Táppénz 2018-ban, betegszabadság, összege

Táppénz 2018-ban, betegszabadság, összege, kiszámítása, jogosultság leírását tartalmazza ez a cikk közérthető formában, folyamatosan frissülve.

Kiindulási alap verziója a 2017. szeptember 1-én érvényes jogszabályok alapján készült.

Írásunk két részből áll.

Az első részben egy gyors áttekintést nyújtunk a legfontosabb tudnivalókról, szabályokról.

A második részben részletes leírással és magyarázatokkal szolgálunk a táppénz és betegszabadság valamint a keresőképtelenség teljes kérdésköréről.

Az írás során külön gondot fordítottunk arra, hogy egyfelől a teljesen laikus olvasók számára is minden jól érthető legyen, másfelől a tájékozottabb olvasóink is kellően szakszerű terminológia mellett olvashassák el a számukra érdekes részeket.

 

táppénz 2018,betegszabadság, orvos

Betegség esetén orvoshoz megyünk, aki a keresőképtelenség megállapításakor betegállományba vesz bennünket.

Igyekeztünk minden fontosnak ítélt részletre kiterjedő összeállítást készíteni az alábbi tartalommal:

Táppénz 2018-ban, betegszabadság – gyors áttekintése
Táppénz 2018-ban, betegszabadság – részletes leírása
Táppénz szabályok részletes leírása
Betegszabadság
—–1. Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között?
—–2. Kinek jár betegszabadság?
—–3. Kinek nem jár betegszabadság?
—–4. Mennyi ideig jár betegszabadság?
—–5. Mennyi a betegszabadság összege, mértéke?
——–Távolléti díj kiszámítása, összege
Táppénz
—–1. Kinek jár táppénz? – táppénz jogosultság
—–2. Kinek nem jár táppénz?
—–3. Mennyi ideig jár a táppénz?
——–Táppénz időtartamának általános szabályai
——–Táppénz folyósítási idejének speciális szabályai
———-Pályakezdők, fiatalok táppénz szabályai
———-Gyermek ápolási táppénz szabályok
—–4. Mennyi a táppénz összege?
——–Táppénz összegének általános szabályai
——–Táppénz összegének speciális szabályai
Vonatkozó jogszabályok felsorolása

 

Táppénz-betegszabadság 2018-ban, gyors áttekintés

 

Ha betegek leszünk és kényszerűségből otthon maradunk, akkor keresőképtelenné válunk.
Ilyenkor a legáltalánosabb esetben elmegyünk az orvosunkhoz, aki megállapítja, hogy keresőképtelenek lettünk és betegállományba vesz bennünket.

Ha biztosítottak vagyunk, akkor a keresőképtelenség idejére szerencsére nem maradunk pénz nélkül, mert erre az időre fizetést “helyettesítő”pénzbeli ellátást kapunk.
Betegszabadságot illetve táppénzt folyósítanak számunkra.
Ennek egyik alapvető feltétele, hogy rendelkezzünk orvosi igazolással.
Ezt az orvosi igazolást a munkáltatónknál kell leadnunk.

Minden évben, az első betegen töltött 15 munkanap után betegszabadságot kapunk.
Minden ezt követő keresőképtelenség esetén pedig táppénzt.
Táppénz maximum egy évig jár.

A táppénz maximális napi összege a mindenkori minimálbérhez kötött, jelenleg a minimálbér 1/15-öd része.
(Néhány speciális esetben, már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, illetve terhességgel és gyermekápolással összefüggésben is kapható, részleteit lásd a bővebb magyarázatoknál.)
Ez a pénz azonban kevesebb lesz mint a normál fizetésünk.

Nagyságrendjét tekintve úgy számolhatunk, hogy a betegszabadság idejére, tehát az évi első 15 munkanapra, amit betegállományban töltünk, csak (időarányosan)a 70%-át kapjuk meg a szokásos fizetésünknek.
A 16. naptól kezdve – amely már a táppénz időszaka – pedig már csak fizetésünk 60% vagy 50%-át.
(Kivételek a részletes leírás részben.)

Ezek a betegállományos betegszabadság és táppénz leggyakrabban alkalmazott szabályai, amelyek akkor aktuálisak, ha mondjuk influenzával kiír minket az orvos vagy kórházba fekszünk.
A teljes szabályozás – amit a részletes leírás keretében tárgyalunk – ennél persze jóval bonyolultabb.

A rövid áttekintéshez, hogy képben legyünk az alábbi két dolgot jó tudni:

1. – Nem csak saját betegség, hanem a gyerekünk betegsége esetén is elmehetünk táppénzre.
2. – A jelenlegi szabályok 9 különféle esetet nevesítenek és mindegyik esethez másfélék lehetnek a táppénz szabályok.
(A táppénz néhány esetben megkülönböztető nevet is kap, amelyet zárójelben jelzünk.)

A keresőképtelenség ezen kilenc esetét 9 különböző táppénz kód – keresőképtelenség kód – jelöli, az alábbiak szerint:

1-es táppénz kód – Üzemi baleset (baleseti táppénz)
2-es táppénz kód – Foglalkozási megbetegedés (baleseti táppénz)
3-as táppénz kód – Közúti baleset
4-es táppénz kód – Egyéb baleset
5-ös táppénz kód – Beteg gyerek ápolása (gyermekápolási táppénz,GYÁP)
6-os táppénz kód – Terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség
7-es táppénz kód – Közegészségi okból foglalkozástól történő eltiltás
8-as táppénz kód – Egyéb keresőképtelenség (ez a leggyakoribb)
9-es táppénz kód – Veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség

Azt, hogy pontosan mennyi pénzt fogunk kézhez kapni, mennyi lesz a táppénz és betegszabadság összege, kiszámítása, a bővebb magyarázó résznél részletesen leírjuk.
Fontos tudnivaló, hogy az 1, 2, 5, 6 és 9 táppénz kódok mellett kimarad a betegszabadság időszaka, és már az első naptól kezdve táppénz jár és, hogy az  igénybejelentés napjától maximum 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.

 

 

Táppénz-betegszabadság 2018, részletes leírása

 

Egy kis kitérő, hogy mindenki értse…
Régen a táppénz rendszer úgy működött, hogy az állam beszedte a járulékokat és amikor aktuálissá vált a dolog, akkor ebből a pénzből fizette a kényszerű szabadságukat töltő betegek fizetést helyettesítő apanázsát.
Egyszer aztán állam bácsi gondolt egyet és különféle okokra hivatkozva úgy módosította a keresőképtelenség, betegállomány idejére járó kifizetéseket, hogy évente az első 15 kieső munkanap költségeit alapvetően a munkáltatókra hárította.
(Néhány esetben van kivétel ez alól.)

Ez a három hetet jelentő időtartam gyakorlatilag lefedi egy átlagosan betegeskedő ember munkából történő kiesésének éves idejét.
Azt az időt, amit szokványos betegségekkel – influenza, gyomorrontás, stb. – otthon töltünk.
No ezt ma mind a munkáltató fizeti, vagyis ez nem társadalombiztosítási ellátás!

Kevesen tudják, hogy ezt az első 15 napot nevezik manapság betegszabadságnak, az ezt követő napokat pedig táppénznek.
Ez rögtön magyarázatot ad arra az eddig talán érthetetlennek tűnő titokra is, hogy miért utálja a munkáltatód, ha beteg leszel.
Nem elég, hogy nem dolgozol, még fizetnie is kell érte.

Mivel ez az írás elsősorban a dolgozók tájékoztatását szolgálja, és a munkavállalók nem nagyon tesznek különbséget abban, hogy a keresőképtelenség során éppen betegszabadságot vagy táppénzt kapnak-e, ezért mi is “összevontan kezeljük” ezt a két jogcímet a táppénz leírás alatt.
Ennek az az oka, hogy amikor valaki elmegy a orvoshoz és kiíratja magát, akkor elsősorban az érdekli, hogy mi a teendője, mennyi pénzt kap és mikor kapja meg.
Maga a jogcím pedig mellékes tényező.

