Közalkalmazotti bértábla 2023

A közalkalmazotti bértábla 2023-ben érvényes összegei, mobilbarát formában szerkesztett táblázatokkal, részletes leírással és magyarázatokkal.

Írásunk szerkezete követi a korábbi években megszokottakat..
Cikkünk első részében a 2023. évben érvényes közalkalmazotti bértábla gyors áttekintését és a munkabérek általános szabályainak összefoglalóját találják olvasóink.

A második részben pedig bővebb áttekintést nyújtunk a bértáblában szereplő közalkalmazotti bérek összegéről és a nagyságukat befolyásoló egyes tényezőkről.

Közalkalmazotti bértábla 2023-ban, gyors áttekintés

167 helyen változott a közalkalmazotti bértábla, de nincs ok örömre, mert a változások mindegyikét kizárólag a minimálbér illetve a garantált bérminimum 2023. évre vonatkozó összegeinek változásai generálták.

Az Európai Unió tagországait tekintve ez példátlanul alacsony anyagi elismerési szintet jelent az állami alkalmazottak legnagyobb létszámú csoportjának vonatkozásában.
A közalkalmazotti jogviszony keretében végzett munka javadalmazásáról a közalkalmazotti törvény rendelkezik.
Pontos megnevezése, ‘1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról’.
A jogszabály mindenkori aktuális változatának eléréséhez írásunk végén találnak kattintható hivatkozást.

közalkalmazotti bértábla 2023
A közalkalmazotti bértábla 2023. évi rubrikáiból már csak 3 haladja meg a bérminimumot

A közalkalmazotti bértábla szerkezete nem változott 2023-ban.

Jelenleg is 10 fizetési osztályból valamint 17 fizetési fokozatból áll.
A fizetési osztályok az oszlopok, a fizetési fokozatok pedig a sorok.
A fizetési osztályok kategorizálják az iskolai végzettséget illetve szakképesítést, az egyes fizetési fokozatok pedig a beszámítható munkában eltöltött idő szerint differenciálnak.
Az első 2 oszlopban (A,B) találhatók az alapfokú iskolai végzettséghez tartozó közalkalmazotti bérek, illetmények.
A 3-5. oszlopban (C,D,E) vannak a középfokú iskolai végzettséghez köthető bérek.
A 6-10. oszlopban vannak a különféle felsőfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó bérek.

Fenti táblázatunkban összefüggéseiben is jól látható fizetési osztályok tagozódása azonban nem csak az iskolai végzettségekkel áll kapcsolatban.
Ezen túl a megszerzett szakképesítésekkel, tudományos fokozatokkal és címekkel is összefüggenek.
Ennek pontos meghatározását a részletes leíró részben találják olvasóink.

A közalkalmazotti bérek 2023. évi konkrét összegeit táblázatunk tartalmazza.
A pirossal jelzett részeknél a minimálbér illetve a garantált bérminimum már felülírta az eredeti összegeket!!!
(Nem, nem mi rontottuk el a színezést. Ténylegesen már csak három rubrikában haladja meg a közalkalmazotti bér az aktuális bérminimumot.)

Tömören összefoglalva azt lehet elmondani, hogy:

Ebből az egészből pedig az következik, hogy jelenleg a nyugdíjba menő 65 éves korukig a közalkalmazottak döntő többsége csak a bérminimumra számíthat.

  • alapfokú iskolai végzettség esetén csak a minimálbér jár, gyakorlati időtől függetlenül,
  • középfokú iskolai végzettség esetén csak a garantált bérminimum(szakképzett minimálbér) jár, gyakorlati időtől függetlenül,
  • felsőfokú iskolai végzettségnél – szakképzett egyetemi diploma, szakképzett főiskolai végzettség tudományos fokozattal – is csak a garantált bérminimum jár egészen a munkában eltöltött 51. évig!
  • kivétel ez utóbbi alól a tudományos fokozattal illetve akadémiai tagsággal rendelkező, pld. doktorok és professzorok, akik már 43 ledolgozott év után tíz-,harmincezer forinttal többet kereshetnek mint a bérminimum.

Közalkalmazotti bértábla 2023, részletes leírás

Korábbi – bértábla témájú – írásainkhoz érkező kommentek tanulságaira reagálva szeretnénk tisztázni néhány alapvetést.
Bár minden közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya alapján kapja fizetését, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki a közalkalmazotti bértábla hatálya alá tartozik.

Tipikusan ilyen – nagyobb – csoport például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok népes tábora. Rájuk vonatkozóan, részben már évekkel korábban külön bértáblákat alkottak, amelyek foglalkozási ág specifikusak.
Szintén érdemes figyelembe venni, hogy több tízezer dolgozót nemrég év közben vontak ki a közalkalmazotti jogviszonyból.
Már tavaly előtt óta nem közalkalmazottak, így a Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak a kulturális (közművelődési, közgyűjteményi, levéltári) terület dolgozói illetve az ELTE Kutatói Hálózat munkatársai is.

Néhány gondolat bevezető helyett…
Bár jó lenne, ha ezt a részt kihagyhattuk volna a 2023. év közalkalmazotti bértáblás írásunkból, de sajnos változatlanul aktuális.
Éppen ezért mindaddig részét fogja képezni éves összefoglaló írásunknak, amíg valami érdemi változás nem történik.
Ezzel is folyamatosan jelezni kívánjuk, hogy évtizedes lemaradásban van a közalkalmazotti bérek valós helyzethez történő aktualizálása.
Az a tény, hogy a közalkalmazotti bérek döntő hányadát évről évre csak a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelkedése mozgatja már önmagában is szomorú és kirívó az EU-ban.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezek a minimum értékek mára mintegy 25-30%-al alacsonyabbak a visegrádi négyek többi országában lévőknél, a teljes EU-ban nézve 2023-ra pedig “hátulról dobogósak“, akkor még lehangolóbb a kép.

Még szomorúbb, ha figyelembe vesszük, hogy a 2004-es uniós csatlakozáskor nagyjából egyforma volt a négy ország fejlettségi színvonala.

A hatályos bértábla már régóta elavult és erősen kontraproduktív.
Meggyőződésünk, hogy a jelenleg is “érvényes” közalkalmazotti bértábla esete, 1993-tól számítva, kormányokon átívelően is hű tükre a hazai közállapotoknak.
A közalkalmazotti munka elismerésének durva szégyenfoltja.
A társadalmi felelősségvállalás kormányzati és törvényalkotói torz tükre.
A közalkalmazotti bérek extrém torlódása a bérminimumos illetve minimálbéres felső korlát miatt oda vezetett, hogy pályakezdő érettségizetteknek és évtizedes gyakorlattal rendelkező professzoroknak egyforma nagyságú a fizetése.
Ennek persze egyik fontos oka, hogy a bérek aránya a hazai GDP-n belül 2007 óta folyamatosan csökken.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adataiból az látszik, hogy míg 2007. évben a GDP kb. 56%-a került bérként kifizetésre, addig ez az utóbbi években 45% körüli értékre csökkent.
(Tőlünk nyugatabbra a jóval nagyobb GDP-k 55-70% körüli részét költik bérekre.)

A közalkalmazotti bértábla rövid története

A közalkalmazotti bértáblát még 1992-ben azért találták ki és azért állították össze ilyen sok “rubrikából” hogy érdemeik szerint kellően differenciálni tudják a dolgozók fizetését.
Fokozatosan növekedve 14 kategóriával különböztették meg a szakmai tapasztalatot, és 10 kategóriával az iskolai illetve szakmai végzettséget.

Az elképzelés ugyan jó irányba mutatott, de…
A közalkalmazotti bértáblát 15 éve – 2008-ban – módosították utoljára és kiindulási fizetési alapértékei azóta sem változtak.
(Figyelem, az alapértékek nem azok az összegek, amik a bértáblában jelenleg is szerepelnek! A pirossal jelzett rubrikákban jóval alacsonyabb értékek szerepelnének, ha nem írná felül őket a minden évben változó minimálbér illetve bérminimum összege. Arra, hogy miért nem tüntetjük fel ezeket az értelmezhetetlen – hivatalos – alapértékeket, még kitérünk a későbbiekben.)
2017-ben ugyan – a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése miatt- hozzáadtak még három fizetési fokozatot, 3 sort, de sok értelme annak sem volt. Érdemi változást ugyanis ez sem hozott.

