Közalkalmazotti bértábla 2020-ban
A közalkalmazotti bértábla 2020-ban érvényes összegei, mobilbarát formában szerkesztett táblázatokkal, részletes leírással és magyarázatokkal.
Frissítés: Magjelent a 2021. évi közalkalmazotti bértábla is.
Az írás szerkezete követi a már megszokott hagyományainkat.
Cikkünk első részében a 2020-as évben érvényes közalkalmazotti bértábla gyors áttekintését és a munkabérek szabályainak összefoglalóját találják olvasóink.
A második részben pedig egy bővebb és részletesebb áttekintést nyújtunk a bértáblában szereplő közalkalmazotti bérek összegéről és a nagyságukat befolyásoló egyes elemekről.
Némi összehasonlító elemzés és gondolatiság is helyet kapott benne.
Közalkalmazotti bértábla 2020-ban, gyors áttekintés
139 helyen változott a közalkalmazotti bértábla, de sajnos a változások mindegyikét a minimálbér illetve a garantált bérminimum 2020-as változása generálta.
A közalkalmazotti jogviszony keretében végzett munka javadalmazásáról a közalkalmazotti törvény rendelkezik.
Pontos megnevezése, ‘1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról’.
A jogszabály mindenkori aktuális változatának eléréséhez írásunk végén találnak kattintható hivatkozást.
A közalkalmazotti bértábla 10 fizetési osztályból és 17 fizetési fokozatból áll.
A fizetési osztályok az oszlopok, a fizetési fokozatok pedig a sorok.
A fizetési osztályok jelzik az iskolai végzettséget illetve szakképesítést, a fizetési fokozatok pedig a beszámítható munkában eltöltött időt.
Az első 2 oszlopban (A,B) találhatók az alapfokú iskolai végzettséghez tartozó bérek, illetmények.
A 3-5. oszlopban (C,D,E) vannak a középfokú iskolai végzettséghez köthető bérek,
A 6-10. oszlopban vannak a különféle felsőfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó bérek.
Fenti táblázatunkban összefüggéseiben is jól látható fizetési osztályok tagozódása nem csupán az iskolai végzettségekkel, hanem a megszerzett szakképesítésekkel és tudományos fokozatokkal, címekkel is összefügg.
Ennek pontos meghatározását a részletes leíró részben találják olvasóink.
A közalkalmazotti bérek 2020 évi konkrét összege táblázatunkból kiolvasható.
A pirossal jelzett részeknél a minimálbér illetve a garantált bérminimum már felülírta az eredeti összegeket!!!
Tömören összefoglalva azt lehet elmondani, hogy:
- csak alapfokú iskolai végzettség esetén a minimálbér jár, gyakorlati időtől függetlenül
- középfokú iskolai végzettség esetén garantált bérminimum jár, gyakorlati időtől függetlenül
- felsőfokú iskolai végzettségnél – speciális szakvizsga, tudományos fokozat nélkül – is csak a garantált bérminimum jár egészen a munkában eltöltött 33. évig! 🙁
- Ebből az egészből pedig az következik, hogy jelenleg 55 éves korukig a közalkalmazottak döntő többsége csak a bérminimumra számíthat. 🙁
Kevéssé közismert az a tény, hogy közalkalmazotti bértábla nem csak a közalkalmazotti fizetésekkel, hanem a közalkalmazottak fizetett szabadságával is szorosan összefügg.
Közalkalmazotti bértábla 2020, részletes leírás
(Néhány „profán” gondolat bevezető helyett…
Meggyőződésünk, hogy a jelenleg is „érvényes” közalkalmazotti bértábla esete, kormányokon átívelően is hű tükre a hazai közállapotoknak.
A közalkalmazotti munka elismerésének kézzel fogható szégyenfoltja.
A szakmai nemtörődömség klasszikus állatorvosi lova.
Az érdekképviseleti tehetetlenség csimborasszója.
(Egy magánszemély könyvtárosnak kellett megtámadnia a bértáblát, illetve a bértábla alapján történő bérezési gyakorlatot a bíróságon, 10 évvel a benne szereplő összegek befagyasztása után. A Kúriáig jutott perlekedés után bátor könyvtárosunk bár megkapta a jogosan követelt bérét, de magának a közalkalmazotti bértáblának a megváltoztatása – technikai okok miatt – nem sikerült.))
A bértábla rövid története
A közalkalmazotti bértáblát még 1992-ben azért találták ki és azért állították össze ilyen sok „rubrikából” hogy érdemeik szerint kellően differenciálni tudják a dolgozók fizetését.
Fokozatosan növekedve 14 kategóriával különböztették meg a szakmai tapasztalatot, és 10 kategóriával az iskolai illetve szakmai végzettséget.