 

Táppénz 2018. évi szabályok részletes leírása:

 

Betegszabadság

1. – Mi a különbség a betegszabadság és a táppénz között?
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, a táppénz viszont társadalombiztosítási ellátás, amit az állam fizet.
A betegszabadságról a Munka Törvénykönyve rendelkezik, a táppénzről a Tb. jogszabályok.
Betegszabadságot csak saját betegség esetén kérhetünk, táppénzt a gyerek betegségére is.
Betegszabadságot évente maximum 15 napra kapunk, táppénzt maximum 1 évig.
Keresőképtelenségünk évi első 15 munkanapjára betegszabadságot kapunk, utána táppénzt.
A betegszabadságot munkanapokban (ide értve a fizetett ünnepnapokat is) számolják, míg a betegállományt naptári napokban.

2. –  Kinek jár betegszabadság 2018-ban?
Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony keretében végeznek munkát. Tipikusan ilyenek a különféle gazdasági szervezetek, Kft-k, bt-k és részvénytársaságok alkalmazottai.
Betegszabadságra jogosultak továbbá a kormánytisztviselők, az állami szolgálati jogviszonyban valamint a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók is.
Ahogy a bevezetőben is említettük, betegszabadság csak a dolgozó saját betegsége esetén jár.

A felsorolt dolgozóknak csak akkor jár betegszabadság, ha keresőképtelenségüket orvosi igazolással bizonyítják.

Betegszabadság igénybevételéhez szükséges igazolást otthoni lábadozás esetén a körzeti/kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges.
A keresőképtelenség orvosi elbírálása minden esetben azonos módon történik meg, teljesen függetlenül attól, hogy majd munkáltatói betegszabadság vagy állami táppénz illeti-e meg a beteget.

3. – Kinek nem jár betegszabadság?
Az alábbiakban felsoroltak nem jogosultak betegszabadságra:
– egyéni vállalkozó
– társas vállalkozás tagja (kivéve persze ha munkaviszony keretében is végez munkát)
– megbízás alapján munkát végző dolgozó
– üzemi baleset miatt létrejövő keresőképtelenség
– foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség
– veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség

Figyelem: ez nem azt jelenti, hogy fenti esetekben az emberek nem jogosultak ellátásra.
Ők is kapnak ellátást, mégpedig az állami társadalombiztosítási rendszer keretében.
Az itt nevesített esetekben ugyanis az általános szabályoktól eltérően, már a keresőképtelenség első napjától  táppénzt kapnak a biztosítottak.

4. – Mennyi ideig jár betegszabadság?
Minden naptári évben a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára jár a betegszabadság.
Ezt úgy kell érteni, hogy ha többször vagyunk betegek egy év során, akkor a betegállományban töltött munkanapok összeadódnak. Amint ezek összege eléri a 15 napot, onnantól már táppénzként fogjuk kapni a további ellátásunkat.
A fel nem használt napok nem vihetők át a következő évre.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

5. – Mennyi a betegszabadság összege, mértéke?
A betegszabadság idejére a munkáltató által kötelezően fizetett mérték a távolléti díj 70 %-a.
(Jobb helyeken ezt a munkaadó kiegészíti 100%-ra.)
Kifizetése mindig utólag történik.

A távolléti díj fogalmát a Munka Törvénykönyvének módosítása óta használjuk a korábbi átlagkeresetre.
Ezt az összeget korábban átlagkeresetként definiálták.

Távolléti díj kiszámítása, összege:

A teljes távolléti díj kiszámítása úgy történik, hogy:

– első lépésként kiszámítják az egy órára járó távolléti díj összegét.
– ezt az egy órára eső összegét megszorozzák az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.

Ebből a számítási módszerből következik, hogy azokban az esetekben amikor havi fix fizetés, fix órabér, fix pótlék (pótlékátalány) a javadalmazás módja, akkor a havi távolléti díj összege gyakorlatilag az adott havi fizetéssel egyenlő.

Ha a fizetés változó összegű tételekből (is) tevődik össze – például teljesítménybérezés és/vagy pótlékok -, akkor is megmarad a számítás alapelve, csak az egy órányi távolléti díj kiszámítása lesz kicsit bonyolultabb.
Ebben az esetben a korábbi 6 hónap kifizetéseit tekintik a számítás alapjának és ebből számítják ki az átlagos egy órányi értéket.

Ilyenkor első lépésként összeadják a megelőző 6 hónapban kifizetett változó tételeket.
(Tipikusan ilyen tétel például az ügyeleti- és készenléti pótlék, hétvégi pótlék, éjszakai pótlék, műszakpótlék, stb.)
Utána az így kapott összeget elosztják a vizsgált időszak beosztás szerinti munkaidőben teljesített óráinak számával.
Az így megkapott távolléti díj egy órányi összegével számolnak a már ismertetett módon.

 

Táppénz 2018

1. –  Kinek jár táppénz 2018-ban? – táppénz jogosultság
Tömören azt mondhatjuk, hogy táppénz az orvosi igazolással rendelkező biztosítottaknak jár.

a./ Mivel a táppénz olyan állami-, társadalombiztosítási ellátás, amelyet járulékfizetés ellenében vehetünk igénybe, így az első feltétel, hogy az igénylő pénzbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen.

b./ Szintén elengedhetetlen feltétel, hogy az illetőnek megbetegedése idején legyen fennálló biztosítási jogviszonya.
Csak az jogosult táppénzre, aki biztosításának megléte alatt válik keresőképtelenné.

Itt a biztosítotti kategóriába tartozók felsorolása azzal a megjegyzéssel, hogy a táppénzhez néhány esetben az alapul szolgáló jogviszonyon felül további feltételek is szükségesek:

  • az alkalmazottként dolgozók
  • álláskeresési támogatásban részesülők
  • tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulók
  • a szövetkezeti tevékenységben személyesen közreműködő tagok
  •  (nem kiegészítő tevékenységet folytató) egyéni és társas vállalkozók
  •  egyházi személyek
  • mezőgazdasági őstermelők
  •   egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek
  • választott tisztségviselők
  • főállású kisadózók
  •  állami projektértékelők
  •  biztosított még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni.

c./ A harmadik nélkülözhetetlen feltétel az orvosi igazolás megléte a keresőképtelenségről.
Táppénz a fenti 3 alapfeltétel együttes teljesülése esetén jár saját betegség, terhesség és gyermeke betegsége esetén.

2. – Kinek nem jár táppénz 2018-ban?
Fő szabályként kimondhatjuk, hogy az alapvető feltételek teljesülése esetén sem jár táppénz akkor, ha a keresőképtelenséggel összefüggésben nincs kieső jövedelem.

Nem jár táppénz tehát abban az esetben, ha

  •  az igényléshez szükséges 3 alapfeltétel valamelyike nem teljesül
  •  a biztosított a keresőképtelenségének idejére a teljes keresetét megkapja (Aki csak egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz 2018-ban.)
  •  a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel
  •  az adott időszakban munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (például fizetés nélküli szabadság)
  •  a betegszabadság lejártát követő szombatra és vasárnapra(szabadnapra és heti pihenőnapra), ha a következő munkanapon (munkaszüneti napon) már nem keresőképtelen
  •  gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak. (Ez nem vonatkozik a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzre)
  •  előzetes letartóztatás és szabadságvesztés idejére
  •  saját jogú nyugdíj folyósításának idejére
  •  korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot folyósítanak. (Ide nem értve az ezek mellett végzett munka alapján járó táppénzt)

3. – Mennyi ideig jár a táppénz 2018-ban?
Az egyik legbővebb témakör annak áttekintése, hogy mennyi időre jár a táppénz.
Vannak általános érvényű szabályok, és vannak egyedi szabályok, amelyek csak bizonyos táppénzes esetekre vonatkoznak. Vegyük elsőnek az általános érvényű szabályokat.

A táppénz időtartamának általános szabályai:

Táppénz csak a betegszabadságra való jogosultság (évi 15 munkanap) lejártát követő naptól jár, az orvosilag igazolt keresőképtelenség időtartamára.
Ez az időtartam azonban nem korlátlan.
A táppénzen tölthető idő a jelenlegi szabályozás szerint maximum egy év lehet, de csak akkor, ha a következő feltételek is teljesülnek.

A keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya – vagy más elfogadott jogviszonya – fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt, (szakszóval élve: nincs táppénzelőzménye.)

Az utolsó két feltétel hiánya nem kizáró ok, de csökkenti az igényelhető táppénz-időtartamot az alábbiak szerint.
A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével.
(Nem kell levonni gyermekápolási táppénz idejét, a baleseti táppénz folyósítás időtartamát, a közegészségügyi okból foglalkozási eltiltás, hatósági elkülönítés és járványügyi zárlat miatti táppénz időt sem.)

Ez a gyakorlatban azt jelenti,hogy két évnyi időből összesen maximum egy évet tölthetünk táppénzen.
Ha tehát tavaly már fél évig betegállományban voltunk táppénzen, akkor idén már csak maximum további fél évet vehetünk ki.

Táppénz akkor is jár, ha nincs meg az 1 évnyi folyamatos biztosításban töltött idő.
Ebben az esetben az igénybe vehető táppénz-időtartam maximum annyi lehet, mint a legutolsó folyamatos biztosításban eltöltött idő hossza.
(Méltányossági kérelemmel ez lehet az utolsó előtti időtartam is.)

Folyamatosnak minősül a biztosításban töltött idő akkor , ha abban nincs 30 naptári napnál hosszabb megszakítás.
A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának ideje.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot (szombat), a heti pihenőnapot (vasárnap) és a munkaszüneti napot(ünnepnap) is.

A táppénz folyósítási idejének speciális szabályai:

a./ Pályakezdőkre, fiatalokra vonatkozó eltérő táppénz szabályok:
A folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak a fiatalnak, aki:

  • 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
  • iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.

b./ Gyermekápolási táppénz időtartama – beteg gyermek ápolására vonatkozó speciális táppénz szabályok:
A gyermek 12 éves koráig igénybe vehető gyermekápolási táppénz – 5-ös táppénz kód – arra jogosítja fel a gyereket nevelő szülőt, hogy az általános időtartamon túl a gyermek életkorától függően az alábbi ideig táppénzre mehessen.
Az igénybe vehető naptári napok száma évenként és gyermekenként értendő.
Az évek számításánál nem naptári éveket, hanem születésnaptól születésnapig terjedő éveket kell figyelembe venni.

1 éves korig korlátlan, kórházi szoptatás, ápolás esetén
1-3 éves korig: 84 nap
3-6 éves korig: 42 nap, egyedülálló szülőnél 84 nap
6-12 éves korig: 14 nap, egyedülálló szülőnél 28 nap

Gyermekápolási táppénz tekintetében az alábbi személyek minősülnek szülőnek:

  1. vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,
  2.  a szülővel együtt élő házastárs,
  3.  nevelőszülő,
  4.  helyettes szülő,
  5.  gyám,
  6.  saját háztartásában élő gyermeket örökbe fogadó, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

4. – Mennyi a táppénz összege 2018-ban?
A kifizetésre kerülő táppénz összege a másik nagyobb terjedelmű területe a vonatkozó szabályozási rendszernek.
Itt is vannak általános érvényű szabályok valamint egyedi rendelkezések is.