2023-ben is 10 – betűvel jelzett – fizetési osztályból, és 17 – számmal jelölt – fizetési fokozatból áll a közalkalmazotti bértábla.
Ez ugye elvileg 170 különböző illetmény összeget jelenthetne.
Elméletileg.
Gyakorlatilag viszont a 170 rubrikából 167 “érvénytelen” mert alacsonyabbak, mint a 2023. évi minimálbér illetve a garantált bérminimum összege.
Ez a mostanra a valóságban érvényét vesztett alapérték halmaz, amit felülírt a legalacsonyabb bér, a bértáblának nem kevesebb, mint 98%-a!
Ez az oka, hogy a bértábla kiinduló alapszámainak meg a különféle szorzószámainak értelmetlen rejtelmeivel nem terheljük olvasóinkat.
Az ég világon semmi jelentőségük sincs.
Csak a bértábla értelmezhető, valós tartalmára fókuszálunk.
(Ha valaki kíváncsi, hogy mennyi lenne a fizetése ha nem lenne kötelező minimálbér és bérminimum az nézze meg az e-bérjegyzékében az alapilletménye összegét.
Garantáltan meg fog lepődni a szabad szemmel alig látható összeg láttán.)

Közalkalmazotti fizetési osztályok meghatározása

Ebből a részből kiderül, hogy a 10 lehetséges, végzettség alapú besorolás közül ki melyik fizetési osztályba tartozik.
Fontos tudni, hogy a fizetési osztály besorolások nem feltétlenül találkoznak a dolgozó tényleges iskolai végzettségével.
A törvény ugyanis azt mondja, hogy a besorolás alapja a közalkalmazott munkaköréhez jogszabályban előírt iskolai végzettség, képzettség, tudományos fokozat…
Ha tehát egy adott munkakörhöz egy sima érettségi az előírt végzettség, akkor hiába van a fiókban egy vagy akár több egyetemi diploma is, a besorolás csupán az előírt érettségi alapján fog megtörténni.

Az egyes közalkalmazotti fizetési osztályok és a besoroláshoz szükséges feltételek az alábbiak:

A fizetési osztály
– legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget előíró munkakör,

B fizetési osztály
– alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

C fizetési osztály
– érettségi, illetve középfokú végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
– a “B” fizetési osztályhoz szükséges képesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör,

D fizetési osztály
– érettségit igénylő szakképesítést meghatározó munkakör,
– középfokú végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör,

E fizetési osztály
– az egyetemi illetve főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez felsőoktatási szakképzésben megszerzett szakképzettséget követelő munkakör,
– érettségihez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,

F fizetési osztály
– olyan munkakör, ami főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelet igényel

G fizetési osztály
– az “F” fizetési osztályban meghatározott végzettséget + a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

H fizetési osztály
– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell,
– olyan munkakör aminek betöltéséhez főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és ehhez kapcsolódó tudományos fokozat szükséges,

I fizetési osztály
– egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell, + vagy 1984.09.01. előtti doktori cím, vagy az előző dátum utáni egyetemi tudományos fokozat,

J fizetési osztály
-egyetemi végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakör + a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
– Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes vagy levelező tagsága, akadémiai doktori cím.

A közalkalmazotti fizetési fokozatok 2023-ban

2023-ben az egyes fizetési osztályok 17 fizetési fokozatot tartalmaznak.

A dolgozók fizetési fokozatokba sorolása alapvetően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történik.
Ebben az összefüggésben viszont nem csak a tényleges közalkalmazotti múlt számít be, hanem azon felül más, annak minősített jogviszony is.
(Ennek a meglehetősen összetett kérdéskörnek a kitárgyalása meghaladja jelen írás kereteit, de akit érdekelnek mélységében is ezek a részletek, az a közalkalmazotti törvény 64.§-tól elindulva értelmezheti pontosan ezt a területet.)

Nézzük a legalapvetőbb hüvelykujj szabályokat.
A fizetési fokozatokban alap esetben háromévenként lehet egy fokozatot előre lépni.
A munkavállalót mindig a tárgyév első napján kell a következő fizetési fokozatba besorolni.
Ezt követően újra indul a hároméves várakozási idő.

Van azonban kivétel a három éves várakozási idő alól.
Fizetési fokozatonként 2 évre is csökkenthető a várakozási idő.
Ez akkor lehetséges, ha a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkát végez és ennek jeléül ‘alkalmas’ vagy ‘kiválóan alkalmas’ minősítést kap.
Szintén csökkenthető egy évvel a várakozási idő, ha a dolgozó állami vagy miniszteri kitüntetésben részesül.
A fizetési fokozatok és a közalkalmazotti jogiszonyban eltöltött idő összefüggését az alábbi táblázat mutatja.

