Év madara 2019-ben

Az év madara 2019-ben a Gólyatöcs (Himantopus himantopus) lesz.

Erről a mai napon – július 23. – lezárult szavazás eredményei rendelkeztek.
A közel 9000 voksoló 40%-a erre a kevesek által ismert madárfajra szavazott.

Ezzel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 39 éve indított “Év madara” programja legújabb, a 2019.évre szóló állomásához érkezett.

Ebben a programban főleg olyan madarakra igyekeznek fókuszálni, amelyek valamilyen oknál fogva védelemre szorulnak vagy radikálisan csökken az állományuk és ennek érdekében szeretnének nagyobb társadalmi csoportokat is megmozgatni a terület szakemberei mellett.

év madara 2019 - gólyatöcs

Az Év madara 2019-ben a Gólyatöcs (Himantopus himantopus), vagy régebbi népies nevén, a széki gólya

 

Talán nem minden olvasónk tudja, de az elmúlt évben a vándorsólyom rendkívüli eljárás keretében nyerte el az év madara címet.
A szokásos szavazásos eljárás akkor elmaradt, aminek oka egy jubileumi dátum elérkezése volt.
Nevezetesen az, hogy éppen húsz éve volt, hogy visszatért hazánkba fészkelő fajként a vándorsólyom.
Ezért akkor úgy döntött a MME vezetősége, hogy a szavazást mellőzik és a vándorsólymot saját hatáskörben nevezik ki az év madarává.

A korábbi évek hagyományait követve természetesen bemutatjuk az Év madara 2019 címért induló mindhárom madarat egy kicsit részletesebben.
Tesszük ezt azért is, mert a három jelölt mindegyike meglehetősen ismeretlennek tekinthető, még a természet iránt fogékony olvasók körében is.

 

Év madara 2019 jelöltjei voltak:

 

Gulipán(Recurvirostra avosetta)

Felfelé hajló csőrével kitűnik a partimadarak sorából.
Európában és Ázsia középső részén honos. Lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak mentén.

Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel. Kisszámú kolónia, de rendszeres fészkelő hazánkban.
Tradicionális költőhelyei a Kiskunsági szikes tavak, de az Duna-Tisza közén máshol és a Dunántúlon is fészkel.
Hazai állománya ingadozó, évi mintegy 100-850 párra tehető.

Fészke legtöbbször egy egyszerű talajmélyedés.
Fészekalja általában 4 tojásból áll, melyből a fiókák 22-24 nap múlva kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, a szülők vezetik és védelmezik őket, míg el nem érik röpképességüket 35-42 napos korukban.

Csőre a speciális táplálkozásmódjához idomult – a víz színén oldalirányú kaszáló mozdulatokat végez, eközben apró rovarokat és rákokat szűr ki a sekély vízből.

Vonuló madár.
Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

 

Nagy póling (Numenius arquata)

A legnagyobb termetű hazai partimadarunk a szalonkafélék családjába tartozik.
Különös ismertetőjele a feltűnően hosszú, lefelé hajló csőre.
Népies neve: szélkiáltó.

Eurázsia mérsékelt részén honos.
Magyarország vizenyős rétjein és lápjain szórványosan és csak igen kis számban költ.
Hazai fészkelő állománya csupán 20-60 költő párra tehető.
Fészkét a vizenyős élőhely szárazabb foltjain, főleg száraz fűből építi. A fészekhagyó fiókák 5-6 hetes korukban már röpképesek.

Hosszú és hajlott csőrével képes mélyen az iszapba és a laza talajba nyúlva férgeket és egyéb apró gerinctelen táplálékállatokat keresgélni. Száraz táplálkozóterületeken ugyan ez a csőr precíziós rovarcsipeszként segíti a táplálkozásban.

Vonuló madár.
Jelentős, a hazai fészkelő állományt messze meghaladó számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között.

Fokozottan védett besorolású.
Természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

 

Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

Régebbi, népies neve: széki gólya.
A gulipánfélék családjába tartozó faj.
Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színű, hosszú lábú, egyenes csőrű partimadár.

Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni.
Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban gyakran a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül és alacsony növényzet is borítsa a környékét

Magyarországon rendszeres fészkel.
A költőpárok száma azonban nem haladja meg az ezret.
Fészke kis talajmélyedés, amibe növényeket hord. Ebben költi ki 3-5 tojását.
A fiókák fészekhagyók.

Főleg vízi rovarokkal és más apró gerinctelenekkel táplálkozik, amit a víz színéről és a partról szedeget össze.

Vonuló faj. Március-áprilisban érkezik meg Afrikából és a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.

Fokozottan védett madár.
Természetvédelmi értéke 250 000,- Ft.

A verseny és a szavazatok megoszlása amúgy egyenletesnek mondható, hiszen a 3617 szavazatot gyűjtő győztes
Gólyatöcs és a harmadik helyezett Gulipán között csak 12%-nyi volt a szavazat-különbség.

A pontos adatok az alábbiak:

Összesen beérkezett szavazatok száma: 8893
1. Gólyatöcs 40%, 3617 szavazat
2. Nagy póling 32%, 2882 szavazat
3. Gulipán 28%, 2494 szavazat
Adatok forrása: mme.hu

A korábbi évek győztes madarairól itt,  további győztes élőlényekről és egyebekről pedig innen indulva tájékozódhatsz.

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás