Év fája 2019

Az Év fája 2019 verseny a 22. a sorban és követi a korábbi évek hagyományát.

Eddig 21 alkalommal hirdettek győztest abban a nemes versengésben, amelynek kezdeményezője még a múlt század végén az Országos Erdészeti Egyesület volt.

De nem csak ez az oka annak, hogy ez a verseny kiemelkedik az összes többi év „valamije” választások egyre növekvő tömegéből.
Kis képzavarral élve, ez volt az a bizonyos első fecske.

Ez a legrégebben életre hívott ilyen típusú országos megmérettetés a maga több mind két évtizedes hagyományával.
Igazi úttörő kezdeményezésnek volt tekinthető az 1996-os első választás, amelynek azóta rengeteg követője akadt.

 

Az „év valamije” választásoknak – például év rovara, év madara, év ásványa, stb. – egyre nagyobb a népszerűsége hazánkban.
Megfigyelhető, hogy évről évre nő az eseményeket követő és a jelölteket szavazatukkal támogató érdeklődők száma.

Ebben az évben nincs olyan fafajta a szavazásra bocsátott jelöltek között, amelyet ne láthatnánk mindennapi környezetünkben, vagy nem találhatnánk rá egy kis célirányos kereséssel.
Mind a három fafajta jól ismert tagja hazai természeti környezetünknek.

Az idén választható év fája 2019 jelöltek az alábbiak:
– Sajmeggy
– Fehér nyár
– Fehér fűz

Idén december  5-ig lehet online felületen szavazni rájuk az Országos Erdészeti Egyesület „oee” illetve a tematikus „azévfája” oldalon.
(Amint kihirdetik a győztest frissítjük a cikket.)
Frissítés: A Sajmeggy 2019. év fája.

Ismerkedjünk meg a versengő fafajtákkal egy kicsit közelebbről is.

Év fája 2019 jelöltek

Sajmeggy (Cerasus mahaleb)

A rózsafélék családjába tartozó kétszikű fafajta.
Bokorerdeink egykor bőségesen elterjedt vadgyümölcse.
A népi hagyományban és a köznyelvben török meggynek vagy törpe cseresznyének is nevezik.
Régebben fűszerként használták, de a lekvárfőzésnek és a pálinka készítésnek is kedvelt alapanyaga illetve adaléka volt.
Fájának kérge és gyümölcsének magja egy kellemes illatú vegyületet, kumarint (C9H6O2) tartalmaz, amely gyulladáscsökkentő, nyugtató, értágító és véralvadásgátló hatású.
A vidék mesterei fás részeiből anno sétabotot, pipát készítettek.

Apró alig 5-6méteresre növő fa, erősen ágas törzzsel, ami gyakran inkább csak cserje formájú marad.Szórt állású kerekded levelei maximum 8 cm hosszúságúak.
Áprilisban és májusban nyíló fürtökben álló fehér virágzata a többi meggyfa fajta virágaihoz hasonlóan igen jellegzetes látványt nyújt, mással szinte összetéveszthetetlen.
Nyár közepén érő termése bár apró szemű és vékony húsú de erősen savanykás ízű.

Főbb állományai Európában és Nyugat-Ázsia déli felén találhatók.
Magyarországon elsősorban az Északi- és Dunántúli-középhegység területén, valamint a Mecsekben
találkozhatunk vele.

 

Fehér nyár (Populus alba)

A fűzfafélék családjába tartozó, kétlaki, magas növésű, akár 30 méteresre is megnövő széles koronájú fa.
Gyorsan növő és sokáig élő, de nagy fényigényű faj.
Sima felületű szürkésfehér kérgén fiatalabb korában fajta-jellegzetes rombusz alakú sötét foltok jelennek meg.
Rügyei gyapjasak, levelei karéjosak.

Az alföldek jellemző, meghatározó növénye.
Kedveli a nedves területeket, olyannyira, hogy ártéri erdőkben és vízpartokon is gyakran találkozhatunk vele.
Meglehetősen széles körű a felhasználhatósága.
Homokos területek fásítására például kiválóan alkalmas, de utak szegélyfájaként és parkok díszfájaként is találkozhatunk termetesebb példányaival.

Régebben a népi gyógyászatban kiemelt fontosságú szerepe volt, mert kérge nagy mennyiségben tartalmaz szalicilátokat, ami többek között az aszpirinnek is fő hatóanyaga.

Szavazók figyelem!
Sokan utálják tévesen ezt a fafajtát a nyári vattaszerű szöszmösz áradat okán.
Ebben pedig ez a fafajta teljesen ártatlan.
A szöszmösz galiba okozója egy hibrid növény, mégpedig az európai fehér nyár és az amerikai fekete nyár kereszteződésével létre hozott nemes nyár.

 

Fehér fűz (Salix alba)

Ez a fűz fajta úgy tűnik, hogy a szervezők kedvenc növényeinek egyike, mivel az előző évi év fája versenyben is a résztvevők között szerepelt.
Ez talán nem is véletlen, hiszen a fehér fűz a fűzfafélék egyik legismertebb hazai képviselője.
Az ártéri területek nagyságának csökkenésével fokozatosan fogyatkozik állománya, pedig néhány száz éve még az egyik legjelentősebb állományú fafajta volt Magyarországon.

Délceg, dús és buja megjelenésű, 20 méternél is magasabbra növő, lándzsás levelű fafajta.
Vízpartok, nedves, párás területek jellemző növénye.
Természetes vizeinket látogató kirándulók, horgászok és evezősök gyakran találkozhatnak velük.
Ezüstfehér színe kontúrosan is kiemeli ezt a növényt a körülötte lévő természetes zöld környezetből.

Többféle nemesített változata manapság a közparkok kedvelt dísze lett.
Porzós barkája és termős füzérvirágzata van.

Kérge, a speciális szalicilszármazék tartalma miatt, meglehetősen régóta ismert alapanyag a népi gyógyászatban.
Fertőtlenítő, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású.

(Sokan lehet, hogy nem tudják, de két év fája verseny létezik. Az itt leírton kívül minden évben megválasztják az év egyedi fáját is, ami ebben az évben 35 versenyre nevezett jelöltből került kiválasztásra. A legtöbb szavazatot kapott fa a pécsi havi-hegyi mandulafa lett. Így elnyerte az év (egyedi) fája címet és hazánkat képviselve indul az év európai fája versenyen 2019
elején.)

A korábbi évek versenyeiről és a nyertesekről a „Természet” menüben olvashatsz bővebben.

Összefoglaló írásunk is megjelent 2019 év megválasztott élőlényeiről és növényeiről.