Első oszlop a fizetési fokozat száma, utána pedig a közalkalmazottként eltöltött időt láthatjuk.
Fizetési fokozat Eltöltött idő

Fizetési fokozatEltöltött idő
1.0-3 év
2.4-6 év
3.7-9 év
4.10-12 év
5.13-15 év
6.16-18 év
7.19-21 év
8.22-24 év
9.25-27 év
10.28-30 év
11.31-33 év
12.34-36 év
13.37-39 év
14.40-42 év
15.43-45 év
16.46-48 év
17.49-51 év
Közalkalmazottak fizetési fokozatai

A közalkalmazotti bértábla összegei és a 2023. évre “felülírt” része

1./
Nézzük meg melyek a bértábla azon részei , amit a 2023. évre már felülírt az aktuális minimálbér illetve a garantált bérminimum 2023. évi összege.

Az “A” fizetési osztályba soroltak alapilletménye szolgálati időtől függetlenül a minimálbér, ami 2023-ban 232.000- forint.

A “B”, “C, “D”, “E” ,”F”,“G”, “H” és “I” kategóriába sorolt közalkalmazottak bére szolgálati időtől függetlenül a garantált bérminimum összege, ami 2023-ban 296.400,-forint.

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők döntő többsége is csak a bérminimumra számíthat, mert fölé csak:

J fizetési osztályban a 43. munkában töltött évtől emelkedik garantált bérminimum fölé az illetmény.

2./
A közalkalmazotti bértábla 2023. évi változatának – csak a felsőfokú végzettségűekre – már csak 3 olyan rubrikája maradt, amelyeket (még) nem írt felül a garantált bérminimum.
Ezek az alábbi összegeket tartalmazzák (fizetési fokozat/bruttó bér összege):

J fizetési osztály: 15/300.116, 16/310.931, 17/321.746

A végére hagytam kedves olvasó néhány olyan furcsának mondható, vagy inkább mélyen elgondolkodtató összefüggést, ami a közalkalmazotti bértábla 2023. évi szabályaiból és összegeiből következik.

1./ Az alapfokú A, a középfokú B,C,D és a felsőfokú szakképesítés E, F, G, H és I kategóriájában pont ugyanannyit keres egy kezdő mint egy már 51 éve közalkalmazottként dolgozó munkavállaló.

2./ Az iskolai végzettségnél is találunk furcsaságokat.
Például egy érettségizett kezdő pont annyit keres mint egy 42 éve dolgozó – azaz minimum 60 éves – akadémiai doktor, vagy egy professzor, ami lássuk be, még viccnek is rosszul hangzik.

3./ Ez utóbbi végzettség mellett amúgy az a bizonyos 4 éve hozzáadott 3 plusz fizetési fokozat nem egészen 33.000 forinttal növeli tudományos akadémiai doktorunk vagy professzorunk fizetését 49 év munkaviszony után, pontosan 321.746,-forintra.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy ez az összeg – ami egyben a bértábla legmagasabb összege – már a hivatalosan publikált magyar bruttó átlagkeresettől is jelentősen elmarad. Annak kevesebb mint a 60%-a.
A becsült diplomás átlagbérnek pedig körülbelül a 40%-a.

Sőt, a 2023. évre vonatkozó nyilvános adatok alapján, a nyugdíj előtt álló , 51 évet ledolgozott akadémiai doktorunknak vagy professzorunknak kevesebb a bére, mint a legtöbb élelmiszer kiskereskedelmi láncnál egy kezdő bolti dolgozó fizetése.
Annak megítélését, hogy ez kellő megbecsülést jelez, vagy vajon normális-e, olvasóinkra bízzuk.

4./ A közalkalmazotti fizetési osztályok első 14 fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege kimerül a minimálbér és a garantált bérminimum összegében.
Pontosan ugyanez mondható el a fizetési fokozatok első 7 fizetési osztályánál is.

Írásunk végén azért fontos megemlíteni, hogy a 2023. évi közalkalmazotti bértáblában szereplő összegek nominálisan 16% illetve 14%-al emelkedtek.
Ennyivel emelkedett ugyanis a két alsó bér-korlát, a bérminimum 14%-al, a minimálbér pedig 16%-al.
A kezdő munkavállalók akár örülhetnének is, ha a piaci bérek nem száguldottak volna már régen túl ezeken az összegeken és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztási kosarát tekintve nem 25% fölötti lenne az éves infláció mértéke.

Írásunkban igyekeztünk átfogó képet nyújtani a közalkalmazotti bértábla 2023. évi aktuális szabályairól és a benne szereplő aktuális összegekről.
Bizonytalanság esetén azonban javasoljuk, hogy mindig az eredeti törvényi szöveget tanulmányozzák.
A közalkalmazotti törvény – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról/Nemzeti jogszabálytár – mindenkori aktuális szövegét a kék részre kattintva tudják elérni.


(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás