Közalkalmazotti bértábla 2020-ban

  •  

A közalkalmazotti bértábla 2020-ban érvényes összegei, mobilbarát formában szerkesztett táblázatokkal, részletes leírással és magyarázatokkal.

Az írás szerkezete követi a már megszokott hagyományainkat.
Cikkünk első részében a 2020-as évben érvényes közalkalmazotti bértábla gyors áttekintését és a munkabérek szabályainak összefoglalóját találják olvasóink.


A második részben pedig egy bővebb és részletesebb áttekintést nyújtunk a bértáblában szereplő közalkalmazotti bérek összegéről és a nagyságukat befolyásoló egyes elemekről.
Némi összehasonlító elemzés és gondolatiság is helyet kapott benne.

Közalkalmazotti bértábla 2020-ban, gyors áttekintés

139 helyen változott a közalkalmazotti bértábla, de sajnos a változások mindegyikét a minimálbér illetve a garantált bérminimum 2020-as változása generálta.
A közalkalmazotti jogviszony keretében végzett munka javadalmazásáról a közalkalmazotti törvény rendelkezik.
Pontos megnevezése, ‘1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról’.
A jogszabály mindenkori aktuális változatának eléréséhez írásunk végén találnak kattintható hivatkozást.

közalkalmazotti bértábla 2020 év
A közalkalmazotti bértábla 2020-ban érvényes összegei

A közalkalmazotti bértábla 10 fizetési osztályból és 17 fizetési fokozatból áll.
A fizetési osztályok az oszlopok, a fizetési fokozatok pedig a sorok.
A fizetési osztályok jelzik az iskolai végzettséget illetve szakképesítést, a fizetési fokozatok pedig a beszámítható munkában eltöltött időt.
Az első 2 oszlopban (A,B) találhatók az alapfokú iskolai végzettséghez tartozó bérek, illetmények.
A 3-5. oszlopban (C,D,E) vannak a középfokú iskolai végzettséghez köthető bérek,
A 6-10. oszlopban vannak a különféle felsőfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó bérek.

Fenti táblázatunkban összefüggéseiben is jól látható fizetési osztályok tagozódása nem csupán az iskolai végzettségekkel, hanem a megszerzett szakképesítésekkel és tudományos fokozatokkal, címekkel is összefügg.
Ennek pontos meghatározását a részletes leíró részben találják olvasóink.

A közalkalmazotti bérek 2020 évi konkrét összege táblázatunkból kiolvasható.
A pirossal jelzett részeknél a minimálbér illetve a garantált bérminimum már felülírta az eredeti összegeket!!!

Tömören összefoglalva azt lehet elmondani, hogy:

  • csak alapfokú iskolai végzettség esetén a minimálbér jár, gyakorlati időtől függetlenül
  • középfokú iskolai végzettség esetén garantált bérminimum jár, gyakorlati időtől függetlenül
  • felsőfokú iskolai végzettségnél – speciális szakvizsga, tudományos fokozat nélkül – is csak a garantált bérminimum jár egészen a munkában eltöltött 33. évig! 🙁
  • Ebből az egészből pedig az következik, hogy jelenleg 55 éves korukig a közalkalmazottak döntő többsége csak a bérminimumra számíthat. 🙁

Kevéssé közismert az a tény, hogy közalkalmazotti bértábla nem csak a közalkalmazotti fizetésekkel, hanem a közalkalmazottak fizetett szabadságával is szorosan összefügg.

Közalkalmazotti bértábla 2020, részletes leírás

(Néhány “profán” gondolat bevezető helyett…
Meggyőződésünk, hogy a jelenleg is “érvényes” közalkalmazotti bértábla esete, kormányokon átívelően is hű tükre a hazai közállapotoknak.
A közalkalmazotti munka elismerésének kézzel fogható szégyenfoltja.
A szakmai nemtörődömség klasszikus állatorvosi lova.
Az érdekképviseleti tehetetlenség csimborasszója.
(Egy magánszemély könyvtárosnak kellett megtámadnia a bértáblát, illetve a bértábla alapján történő bérezési gyakorlatot a bíróságon, 10 évvel a benne szereplő összegek befagyasztása után. A Kúriáig jutott perlekedés után bátor könyvtárosunk bár megkapta a jogosan követelt bérét, de magának a közalkalmazotti bértáblának a megváltoztatása – technikai okok miatt – nem sikerült.))

A bértábla rövid története

A közalkalmazotti bértáblát még 1992-ben azért találták ki és azért állították össze ilyen sok “rubrikából” hogy érdemeik szerint kellően differenciálni tudják a dolgozók fizetését.
Fokozatosan növekedve 14 kategóriával különböztették meg a szakmai tapasztalatot, és 10 kategóriával az iskolai illetve szakmai végzettséget.
A közalkalmazotti bértáblát 12 éve – 2008-ban – módosították utoljára és fizetési alapértékei azóta sem változtak.
2017-ben ugyan hozzáadtak még három fizetési fokozatot – 3 sort – a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése miatt de sok értelme annak sem volt.

