Orvosi bértábla 2023. év
Az orvosi bértábla 2023. évre vonatkozó értékei ‘de jure’ változatlanok maradtak, ‘de facto’ viszont megváltoztak.
Megszavazta a parlament a magyar egészségügy átalakítását célzó komplex jogszabályi módosításokat.
Nagyságrendjére jellemző, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása hét különböző törvényt is változtatással érint.
A Magyar Orvosi Kamara már a beterjesztéskor jelezte, hogy a tervezett változtatások számos pontjával nem ért egyet.
Javasolták, hogy még a parlamenti szavazás előtt hallgassák meg a szakma véleményét és javaslataikat vegyék figyelembe illetve illesszék be a tervezett változtatások rendszerébe.
Erre azonban nem került sor.
Így a beterjesztéskor benyújtott törvényi változtatásokat gyakorlatilag módosítások nélkül szavazta meg a parlamenti többség.
A kifogásolt rendelkezések összességével jelen írás keretében nem foglalkozunk.
Csupán arra az egy kifogásolt törvényi módosításra fókuszálunk, ami úgy változtatja meg az orvosi bértábla 2023. évi összegeit, hogy magát a táblázatot változatlanul hagyja.
A konkrét összegeket pedig egy nem létező minősítési rendszerhez köti.
Magyar huncutság, törvényhozói furfang ez a javából.
“2020. évi C. törvény Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról” címmel jelent meg az a törvény ami 3 éve szabályozza az orvosi fizetéseket.
A törvény előírta, hogy három év alatt fokozatosan növekedve változik az orvosok alapfizetése és 2023-ra éri el a végleges mértékét.
A törvény azt is előírta, hogy ezek az összegek nem mérlegelés függőek, hanem kötelezően előírt minimális illetmény értékek.
A fent hivatkozott jogszabály – 2020. évi C. törvény – 1.számú melléklete tartalmazza az orvosi bértáblákat.
Mindegyik bértábla 10 kategóriát tartalmaz, amik a különböző gyakorlati időt és az ezekhez kapcsolódó illetmény illetve bér összegeket jelzik.
A jogszabály pontosan leírja, hogy milyen munkavállalói körre vonatkoznak a rendelkezések.
Ez alapján az alábbi munkavállalók esetében kell ezeket alkalmazni:
Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező
egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek.
Ez a rendszer idáig teljesen rendben lévőnek tűnik, már persze akkor, ha nem nyitnak rá olyan kiskaput, ami felül írhatja a rendelkezéseit.
A most megszavazott törvények viszont pont egy ilyen kiskaput nyitottak.
No, de ne szaladjunk ennyire előre.
Először is nézzük meg, hogy milyen összegeket tartalmaz az eredeti, 2023-ra érvényes orvosi bértábla.
Orvosi bértábla 2023. év összegei
| Gyakorlati idő (év) | Bér összege (Ft) |
|---|---|
| 0-2 év (rezidens) | 687.837 Ft |
| 3-5 év (rezidens) | 875.906 Ft |
| 6-10 év | 1.231.212 Ft |
| 11-15 év | 1.399.247 Ft |
| 16-20 év | 1.491.679 Ft |
| 21-25 év | 1.655.653 Ft |
| 26-30 év | 1.794.715 Ft |
| 30-35 év | 1.868.567 Ft |
| 36-40 év | 2.025.667 Ft |
| 41- év | 2.380.057 |
A T/2031 számú törvényjavaslatot, „Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról” címmel , pár napja, sarkalatos jogszabályként megszavazta a parlamenti képviselők többsége.
Ennek az életbe lépő rendelkezései közül a 23.§-ban található az a bizonyos kiskapu, ami gyakorlatilag megváltoztatja az érvényes bértábla minimálisan előírt összegeit.
Ez ugyanis megváltoztatja az Egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020.évi C. törvény 7.§-át.
A változtatás alapján egy adott fizetési fokozathoz tartozó illetmény összege – minősítés alapján – 20%-al csökkenthető, illetve 40%-al növelhető.
Ez a passzus a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bértáblában megadott összegek 20%-al csökkenthetők (illetve 40%-al növelhetők.)
Ráadásul a minősítési feltételekről egy árva szó sincs a törvényben, azt majd később állapítják meg.
Ez pedig így elég kézi-vezérlés gyanús megoldásnak tűnik, biankó felhatalmazással a
már kialkudott bérek 20%-os csökkentésére.
(A mínusz 20%-os passzust, amúgy annak idején az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetését előíró törvény tervezete is tartalmazta, de a tiltakozások hatására akkor kivették a véglegesen jóváhagyott törvény rendelkezései közül.)
Nem véletlen, hogy a számos, egészségügyi dolgozókat képviselő szervezet a kormány és az orvosok között létrejött megállapodás egyoldalú felrúgásaként értékeli ezt az új rendelkezést.
A közelmúlt fejleményei ugyanis nem abba az irányba mutatnak, hogy az orvosi fizetéseket esetlegesen további 40%-al kívánná megemelni a kormányzat.
Sokkal inkább a 20%-csökkentés potenciális elérése lehet a végső cél, egy „malacka, csak a hátsó lábamat engedd be a házba” jellegű, leleményes „farkas technikával”.
A negatív összegű forgatókönyv valószínűségét erősíti, hogy egyfelől nem jelent meg az erre szolgáló fedezet a költségvetésben.
Másfelől az ikerdeficit árnyékában éppen a napokban jelentette be a kormányfő, hogy költségvetési források vonatkozásában a „falnál vagyunk”, nincs lehetőség további engedményekre, kiadásokra.
Emiatt kellett újra kezdeni az amúgy már finisben lévő minimálbér tárgyalásokat is, mert a kormány jelezte, hogy munkaadói járulékcsökkentésről nem lehet szó a 2023-as év vonatkozásában.
Egészségügyi bérek változása
Egy törvényhozás iránti bizalmi társadalomban – a magyar nem ilyen – teljesen logikus és természetes lehet, hogy a jövedelmeket illetve azoknak egy részét teljesítmény feltételekhez kötik.
A teljesítmények objektív méréséhez viszont komplex minőségbiztosítási rendszernek kellene léteznie az egészségügyben. Az egyes területeken végzett munka vagy feltételrendszer ugyanis szoros összefüggésben van a kapcsolódó területeken végzett munka feltételeivel és minőségével.
A magyar egészségügyben viszont nem létezik semmiféle széles körű minőségbiztosítási rendszer, amihez az egészségügyi dolgozók bére szervesen kapcsolható lenne.
Még az olyan alapvető, kézzel foghatóan egyszerű dolgok sincsenek tisztázva – leírva -, hogy mondjuk egy területen adott betegszámhoz mennyi orvos és ápoló a minimális feltétel az ellátás megfelelő színvonalú biztosításához.
A minőségi jellemzők megkülönböztetésének szabályi hiányáról már ne is beszéljünk.
Ez persze nem véletlen.
Ha mondjuk a nemzetközi szakmai sztenderdek szerinti létszámok kerülnének leírásra, mint minimálisan biztosítandó létszám, akkor a magyar egészségügyi ellátórendszer jelentős hányadáról derülne ki, hogy korrekt minőségbiztosítási normák szerint gyakorlatilag működésképtelen vagy csak korlátozottan működőképes.
Így aztán, érvényes és betartandó sztenderdek nélkül, amíg egyetlen orvos is van a rendszerben addig simán kijelenthető, hogy működik az egészségügy.
A Magyar Orvosi Kamara az új helyzetre reagálva rendkívüli országos küldöttgyűlés összehívását kezdeményezte 2023 elejére.
A MOK a további tárgyalásokhoz muníciót is gyűjtött.
Tárgyalásaihoz nyomatékul beszerezte mintegy 4500 tagjuk szándéknyilatkozatát felmondásuk letétbe helyezéséről és közel 7000 fő ígéretét az önként vállalt túlmunka szerződésük szükség esetén történő azonnali megszüntetéséről.
Az orvosi bértábla létrejöttének előzményeiről és a kapcsolódó egészségügyi területek(háziorvosok, fogorvosok, szakdolgozók) bérszabályozásáról korábbi cikkünkben olvashatnak részletesen.
Közvetve ebbe a témakörbe tartozik az orvosoknak illetve egészségügyi dolgozóknak adható ajándék maximális értéke.
Az orvosi ajándék értéke 2023-ban maximum 11.600 Ft.
A meghatározás szerint az orvosoknak adható ajándék az adózási jogszabályok kis összegű ajándék kategóriájába kell, hogy tartozzon, ami a vonatkozó adózási szabályok értelmében a minimálbér 5%-nál nem lehet több.
Mivel a 2023. évre érvényes minimálbér összege 232.000 Ft és ennek az 5%-a 11.600 Ft, így erre az évre ez a felső határ.
Kép: pxhere
(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