A táppénz összegének általános szabályai:

A táppénz kiszámításának alapjául az az adóköteles jövedelem szolgál, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség is fennáll.
Napi összegének számítási módja úgy történik, hogy számítási időszakban bevallott pénzbeli  egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával.

Folyamatos, legalább 180 napos biztosítás mellett, ha a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezett legalább 120 vagy 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját, ennek a 120 illetve 180 napi tényleges jövedelemnek az alapul vételével kell megállapítani.

180 napnál kevesebb folyamatos biztosítás hiányában a táppénz alapja a minimálbér.
Ha a tényleges vagy szerződés szerinti beszámító jövedelme kevesebb a minimálbérnél, akkor ez a kevesebb jövedelem képezi a táppénz kiszámításának alapját.

A táppénz napi összegének maximuma a minimálbér 1/15-öd része. Ez 2017-ben 8500,-Ft.

A táppénz napi összege a legalább 2 év (730 nap) folyamatosan biztosításban töltött idő esetén az átlagkereset (táppénz alap) 60%-a.
730 napnál rövidebb biztosításban töltött idő esetén az átlagkereset 50%-a

Kórházi, fekvőbeteg intézeti tartózkodás idejére jutó táppénz összege az átlagkereset 50%-a.

A táppénz összegének speciális szabályai:

A táppénz 2018. évi kifizethető összege néhány esetben az általánostól eltérő szabályok szerint kerül megállapításra.
Magasabb összegű a táppénz, és már az első keresőképtelen naptól kezdve jár az üzemi baleseteknél, baleseti táppénz folyósítása esetén.

  • Az 1-es táppénz kód és 2-es táppénz kód jelzésű baleseti táppénz általános (munkabaleset) összege a táppénz alapjának (átlagjövedelem) 100%-a
  •  Úti balesetnek minősített üzemi baleset esetén a táppénz összege az alap 90%-a
  •  6-os táppénz kóddal jelölt Terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, a 24 hét szülési szabadságnak megfelelő időre járó csecsemőgondozási díj időszakát takarja.
    Összege a táppénz alap 70%-a. Legkorábban a szülés előtti 28. naptól járhat, legkésőbb a szülést követő 168. napig.

 

Keresőképtelenség meghatározása

Táppénzt csak keresőképtelenség esetén jár, de nem minden keresőképtelenség esetében jár táppénz.
Az egyszerűbb érthetőség kedvéért pontokba szedtük azokat a keresőképtelenségeket, amelyek táppénzre jogosíthatnak.

Táppénzre jogosult keresőképtelen az:

  • aki betegsége folytán képtelen a munkáját ellátni
  • aki terhessége, vagy szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját és csecsemőgondozási díjra nem jogosult
  • az az anya akinek 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermeket szoptatja
  • a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban
  • a szülő abban az esetben, ha 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, de csak akkor, ha a gyermeket a saját háztartásában neveli
  • aki fekvőbeteg/kórházi/gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül
  • akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltottak, elkülönítettek vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható
  • a méltányosságból adható táppénzt igénylő szülő, aki a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja vagy,
    a gyermekét kórházban kezelik, a kezelése időtartama alatt akkor, ha a gyerek mellett tartózkodik a kórházban.

A táppénz és betegszabadság 2018. évi, illetve aktuális szabályainak összeállítása során kizárólag hivatalos – állami – forrásokból származó (jogszabályok, ONYF, NEAK) információkat használtunk és dolgoztunk fel.


Ha a betegállomány idején túl rendes szabadságot is ki kell venned a teljes gyógyuláshoz, honlapunk “Hasznos” menüpontja alatt a fizetett szabadság aktuális szabályait is megtalálod.

 

Vonatkozó jogszabályok:

– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
-1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
-1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
-2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
-217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
-102/1995 (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
-430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
-Korm. rendelet a 2018-ban kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.