A közalkalmazotti bértáblát 12 éve – 2008-ban – módosították utoljára és fizetési alapértékei azóta sem változtak.
2017-ben ugyan hozzáadtak még három fizetési fokozatot – 3 sort – a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése miatt de sok értelme annak sem volt.
Jelenleg 10 – betűvel jelzett – fizetési osztályból, és 17 – számmal jelölt – fizetési fokozatból áll a közalkalmazotti bértábla.
Ez ugye elvileg 170 különböző illetmény összeget jelenthetne.
Elméletileg.
Gyakorlatilag viszont a 170 változóból 139 „érvénytelen” mert alacsonyabbak, mint a 2020-as minimálbér illetve a garantált bérminimum.
Ez a mostanra felülírt, túlhaladott rész a bértáblának nem kevesebb, mint 82%-a!
Ez az oka, hogy a bértábla kiinduló alapszámainak meg a különféle szorzószámainak kusza rejtelmeivel nem terheljük olvasóinkat. Az ég világon semmi jelentőségük sincs.
Csak a valós tartalmára fókuszálunk.
Közalkalmazotti fizetési osztályok meghatározása
Ebből a részből az derül ki, hogy a 10 lehetséges besorolás közül ki melyik fizetési osztályba tartozik.
Fontos tudni, hogy a fizetési osztály besorolások nem feltétlenül találkoznak a dolgozó tényleges iskolai végzettségével.
A törvény ugyanis azt mondja, hogy a besorolás alapja a közalkalmazott munkaköréhez jogszabályban előírt iskolai végzettség, képzettség, tudományos fokozat…
Ha tehát egy adott munkakörhöz érettségi az előírt végzettség, akkor hiába van a tarsolyban egy vagy akár több egyetemi diploma is, a besorolás csupán az érettségi alapján fog megtörténni.
Az egyes közalkalmazotti fizetési osztályok és a besoroláshoz szükséges feltételek az alábbiak:
A fizetési osztály
– legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget előíró munkakör
B fizetési osztály
– alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör
C fizetési osztály
– érettségi, illetve középfokú végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör
– a „B” fizetési osztályhoz szükséges képesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör
D fizetési osztály
– érettségit igénylő szakképesítést meghatározó munkakör
– középfokú végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör
E fizetési osztály
– az egyetemi illetve főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben megszerzett szakképzettséget követelő munkakör
– érettségihez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör
F fizetési osztály
– olyan munkakör, ami főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelet igényel
G fizetési osztály
– az „F” fizetési osztályban meghatározott végzettséget + a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör
H fizetési osztály
– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell
– olyan munkakör aminek betöltéséhez főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és ehhez kapcsolódó tudományos fokozat szükséges
I fizetési osztály
– egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör
– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell + vagy 1984.09.01. előtti doktori cím, vagy az előző dátum utáni egyetemi tudományos fokozat
J fizetési osztály
-egyetemi végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakör + a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat
– Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes vagy levelező tagsága, akadémiai doktori cím
A közalkalmazotti fizetési fokozatok 2020-ban
2020-ban az egyes fizetési osztályok 17 fizetési fokozatot tartalmaznak.
A dolgozók fizetési fokozatokba sorolása alapvetően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történik.
Ebben az összefüggésben viszont nem csak a tényleges közalkalmazotti múlt számít be, hanem azon felül más, annak minősített jogviszony is.
(Ennek a meglehetősen összetett kérdéskörnek a kitárgyalása meghaladja jelen írás kereteit, de akit érdekelnek mélységében is ezek a részletek, az a közalkalmazotti törvény 64.§-tól elindulva áttekintheti a területet.)
A fizetési fokozatokban alap esetben háromévenként lehet egy fokozatot előre lépni.
A munkavállalót mindig a tárgyév első napján kell a következő fizetési fokozatba besorolni.
Ezt követően újra indul a hároméves várakozási idő.
Van azonban kivétel a három éves várakozási idő alól.
Fizetési fokozatonként 2 évre is csökkenthető a várakozási idő.
Ez akkor lehetséges, ha a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkát végez és ennek jeléül ‘alkalmas’ vagy ‘kiválóan alkalmas’ minősítést kap.
Szintén csökkenthető egy évvel a várakozási idő, ha a dolgozó állami vagy miniszteri kitüntetésben részesül.
A fizetési fokozatok és a közalkalmazotti jogiszonyban eltöltött idő összefüggését az alábbi táblázat mutatja.
Első oszlop a fizetési fokozat száma, utána pedig a közalkalmazottként eltöltött időt láthatjuk.
| Fizetési fokozat | Eltöltött időtartam |
|---|---|
| 1. | 0 – 3 év |
| 2. | 4 – 6 év |
| 3. | 7 – 9 év |
| 4. | 10 – 12 év |
| 5. | 13 – 15 év |
| 6. | 16 – 18 év |
| 7. | 19 – 21 év |
| 8. | 22 – 24 év |
| 9. | 25 – 27 év |
| 10 | 28 – 30 év |
| 11. | 31 – 33 év |
| 12. | 34 – 36 év |
| 13. | 37 – 39 év |
| 14. | 40 – 42 év |
| 15. | 43 – 45 év |
| 16. | 46 – 48 év |
| 17. | 49 – 51 év |
A közalkalmazotti bértábla összegei és 2020. évre „felülírt” része
1./
Nézzük meg melyek a bértábla azon részei , amit a 2020. évre már felülírt az aktuális minimálbér illetve a garantált bérminimum összege.
(A 2020. évi közalkalmazotti bértábla többségi részét meghatározó 2020.évi minimálbérről és garantált bérminimumról a korábban tető alá hozott, 2 évre szóló 3 oldalú – munkaadók, munkavállalók és kormányzat – megállapodás döntött.)
Az „A” fizetési osztályba soroltak alapilletménye szolgálati időtől függetlenül a minimálbér, ami 2020-ban 161.000,- forint.
A „B”, „C, „D”, „E” kategóriába sorolt közalkalmazottak bére szolgálati időtől függetlenül a garantált bérminimum összege, ami 2020-ben 210.600,-forint.
A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők döntő többsége is csak a bérminimumra számíthat, mert 210.600 forint fölé csak:
F fizetési osztályban a 46.,
G fizetési osztályban a 43.,
H fizetési osztályban a 34.,
I fizetési osztályban a 25. és
J fizetési osztályban a 19. munkában töltött évtől emelkedik garantált bérminimum fölé az illetmény.
2./
A közalkalmazotti bértábla 2020 évi változatának – csak a felsőfokú végzettségűekre – már csak 31 olyan rubrikája maradt, amelyeket (még) nem írt felül a garantált bérminimum.
Ezek az alábbi összegeket tartalmazzák (fizetési fokozat/bruttó bér összege):
F fizetési osztály: 16/210.755, 17/218.075
G fizetési osztály: 15/216.853, 16/224.790, 17/232.728
H fizetési osztály: 12/218.855, 13/227.273, 14/235.690, 15/244.108, 16/252.525, 17/260.943,
I fizetési osztály: 9/216.905, 10/225.425, 11/233.945, 12/242.465, 13/252.405, 14/262.345, 15/272.285, 16/282.225, 17/292.165
J fizetési osztály: 7/219.390, 8/229.046, 9/238.703, 10/248.359, 11/258.015, 12/267.671, 13/278.486, 14/289.301, 15/300.116, 16/310.931, 17/321.746
A végére hagytam kedves olvasó néhány olyan érdekes(?), vagy inkább mélyen elgondolkodtató összefüggést, ami a közalkalmazotti bértábla szabályaiból és összegeiből következik.
1./ Az alapfokú A, a középfokú B,C,D és a felsőfokú szakképesítés E kategóriájában pont ugyanannyit keres egy kezdő mint egy már 50 éve közalkalmazottként dolgozó munkavállaló.
2./ Az iskolai végzettségnél is találunk furcsaságokat.
Például egy érettségizett kezdő pont annyit keres mint egy 18 éve dolgozó akadémiai doktor, vagy egy professzor, ami lássuk be már a burleszk kategóriája.
3./ Ez utóbbi végzettség mellett amúgy az a bizonyos 2 éve hozzáadott 3 plusz fizetési fokozat nem egészen 33.000 forinttal növeli tudományos akadémiai doktorunk vagy professzorunk fizetését 49 év munkaviszony után, pontosan 321.746,-forintra.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy ez az összeg – ami egyben a bértábla legmagasabb összege – nem éri el a magyar bruttó átlagkeresetet sem.
Sőt a napokban publikált adatok szerint nyugdíj előtt álló professzorunknak pont annyi a bére, mint az egyik élelmiszer kiskereskedelmi láncnál (A..i) egy kezdő bolti eladó fizetése.
Annak megítélését, hogy ez vajon normális-e, olvasóinkra bízzuk.
4./ A közalkalmazotti fizetési osztályok első 6 fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege kimerül a minimálbér és a garantált bérminimum összegével.
Pontosan ugyanez mondható el a fizetési fokozatok első 5 fizetési osztályánál is.
Írásunkban igyekeztünk átfogó képet nyújtani a közalkalmazotti bértábla 2020. évi aktuális szabályairól és a benne szereplő aktuális összegekről.
Bizonytalanság esetén azonban javasoljuk, hogy mindig az eredeti törvényi szöveget tanulmányozzák.
A közalkalmazotti törvény – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról – mindenkori aktuális szövegét a kék részre kattintva tudják elérni.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