Jelenleg 10 – betűvel jelzett – fizetési osztályból, és 17 – számmal jelölt – fizetési fokozatból áll a közalkalmazotti bértábla.
Ez ugye elvileg 170 különböző illetmény összeget jelenthetne.
Elméletileg.
Gyakorlatilag viszont a 170 változóból 139 “érvénytelen” mert alacsonyabbak, mint a 2020-as minimálbér illetve a garantált bérminimum.
Ez a mostanra felülírt, túlhaladott rész a bértáblának nem kevesebb, mint 82%-a!
Ez az oka, hogy a bértábla kiinduló alapszámainak meg a különféle szorzószámainak kusza rejtelmeivel nem terheljük olvasóinkat. Az ég világon semmi jelentőségük sincs.
Csak a valós tartalmára fókuszálunk.

Közalkalmazotti fizetési osztályok meghatározása

Ebből a részből az derül ki, hogy a 10 lehetséges besorolás közül ki melyik fizetési osztályba tartozik.
Fontos tudni, hogy a fizetési osztály besorolások nem feltétlenül találkoznak a dolgozó tényleges iskolai végzettségével.
A törvény ugyanis azt mondja, hogy a besorolás alapja a közalkalmazott munkaköréhez jogszabályban előírt iskolai végzettség, képzettség, tudományos fokozat…
Ha tehát egy adott munkakörhöz érettségi az előírt végzettség, akkor hiába van a tarsolyban egy vagy akár több egyetemi diploma is, a besorolás csupán az érettségi alapján fog megtörténni.

Az egyes közalkalmazotti fizetési osztályok és a besoroláshoz szükséges feltételek az alábbiak:

A fizetési osztály
– legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget előíró munkakör

B fizetési osztály
– alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör

C fizetési osztály
– érettségi, illetve középfokú végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör
– a “B” fizetési osztályhoz szükséges képesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör

D fizetési osztály
– érettségit igénylő szakképesítést meghatározó munkakör
– középfokú végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör

E fizetési osztály
– az egyetemi illetve főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben megszerzett szakképzettséget követelő munkakör
– érettségihez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör

F fizetési osztály
– olyan munkakör, ami főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelet igényel

G fizetési osztály
– az “F” fizetési osztályban meghatározott végzettséget + a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör

H fizetési osztály
– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell
– olyan munkakör aminek betöltéséhez főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és ehhez kapcsolódó tudományos fokozat szükséges

I fizetési osztály
– egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör
– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell + vagy 1984.09.01. előtti doktori cím, vagy az előző dátum utáni egyetemi tudományos fokozat

J fizetési osztály
-egyetemi végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakör + a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat
– Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes vagy levelező tagsága, akadémiai doktori cím

A közalkalmazotti fizetési fokozatok 2020-ban

2020-ban az egyes fizetési osztályok 17 fizetési fokozatot tartalmaznak.

A dolgozók fizetési fokozatokba sorolása alapvetően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történik.
Ebben az összefüggésben viszont nem csak a tényleges közalkalmazotti múlt számít be, hanem azon felül más, annak minősített jogviszony is.
(Ennek a meglehetősen összetett kérdéskörnek a kitárgyalása meghaladja jelen írás kereteit, de akit érdekelnek mélységében is ezek a részletek, az a közalkalmazotti törvény 64.§-tól elindulva áttekintheti a területet.)

A fizetési fokozatokban alap esetben háromévenként lehet egy fokozatot előre lépni.
A munkavállalót mindig a tárgyév első napján kell a következő fizetési fokozatba besorolni.
Ezt követően újra indul a hároméves várakozási idő.

Van azonban kivétel a három éves várakozási idő alól.
Fizetési fokozatonként 2 évre is csökkenthető a várakozási idő.
Ez akkor lehetséges, ha a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkát végez és ennek jeléül ‘alkalmas’ vagy ‘kiválóan alkalmas’ minősítést kap.
Szintén csökkenthető egy évvel a várakozási idő, ha a dolgozó állami vagy miniszteri kitüntetésben részesül.

A fizetési fokozatok és a közalkalmazotti jogiszonyban eltöltött idő összefüggését az alábbi táblázat mutatja.

Első oszlop a fizetési fokozat száma, utána pedig a közalkalmazottként eltöltött időt láthatjuk.

