Év fája 2018

Az Év fája 2018 verseny immár a 21. a sorban.
Eddig 20 alkalommal hirdettek győztest abban a nemes versengésben, amelynek kezdeményezője anno az Országos Erdészeti Egyesület volt.

Ez a legrégebben életre hívott ilyen típusú országos megmérettetés a maga több mind két évtizedes hagyományával.
Úttörő kezdeményezésnek volt tekinthető az 1996-os első választás, amelynek azóta számos követője akadt.

Az “év valamije” választásoknak – például év fája, év hala, év ásványa, stb. – egyre nagyobb a népszerűsége hazánkban.
Megfigyelhető, hogy évről évre nő az eseményeket követő és a jelölteket szavazatukkal támogató érdeklődők száma.

 

 év fája 2018

Az egyik jelölt az Év fája 2018 versenyben a virágos kőris

Ebben az évben nincsen speciális, kevesek által ismert fafajta a szavazásra bocsátott jelöltek között.
Mind a három fa jól ismert tagja hazai természeti környezetünknek.

A választható jelöltek:
Virágos kőris
Fehér fűz
Rezgő nyár

Október 31-ig lehetett online felületen szavazni rájuk az Országos Erdészeti Egyesület “oee” illetve a tematikus “azévfája” oldalon. (Amint kihirdetik a győztest frissítjük a cikket.)
Ismerkedjünk meg velük egy kicsit közelebbről is.

Év fája 2018 jelöltek

Virágos kőris (Fraxinus ornus)

A virágos kőris a zárvatermők törzsébe és az olajfafélék családjába tartozik. Rokonától a magas kőristől virágainak
sziromlevele különbözteti meg, innen származik a “virágos” jelző.
Száraz és félszáraz, mészköves talajokat kedveli.

Jellemzően 8-10 méter magasságúra növő, görbe törzsű és szabálytalan lombozatú növény.
Ami talán kiemeli a szürkeségből, az a sárgásfehér színű dús és látványos bugavirágzata, amely tavasz végén – nyár elején nyílnak.
Kevéssé figyelünk rá, mert nem látványos fa, pedig egyes hazai erdeinkben állományalkotó is lehet.

Rezgő nyár (Populus tremula)

rezgő nyár

A rezgő nyár is rajthoz állt /wikimedia kép

A rezgő nyár – vagy pórias nevén közönséges nyár – legismertebb fáink egyike. Az országnak kevés olyan zuga van ahol
ne találkozhatnánk vele.

Ez a fűzfafélék családjába tartozó lombhullató növény a leggyakoribb nyár az összes közül.
Gyakran fordul elő korábbi tarvágásos területeken (pionír faj), illetve faállományok szélén.

20 méteres átlagos magasságra növő, gömbölyded – kúpos formájú lombkoronát növesztő fa.
Kétféle levele van. Nagyobb, sima szélű szív alakú levelei illetve kisebb, kerekded levelek fogazott széllel.
Kétlaki faj, vagyis a termős és porzós virágok – barkák – külön növényeken fejlődnek.

Vihar előtti szélben rezgő levelei különleges villódzó jelenséget produkálnak.

 

Fehér fűz (Salix alba)

fehér fűz

Fehér fűz jellegzetes vízparti képe. /wikimedia kép

A fehér fűz a fűzfafélék egyik legismertebb képviselője.
Az ártéri területek nagyságának csökkenésével fokozatosan csökken állománya, pedig néhány száz éve még az egyik legjelentősebb állományú fafajta volt hazánkban.

20 méternél is magasabbra növő, lándzsás levelű fafajta.
Vízpartok, nedves, párás területek jellemző növénye. Vizeinket látogató kirándulók, horgászok és evezősök gyakran találkozhatnak velük. Ezüstfehér színe kiemeli ezt a növényt  a körülötte lévő zöld környezetből.

Többféle nemesített változata a parkok kedvelt dísze.
Porzós barkája és termős füzérvirágzata van.

Kérge, speciális szalicilszármazék tartalma miatt, ismert alapanyag a népi gyógyászatban.
Fertőtlenítő, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású.

 

A korábbi évek versenyeiről és a nyertesekről a természet menüben olvashatsz bővebben

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.