Év madara 2020

  •  
  •  

Az év madara 2020 cím odaítéléséért zajló verseny idén is elkezdődött.
Sőt azt is eláruljuk olvasóinknak, hogy a szavazás győztese most biztosan egy bagoly lesz.
Pontosabban szólva egy, a bagolyfélék családjába tartozó madárfaj.

No, persze nem azért állítjuk ezt ilyen határozottan mert rendelkezünk jövőbe látó képességgel.
Fenti jóslatunknak más alapja van.
Nevezetesen az, hogy az év madara 2020 versenyen induló mindhárom madár ebből a körből kerül ki.

Ez a mostani verseny ráadásul nevezetes, kerek évfordulós megmérettetés is egyben.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ugyanis éppen 40 éve indította el az azóta igen népszerűvé
és közismerté vált év madara programját.

Ez a program anno azért jött létre, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a ritkuló állományú vagy más oknál fogva védelemre szoruló madarakra.
Célja többek között az is, hogy a madarakkal foglalkozó szakemberek mellett nagyobb lakossági tömegeket mozgósítsanak, széles körű társadalmi támogatást biztosítsanak a madárvédelem érdekében.

év madara 2020-erdei fülesbagoly

Erdei fülesbagoly természetes környezetében, jellegzetes névadó toll-füleivel/c.wikimedia kép

A korábbi évek során megszokott gyakorlatunkat követve természetesen bemutatjuk az Év madara 2020 címért versengő
három tollas jelöltet egy kicsit részletesebben.
Tesszük ezt azért is, mert a tavalyi évhez hasonlóan az idei három jelöltet is meglehetősen ritkán pillanthatjuk meg természetes élőhelyükön.
Életmódjuk miatt ráadásul még a természetet rendszeresen járó olvasók sem találkoznak velük gyakran.

Természetesen ahogy megszületik majd a végeredmény és kiderül, hogy melyik tollas jószág kapta a legtöbb szavazatot és ezzel lett végül 2020 év madara, frissítés formájában megosztjuk olvasóinkkal.

 

Év madara 2020 jelöltjei:

 

Erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) nem meglepő módon a bagolyfélék családjába tartozó madár.
Képe a cikk elején látható.
A hazánkban előforduló bagolyfélék között közepes méretűnek tekinthető és ez egyébként a három év madara jelölt vonatkozásában is így van.
Átlagos mérete 35 cm, szárnyának fesztávolsága pedig 1 méter körüli.
Tollfülei és narancsvörös szeme jellegzetes vonást kölcsönöz kinézetének.

Magyarországon a leggyakrabban előforduló bagolyfaj.
Őshonos.
Évente egyszer költ.
Fészket nem épít. Kora tavasszal főleg elhagyott varjú fészekbe rakja 3-6 tojását.
A fészeklakó fiókák 2 hónapos korukra már önellátóak.
Ha létezne cuki-madár olimpia, a fülesbagoly fióka biztosan dobogós lenne. Íme:

év madara 2020-erdei fülesbagoly fióka

Fülesbagoly cuki fióka/wikipedia kép

A hidegebb időszakban sem költöznek el, itt telelnek.
Sőt, északabbra lakó rokonaik is gyakran költöznek hozzánk hidegebb teleken.
Ennek az az oka, hogy a táplálékuk zömét alkotó kisrágcsálók könnyebben elérhetők nálunk, mint a tartósan hóval borított vidékeken.

Tavasztól őszig párban élnek, de ősz végétől kisebb nagyobb csoportokba állnak össze és így töltik a hidegebb időszakot.
Ilyenkor gyakori, hogy a csapatok lakott településekre költöznek.
Elsősorban örökzöldeken vernek tanyát, mert az emberek közelsége és a télen is takaró lombkorona védelmet nyújt számukra a nagyobb testű ragadozó madarakkal szemben.
Télen kisebb telelő csoportjukkal akár a kerti tujasorban is összefuthatunk.
(Ha nem állunk meg csak elsétálunk mellettük, akár méteres távolságból is megtekinthetjük őket anélkül, hogy elmenekülnének közelünkből.
Meg vannak ugyanis győződve arról, hogy csuda jól elbújtak és így nem vehetjük észre őket.)  🙂

Magyarországon ismertek óriás téli telepeik is elsősorban a Hortobágy-Berettyó partján fekvő Túrkevén és környékén.
Itt nem ritka az 1.000 egyedből álló csoportosulás sem. Erről az “ajjaj híradók” minden évben be is számolnak, holmi hitchcocki jelzővel minősítve a “félelmetes madár sereget”.
Pedig csak az kisrágcsáló állományra nézve veszélyesek és ezért emberi értelemben roppant hasznosak.
A telelési időszak alatt egyetlen madár kb. 100 rágcsálót zsákmányol.
Ebből könnyen kiszámítható, hogy már egy közepes, mondjuk 100 fős csapat is 10.000 rágcsálótól szabadítja meg a környező területeket.

Hazai állományának pontos nagyságát ugyan nem ismerik, de a becslések úgy tartják, hogy mintegy 15-30.000 egyed
tartózkodhat állandó jelleggel nálunk.
Huhogása szimplán egy “hú”-ból áll.

Magyarországon védett faj
Eszmei, természetvédelmi értéke 50.000 Ft

 

Füleskuvik

A füleskuvik(Otus scops) is a bagolyfélék családjába tartozó madárfaj.

év madara 2020-füleskuvik

Füleskuvik a rejtőzködés nagymestere/wikimedia kép

Hazánkban állandóan fészkelő madár, mégis ritkán találkozni vele, mivel populációja meglehetősen csekély.
A legkisebb testű a három év madara jelölt között. Termete nagyjából egy galamb méretével egyezik meg, de teste amúgy baglyosan tömzsibb.

Az egyetlen olyan nálunk költő bagolyfaj, amelyik a hideg időszakra melegebb vidékre vonul.
Tollazata kiválóan álcázza természetes élőhelyén, fakéreghez hasonlít.
Ennek a mimikrinek inkább a rejtőzködésben van jelentősége, mivel nappal nem táplálkozik, csak ücsörög egy faágon.
A fenti képén éppen egy ilyen mesteri álca helyzetben látható.

Éjszakai vadász.
Az apróbb emlősökön kívül, hüllőket és rovarokat is fogyaszt.
Kedveli az odúkat.Ha teheti ilyenekben rendezkedik be.
Évente egyszer, nyár elején költ.

Huhogni egyáltalán nem huhog, viszont nyár elején hangjával sokan találkozhattak már, csak nem tudták, hogy mit hallanak. Fákkal bőségesebben ellátott városi övezetekben is gyakran “felcsendül”.
A hang összetévesztethetetlen és kísértetiesen hasonlít egy tengeralattjáró szonárjára.
Kilométeres távolságból is jól hallható.

Hazánkban fokozottan védett faj.
Eszmei értéke 100.000 Ft

 

Uráli bagoly

Az uráli bagoly (Strix uralensis) legnagyobb termetű bagoly a három jelölt közül.

év madara 2020-urali bagoly

Egyik legnagyobb testű ritka bagolyfélénk az uráli bagoly/c.wikimedia kép

Hossza meghaladja a fél métert, szárnyainak fesztávolsága pedig 120 cm körüli. A nagyobb tojók testtömege akár 1kg fölötti is lehet.
Szürkésbarna színű, kerek fejű, tollfülek nélkül.

Hazánkban ritka madárnak számít.
Egyedszámukat 500-1000 közöttire becsülik, de szerencsére állományuk az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. A szűk keresztmetszet nyilván nem a táplálék, hanem a preferált élettér.

Rendszeres fészkelőnk, télire sem költözik melegebb éghajlatra.
Gyakoribb feltűnésére főleg a Zempléni hegység erdeiben számíthatunk, bár néha máshol is feltűnik, ahol viszonylag zárt, öreg erdők találhatók.
Ő is éjszakai vadász.
Elsősorban kisebb emlősökre, hüllőkre vadászik, de rovarokat és madarakat is fogyaszt.

Előszeretettel költ nagyobb faodvakban vagy ragadozó madarak hátrahagyott fészkeiben.
Csak 3-4 tojást rak.
A kikelő fiókák fészekhagyók. Már azelőtt kimennek a fészekből, mielőtt röpképesek lennének és a környező fák ágain ücsörögnek.
A zárt erdőben megpillantott – amúgy szuper cuki – bagolyfiókát érdemes nagy ívben elkerülni, mert a vehemens szülők bármilyen méretű élőlényt megtámadnak ha úgy gondolják, hogy csemetéjüket veszély fenyegeti.

Magyarországon fokozottan védett madárfaj.
Eszmei természetvédelmi értéke 100.000 Ft

 

A meghirdetett jelöltekre július 25-én 12 óráig lehet online szavazatot leadni az Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME) honlapján.
Mi már megtettük – a fülesbagoly volt a kedvencünk – és szavazásra biztatjuk olvasóinkat is.

A korábbi évek év madara versenyeiről és jelöltjeiről a kék betűs részre kattintva olvashatnak bővebben.

 


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.