Fizetési fokozatEltöltött időtartam
1.0 – 3 év
2.4 – 6 év
3.7 – 9 év
4.10 – 12 év
5.13 – 15 év
6.16 – 18 év
7.19 – 21 év
8.22 – 24 év
9.25 – 27 év
1028 – 30 év
11.31 – 33 év
12.34 – 36 év
13.37 – 39 év
14.40 – 42 év
15.43 – 45 év
16.46 – 48 év
17.49 – 51 év

A közalkalmazotti bértábla összegei és 2020. évre “felülírt” része

1./
Nézzük meg melyek a bértábla azon részei , amit a 2020. évre már felülírt az aktuális minimálbér illetve a garantált bérminimum összege.
(A 2020. évi közalkalmazotti bértábla többségi részét meghatározó 2020.évi minimálbérről és garantált bérminimumról a korábban tető alá hozott, 2 évre szóló 3 oldalú – munkaadók, munkavállalók és kormányzat – megállapodás döntött.)

Az “A” fizetési osztályba soroltak alapilletménye szolgálati időtől függetlenül a minimálbér, ami 2020-ban 161.000,- forint.

A “B”, “C, “D”, “E” kategóriába sorolt közalkalmazottak bére szolgálati időtől függetlenül a garantált bérminimum összege, ami 2020-ben 210.600,-forint.

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők döntő többsége is csak a bérminimumra számíthat, mert 210.600 forint fölé csak:
F fizetési osztályban a 46.,
G fizetési osztályban a 43.,
H fizetési osztályban a 34.,
I fizetési osztályban a 25. és
J fizetési osztályban a 19. munkában töltött évtől emelkedik garantált bérminimum fölé az illetmény.

2./
A közalkalmazotti bértábla 2020 évi változatának – csak a felsőfokú végzettségűekre – már csak 31 olyan rubrikája maradt, amelyeket (még) nem írt felül a garantált bérminimum.
Ezek az alábbi összegeket tartalmazzák (fizetési fokozat/bruttó bér összege):

F fizetési osztály: 16/210.755, 17/218.075
G fizetési osztály: 15/216.853, 16/224.790, 17/232.728
H fizetési osztály: 12/218.855, 13/227.273, 14/235.690, 15/244.108, 16/252.525, 17/260.943,
I fizetési osztály: 9/216.905, 10/225.425, 11/233.945, 12/242.465, 13/252.405, 14/262.345, 15/272.285, 16/282.225, 17/292.165
J fizetési osztály: 7/219.390, 8/229.046, 9/238.703, 10/248.359, 11/258.015, 12/267.671, 13/278.486, 14/289.301, 15/300.116, 16/310.931, 17/321.746

A végére hagytam kedves olvasó néhány olyan érdekes(?), vagy inkább mélyen elgondolkodtató összefüggést, ami a közalkalmazotti bértábla szabályaiból és összegeiből következik.

1./ Az alapfokú A, a középfokú B,C,D és a felsőfokú szakképesítés E kategóriájában pont ugyanannyit keres egy kezdő mint egy már 50 éve közalkalmazottként dolgozó munkavállaló.

2./ Az iskolai végzettségnél is találunk furcsaságokat.
Például egy érettségizett kezdő pont annyit keres mint egy 18 éve dolgozó akadémiai doktor, vagy egy professzor, ami lássuk be már a burleszk kategóriája.

3./ Ez utóbbi végzettség mellett amúgy az a bizonyos 2 éve hozzáadott 3 plusz fizetési fokozat nem egészen 33.000 forinttal növeli tudományos akadémiai doktorunk vagy professzorunk fizetését 49 év munkaviszony után, pontosan 321.746,-forintra.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy ez az összeg – ami egyben a bértábla legmagasabb összege – nem éri el a magyar bruttó átlagkeresetet sem.
Sőt a napokban publikált adatok szerint nyugdíj előtt álló professzorunknak pont annyi a bére, mint az egyik élelmiszer kiskereskedelmi láncnál (A..i) egy kezdő bolti eladó fizetése.
Annak megítélését, hogy ez vajon normális-e, olvasóinkra bízzuk.

4./ A közalkalmazotti fizetési osztályok első 6 fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege kimerül a minimálbér és a garantált bérminimum összegével.
Pontosan ugyanez mondható el a fizetési fokozatok első 5 fizetési osztályánál is.

Írásunkban igyekeztünk átfogó képet nyújtani a közalkalmazotti bértábla 2020. évi aktuális szabályairól és a benne szereplő aktuális összegekről.
Bizonytalanság esetén azonban javasoljuk, hogy mindig az eredeti törvényi szöveget tanulmányozzák.
A közalkalmazotti törvény – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról – mindenkori aktuális szövegét a kék részre kattintva tudják elérni.


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük