a különféle múzeumok és kapcsolódó intézmények mellett a közösségi oldalak felületeit is bevonják.
A programnak saját honlapja (evosmaradvanya.hu) és megegyező nevű, „Év ősmaradványa” nevű Facebook oldala van.
Főleg ez utóbbin követhetik az érdeklődők naprakészen az Év ősmaradványa 2020 aktuális rendezvényeit, kihelyezett iskolai bemutatókat, interaktív programokat, a meghirdetett alkotói pályázatokat és versenyeket.
Örömmel támogatunk minden hasznos kezdeményezést, azokat meg különösen, amelyek a gyerekek fejlődését szolgálják.
Ezért osztjuk meg a szervezők, iskolákat és pedagógusokat célzó felhívását:
Az ismeretterjesztésen túl a programunk célja az is, hogy felkeltse az érdeklődést a
közoktatásunkban ma sokszor mostohagyerekként megjelenő földtudományok iránt.
Ezért keressük a kapcsolatot általános és középiskolákkal.
Intézményeinkben kihelyezett tanórákon várjuk az érdeklődőket, de osztálykirándulások
programjaihoz is szívesen csatlakozunk.
Az érdeklődő iskolákban, a programban résztvevő kollégák, tiszteletdíj nélkül vállalják,
hogy ismeretterjesztő előadásokat tartanak, és ha igény van rá, mini kiállításainkkal,
interaktív foglalkoztató programjainkkal is kitelepülünk.
Bizonyára szívesen megismerkednél a többi „év valamije” verseny győzteseivel is.
Honlapunkon több évre visszamenőleg megtalálod őket.
Korábbi gyakorlatunkat folytatva a 2020. év összes további megválasztott év élőlényéről (állat, növény és egyebek) szóló központi oldalunk is rövidesen megjelenik.
Az előző évek év ősmaradványa versenyeiről is olvashatsz nálunk, ha a kék betűs részre kattintasz.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)