Drakonidák meteorraj 2023
A Drakonidák meteorraj idén is menetrendszerűen érkezik október elején, hogy az ősz közepén se szomorkodjanak azok, akik hullócsillagok megpillantásától várják kívánságaik beteljesedését. 🙂
A Drakonidák meteorrajnak a 21P/Giacobini-Zinner névre keresztelt objektum az anya-üstököse.
Ez a legrövidebb ideje ismert üstökösök egyike.
Alig több mint 100 éve adtak hírt róla először.
A Drakonidák név pedig onnan származik, hogy a hullócsillagok látszólagos kiindulási pontja a Sárkány csillagképre esik, amelynek latin megnevezése: Draco.
Ezt a látszólagos kiindulási pontot nevezik egyébként úgy a csillagászok, hogy ez a meteorraj radiánsa.
A radiáns jelen esetben a Sárkány csillagképen belül is annak „fejrészéhez” köthető.
Az alábbi képen a sárkány csillagkép helyzete látható az égbolton, amint a két göncölszekér között tekereg.
A Drakonidák meteorraj hullócsillagjai az északra látható Sárkány (Draco) csillagkép felől érkeznek
A Drakonidákat korábban gyakran emlegették félhivatalosan Dzsakobinidáknak is.
Így emlékeztek meg a meteorraj üstökösét 1900. december 6-án elsőként felfedező Michel Giacobini francia csillagászról.
És, hogy miként alakult ki a végső neve?
Ehhez a francia névhez adódott hozzá a másik felfedező Erns Zinner német csillagász neve, aki 1913. október 13-án ismét felfedezte az égi vándort.
Így alakult ki az üstökös végső elnevezése – 21P/Giacobini-Zinner, ahol a „21P” előtag arra utal, hogy ez egy rövidperiódusú üstökös.
Ennek az üstökösnek a keringési ideje csupán 6,6 év.
Különlegessége, hogy míg orbitális keringési pályájának legközelebbi pontjában körülbelül Föld-Nap távolságra van a Naptól, addig a legtávolabbi pontban ennek a távolságnak a hatszorosára.
További érdekessége ennek a meteorrajnak, hogy viszonylag nagy a bizonytalanság a várható csillaghullás intenzitását illetően.
Ahogy rajongói tartják ” a sárkány bármikor felébredhet”.
Lehet benne valami, mert 1933-ban és 1946-ban váratlanul az évszázad égi fényjáték előadását tartotta, óránként több ezer hullócsillagot rajzolva az égboltra.
A Drakonidák meteorraj adatai:
Névadója: Sárkány csillagkép (Draco)
Földközelben: október 2-16.
Csillaghullási csúcs: október 7-8,
Várhatóan 15-20 hullócsillag óránként
Nagyjából északi -északnyugati irányba nézve keressétek a hullócsillagokat már a kora esti óráktól kezdve.
Idén ez pont újhold közeli időpontra esik, ezért az égbolt teljesen sötét lesz.
Ahogy a többi meteorrajjal kapcsolatban is írtuk már korábban, a hullócsillagok keletkezése minden esetben meglehetősen hasonló módon történik.
A Nap körül különféle méretű és összetételű objektumok keringenek, általában elliptikus (elnyújtott) pályán.
Van amelyik néhány év alatt tesz meg egy teljes kört, míg másoknak ehhez akár több ezer évre van szükségük.
Ezek az űrvándorok méretüket tekintve a pár száz méterestől a több tíz kilométeres átmérőjűig terjedhetnek.
Jellemzően jégből, sziklából vagy sűrű porból állnak.
Amikor keringésük során közel kerülnek a naphoz alkotóelemeik egy része elpárolog és ez a gáz halmazállapotúvá váló anyag apró szilárd részeket szakít ki a testből.
Ezek az apró részek azután egy ideig az üstökös magja után száguldanak a csóvában, majd szép lassan lemaradnak, hogy égi utat alkossanak az üstökös keringési pályáján.
Ha a Föld keringése során keresztezi ezt az égi utat, akkor az ott levő apró porszemek a Föld légkörébe érve felizzanak és elégnek.
Ezt a jelenséget nevezzük úgy, hogy hullócsillag vagy csillaghullás.
Ebből rögtön az is látható, hogy a megnevezés kicsit túlzó, mert semmiféle csillag nem pottyan ilyenkor a fejünkre, csupán pár grammos vagy tized-grammos porszemekről van szó.
Persze azért készüljetek a kívánságokkal, mert akár a legapróbb porszem is valóra válthatja a legnagyobb álmotokat is.
Oldalunkon találsz egy egész évre szóló csillaghullás naptárt is, ahonnan az összes többi látványos meteorraj érkezési idejét és leírását megnézheted.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
