Év hala 2021
Az Év hala 2021 versenyen idén is internetes szavazással döntöttek a győztesről a természet és azon belül a halak iránt érdeklődő olvasók.
A szavazásra sajnos rányomta bélyegét a járványhelyzet.
Most csak fele annyian vettek részt az online szavazáson a korábbi években tapasztalt 15 ezres nagyságrendhez képest.
A korábbi évek gyakorlata azonban nem változott.
Három előre kiválasztott, hazai vizeinkben megtalálható halfajunk került fel a szavazó listára.
Szakmai háttérként a Magyar Haltani Társaság volt most is az a szervezet, amely összefogta az eseményt és online felületet biztosított a szavazás lebonyolításához.
Kedvenc halfajunk választása a legrégebbi ilyen típusú események közé tartozik.
Tizenkettedik alkalommal hirdették meg az év hala szavazást, így joggal nevezhetjük évtizedes múltra visszatekintő tradicionális eseménynek a halak versenyét is.
Jól jelzi ezt a múltat a növekvő ismertségnek köszönhetően egyre nagyobb számban beérkező szavazatszám is.
Örvendetes jelenség, hogy nem csak ennél a választásnál de az összes többi hasonló megmérettetésnél folyamatosan növekvő érdeklődés tapasztalható.
A tavalyi évnél, ahogy már jeleztük sajnos kevesebb, közel 7.700 érvényes voks érkezett a választható halakra.
Pontosan 7.683.
Ebben az évben a jászkeszeg, az angolna és a fürge cselle helyezkedett el a képzeletbeli rajtvonalánál, hogy elnyerje a szavazók szimpátiáját és ő lehessen 2021. év hala.
Idén szerencsére semmilyen csalási szándékot nem tapasztaltak a szervezők.
Az évről évre egyre több érdeklődőt vonzó év állatai vagy növényei versenyek közös célja az, hogy minél szélesebb körben tegyék ismertté hazánk szárazföldi és vízi élőlényeit, természeti környezetünk “kincseit”.
Ezen túl pedig azt a fontos elvet közvetítik, hogy gondolkodjunk és főleg cselekedjünk zölden, zöldebben.
Semmibe nem kerül az efféle gondoskodás, csupán egy kis odafigyelést igényel.
Ne terheljük a környezetünket feleslegesen és óvjuk meg a meglévő értékeit!
Nem csak magunk, hanem a következő generációk miatt is.
Ebben az értelemben az “év valamije” versenyek elindítói voltak hazánkban anno az első fecskék a zöld gondolkodást, a környezetvédelem fontosságát elhivatottan hirdetők táborában.
Most is eltérő ismertségű és „kedveltségi faktorral” rendelkező halfajok versengtek a szavazatokért.
Míg a jászkeszeg és az angolna szinte mindenki által jól ismert halfaj, addig a fürge cselle igen ritka megjelenésű hal, létezéséről is csak kevesen tudnak.
A jászkeszeg és az angolna ráadásul kedvelt alapanyaga a hazai gasztronómiának (is) így természetes vizeinket ritkán látogató emberek is ismerhetik ezeket a fajokat a konyhából illetve a tányérokból.
Most pedig ismerkedjünk meg kicsit részletesebben is az év hala verseny mostani jelöltjeivel.
A győztes hal megnevezését a versenyben résztvevő halfajok leírása utáni részben találják meg.
Év hala 2021 verseny résztvevői:
Jászkeszeg
A jászkeszeg(Leuciscus idus) a pontyfélék családjába tartozó halfaj.
A 12 magyarországi keszegféle egyik jól ismert képviselője.
Címlapképünkön ezt a halat láthatják.
( A ‘keszeg’ nem rendszertani megjelölés, nem halfajt jelöl, hanem a pontyfélék egy részének gyűjtőneve.
Minden bizonnyal a „kesze”= vézna, sovány szóból ered és a nem kellően testes pontyfélékre utalt.)
Őshonos halfajunk.
Szinte minden hazai folyóvizünkben illetve nagyobb tavunkban megtalálható.
Csapatokba verődve mozog, rajhal.
A kifejlett példányok a 80 cm-es testhosszt és a 4 kg-os súlyt is elérhetik.
Hazai rekorderünk súlya 3,86 kg.
Hosszúkás áramvonalas teste a folyóvízi környezethez alkalmazkodott.
Háta olajos zöld, oldala ezüstös színű pikkelyekkel fedett.
Alsó úszói illetve a farokúszója vöröses árnyalatúak.
Mindenevő.
Étlapján az apró vízi élőlényektől a növényi eredetű táplálékon át a kisebb halakig minden megtalálható.
Halászata és horgászata is jelentős.
A Duna illetve a Tisza egyik leggyakoribb halzsákmánya.
Dekoratív megjelenése miatt a nagyobb akváriumok és tavak kedvelt díszhala.
Magyarországon nem védett.
Angolna
Az angolna, illetve pontosabban az európai angolna(Anguilla anguilla)az angolnaalakúak rendjébe tartozó halfaj.
A 19 ismert angolnafaj egyetlen hazai képviselője.
Élőhelyére kevésbé kényes, így manapság már hazánk szinte minden álló- és folyóvizében fellelhető.
Szerencsére egyedszámuk egyre csökkenő.
Nem őshonos, telepítéssel került Magyarországra.
Eredeti élőhelye Észak-Európára korlátozódott.
A kifejlett példányok hossza meghaladhatja az 1 métert, súlyuk pedig a 4kg-ot.
A legnagyobb eddig ismert hazai példány 4,75 kg-ot nyomott.
Testfelépítésük egy kígyóhoz hasonlít leginkább. Kicsi páros mellúszója, és hosszú páratlan hát-, illetve farokúszója különbözteti meg a valódi tengeri kígyóktól.
Színük sötétszürke.
Testüket hámrétegbe ágyazódott ovális pikkelyek fedik, amit nyálkaréteg véd a külső behatásoktól.
Alapvetően ragadozó faj, de az élő táplálék mellett a különféle puhatestűeket és más halak ikráit is előszeretettel fogyasztja.
Az angolna úgynevezett katadrom faj, ami azt jelenti, hogy főleg édesvízben él de tengerben szaporodik.
A kutatók máig megosztottak a szaporodás és vándorlás pontos folyamatát illetően.
Jelenleg úgy vélik, hogy szaporodásuk centruma a folyamatosan forgó Sargasso-tengerben lehet.( Ez a jól ismert Bermuda-háromszög területe.)
Hazai jelenléte a múlt századi halgazdálkodási és haltelepítési tevékenység három legnagyobb baklövésének egyike.(A másik kettő a törpeharcsa illetve a busa betelepítése volt.)
Bár gazdaságilag hasznot hajt, hiszen kedvelt export cikk, csak közben az őshonos táplálék-konkurens fajok „éhen vesztek” és az ikrazabálásával is mérhetetlen károkat okozott elsősorban a balatoni halfaunában.
Szerencsére állománya a különféle fertőzései miatt fokozatosan csökkenő tendenciát mutat.
Bár súlyosan veszélyeztetett faj, hazánkban nem áll természetvédelmi oltalom alatt.
Fürge cselle
A fürge cselle(Phoxinus phoxinus) a pontyfélék családjába tartozó halfaj.
A legkevésbé ismert a három jelölt közül, pedig hazánkban őshonos.
Elsősorban a tiszta vizű oxigénben dús patakok lakója, ahol csapatokba verődve tartózkodik.
Társas életmódot folytató, úgynevezett rajhal.
A vízszennyezés az elsődleges oka, hogy nagyobb folyóvizeinkben már hírmondója is alig maradt.
Hossza körülbelül 10 cm.
Szürkés zöldes hátát és oldalát fekete csíkok és foltok díszítik.
Sok pataklakóhoz hasonlóan szinte mindenevő. Étlapján a különféle férgek, aprócska rákok és a vízre hullott rovarok éppúgy megtalálhatók mint a növényi eredetű táplálék.
Emberi értelemben gazdasági haszna nincs.
Természetbeni értelemben persze igenis van.
Táplálékául szolgál nagyobbra növő vízi társainak. Elsősorban a domolykó és a pisztráng fogyasztja előszeretettel.
Hazánkban védett faj.
Természetvédelmi értéke 2.000 Ft
Az Év hala 2021 címet végül meggyőző többséggel, a szavazatok közel felével a jászkeszeg nyerte.
A három jelöltre összesen beérkezett majd 7.700 szavazat 49 százalékát kapta végül a verseny győztese a jászkeszeg.
Ezzel jócskán megelőzte a második helyen végzett fürge cselét (31%) és jelentősen lehagyva a harmadik helyet megszerző angolnát (20%).
Természet menüpontunkban az idei év és a korábbi évek összes hasonló versenyét megtalálod, sőt megjelent már szokásos összefoglaló írásunk is a 2021. év választott élőlényeiről, állatokról, növényekről és egyebekről.
Ha érdekelnek a halak azt is megnézheted nálunk, hogy melyek Magyarország legszínesebb halai.
Képek:commons.wikimedia, 2, 3.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
