Fizetett szabadság 2020-ban, kiszámítása, kiadása

  •  

Fizetett szabadság 2020-ban, megállapítása, kiszámítása ismét csak keveset változott a megelőző évhez képest.
Az alapszabadság és a pótszabadság megállapításának alapszabályai sem változnak gyökeresen de a korábbi évekhez hasonlóan idén is van olyan hatályosuló jogszabály, amely a munkavállalók egy speciális szegmensében eredményez változásokat.

Idén is megtartjuk korábbi gyakorlatunkat, miszerint a Munka Törvénykönyve szerinti szabadság előírásain kívül a közalkalmazotti szabadság szabályai is szerepelnek írásunkban.

Mennyi fizetett szabadság jár 2020-ban? Ebben az összefoglaló írásunkban megtalálja a részletes szabályokat.
Az alkalmazottakra vonatkozó általános szabályok mellett a közalkalmazottak szabadsága illetve a központi hivatalokban dolgozók, kormánytisztviselők szabadsága is része összefoglalónknak.
Ez utóbbi két érintetti körre vonatkozó szabályok a részletes leírás végén találhatók.
(Csak az esetleges félreértések elkerülése miatt jegyezzük meg, hogy 2020-ban már csak egyszerűen “szabadság”-nak nevezzük a korábbi “rendes szabadság”-ot, a Munka Törvénykönyve (MT.) legutóbbi nagy módosítása nyomán.)

Írásunk – követve korábbi hagyományunkat –  idén is két részből áll.

Loading...

Az első rész egy gyorsan áttekinthető összefoglaló, amely tömörítve és a lényegre fókuszálva tartalmazza a szabadság kiszámítása és a szabadság kiadása kapcsán érvényes szabályokat, különös tekintettel az alapszabadság és pótszabadság kiszámításának szabályaira és a munkavállalók egyes speciális szegmenseire.
A második részben pedig egy átfogóbb és részletesebb leírását és értelmezését adjuk a sokszor nehezen érthető paragrafusoknak.
A cikk végén külön foglalkozunk a közalkalmazotti szabadság kérdéskörével, illetve a központi közigazgatásban dolgozók megváltozott szabadságával és pótszabadságával.
A leírásban igyekeztünk olyan nyelvezetet használni, amely a laikus olvasók számára is egyértelmű, de szakmai szemmel sem kifogásolható. Ebben a második részben, mobiltelefonokon is jól olvasható – mobilbarát – táblázatokba foglalva is közzé tesszük az adatokat.

fizetett szabadság 2020
Fizetett szabadság 2020-ban is megilleti a munkavállalókat

Fizetett szabadság 2020-ban – gyors áttekintés

A korábban rendes szabadság néven futó fizetett szabadság kiszámításának alapvető szabályai nem változtak 2020-ban.
Az összes (rendes) fizetett szabadság 2020-ben is az alapszabadságból és a több címen is hozzáadódó pótszabadságból vagy pótszabadságokból tevődik össze.
A megadott adatok változatlanul a teljes évben dolgozókra vonatkoznak, vagyis tört évben arányosan kevesebb jár mindenből.

Alapszabadság mértéke 2020-ban:

Az az alapszabadság, amely minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót változatlanul megillet, 20 nap.
Érdemes tudni, hogy Magyarországon az Mt. szabályai szerint számított éves munkanapok száma 261 és 263 között lehet attól függően, hogy az adott évben éppen hány munkaszüneti nap esik hétköznapra. Ha ezt a számot elosztjuk a kötelezően járó alapszabadság számával, ami ugye 20, akkor kerekítve 13 ledolgozott munkanap után jár egy nap fizetett szabadság.
Ehhez adódnak hozzá különböző jogcímek alapján a pótszabadságok.

Pótszabadság mértéke,  jogcímei 2020-ban:

  • munkavállaló életkora (25 éves kortól+1, majd 3 évenként+1 nap 45 éves korig. ) -táblázat a részletes leíró részben
  • 16 évesnél fiatalabb gyermekek száma (2, 4 illetve 7nap.) – táblázat a részletes leíró részben
  • fogyatékkal élő gyermekek száma ( 2nap/gyermek)
  • apaszabadság gyerek születésekor ( 5 illetve 7 nap)
  • legalább 50%-os egészségkárosodás (5 nap)
  • 18 év alatti munkavállaló (5 nap)
  • föld alatt dolgozó (5 nap)
  • ionizáló sugárzású munkahely ( 5 nap)

A tört évre vonatkozó arányosítási szabály alapján annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya év közben szűnik meg illetve év közben kezdődik, csak az adott munkahelyen eltöltött időnek megfelelő mértékű szabadság jár.

Fizetett szabadság kiadása 2020-ban:

Loading...

A szabadság kiadásának 3 legfontosabb alapszabálya, amelyek  egyben  igazodási pontként szolgálnak ebben a témakörben, nem változtak:

1./ 7 nap szabadságot akkor kell kiadni, amikor a munkavállaló kéri.
2./ Évente egyszer 14 nap egybefüggő szabadság jár  (munkaszüneti napokkal együtt kell érteni).
3./ 15 nappal korábban értesíteni kell a másik felet.

A szabadság kiadásának részletes leírása, az egyes vonatkozó elemeinek értelmezése és magyarázata, valamint a közöttük lévő esetleges összefüggés megvilágítása a lenti bővebben leíró részben található.

(Ha szabadságodat esetleg még “hatékonyabban”, munkaszüneti naphoz illesztve szeretnéd felhasználni, a 2020. év munkaszüneti napjait is megtalálod honlapunkon akár a kék részre kattintva, akár a honlap keresőjébe beírva.)

Fizetett szabadság 2020-ban – kiszámítása, szabályai részletesen, bővebben

Az életkor alapján járó összes (fizetett, rendes, alapszabadság plusz a pótszabadság együttes összege) szabadság napjainak számát mutató táblázat és az értelmező leírás:

Fizetett szabadság  2020.év táblázat:

ÉletkorAlap+pótszabadságÖsszes szabadság
évnap/évnap/év
16-1820+525
19-2420+020
25-2720+121
28-3020+222
31-3220+323
33-3420+424
35-3620+525
37-3820+626
39-4020+727
41-4220+828
43-4420+929
45-20+1030

A fenti szabadság mértékek egy teljes naptári évre vonatkoznak és attól az időponttól illetik meg a munkavállalót, amikor a jelzett életkort betölti.
Tartalmazza az alapszabadságot és az alábbi két pontban leírt, életkortól függő pótszabadságokat.

Életkor alapú pótszabadság mértéke 2020-ban

Három évente nő a pótszabadság mértéke 1 nappal. Először a munkavállaló 25 éves korában növeli a (rendes)szabadság mértékét, utoljára pedig 45 éves korában. A fenti táblázat ezt is tartalmazza.

Fiatalkorú pótszabadsága 2020-ban

A fiatal munkavállalóknak pótszabadság jár, amelynek mértéke 5 nap. Utoljára abban az évben esedékes amelyben a 18. életévét betölti.
A fenti, életkor alapján járó szabadság táblázat ezt a pótszabadságot is tartalmazza.(Lásd:16-18 éves életkor)

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló céljából következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden munkával töltött naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés nélkül is munkában töltött és így szabadságra jogosító időnek minősíti a következő időket is:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülési időtartama
  • (tipikusan ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy például a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő)
  • a szabadság ideje
  • a szülési szabadság időtartama
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
  • a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség(Figyelem: a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell adni)
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
  • a munkavégzés alóli speciális mentesüléseknek az MT.55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama.(orvos, véradás, halál, stb)

Az, hogy a rendszeres napi munkavégzés során a munkavállaló hány órát dolgozik, a szabadság szempontjából lényegtelen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is teljes szabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke 2020-ban, táblázat és leírás.

Gyermekszám függő pótszabadság táblázat:

Gyermekek számaPótszabadság
dbnap/év
12
24
37

Gyermek után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti. Egy gyermek után 1 nap, két gyermek után 4 nap, három és háromnál több gyerek után 7 nap a naptári évre járó pótszabadság mértéke.
Figyelem, ez a szabadság mindkét szülőt megilleti!
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyermek meghatározása: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Közvetlen link a cikk végén)

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság mértéke 2020-ban

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos – fogyatékos gyermeket nevel – akkor pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke 2 munkanap gyermekenként.
Tehát annyiszor két nap szabadság illeti meg ahány fogyatékos gyermeket nevel a háztartásban. Ez a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerint fogyatékos gyermekmeghatározása: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Link a cikk végén.)

Apaszabadság (pótszabadság)mértéke 2020-ban

Az apának gyermeke születése esetén 5 nap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki. A törvény rendelkezése alapján ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke 7 munkanap és kiadásának szabályai az előzővel egyezőek.

 Legalább 50%-os egészségkárosodás pótszabadsága 2020-ban

Az illetékes rehabilitációs szakértői szerv által megállapított, minimum ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalót pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évente 5 munkanap.
Szintén öt nap pótszabadság illeti azt a munkavállalót, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult

Föld alatti munkavégzés pótszabadsága 2020-ban

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót a nehéz munkakörülményekre tekintettel pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évenként 5 munkanap.

Munkahelyi sugárzás pótszabadsága 2020-ban

Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót pótszabadság illeti meg.
Mértéke naptári évenként öt munkanap.

Diákmunka szabadsága 2020-ban

Diákmunka után nem jár fizetett szabadság 2020-ban, mert eltörölték illetve pontosabban, végül be sem vezették.

Szabadság kiadása 2020-ban:

A fizetett szabadság 2020-ban érvényes kiadási szabályai nem változtak.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki.
A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló kötelessége, hogy a szabadságra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltatójának.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő 14 nap értelmezéséhez – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap számítható be. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot alapesetben az esedékességének évében kell kiadni, de ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Adott évben kiadott szabadságnak minősül még az az eset is, ha az esedékesség évében kezdődik és max. 5 munkanap a következő évre csúszik át.

Szabadság megváltása

A szabadság pénzben történő megváltásának fő szabályait változatlanul a Munka Törvénykönyve tartalmazza.
A szabadságot főszabályként pénzben továbbra sem lehet megváltani.
2019-ben is ssak egyetlen kivétel létezik, nevezetesen a munkaviszony megszűnése. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik és a munkáltató az arányos szabadságot még nem adta ki, akkor azt meg kell váltania.
Annak, hogy a munkaviszony miért és milyen módon szűnt meg nincs jelentősége.
Fontos kitétel, hogy a ki nem vett/adott szabadság pénzben egyéb esetekben nem váltható meg, még akkor sem, ha azt dolgozó kéri.

Van még néhány ritkán előforduló esetre vonatkozó szabály, amit a MT 123.§-125.§-ban találhatnak meg az érdeklődők.

Közalkalmazotti szabadság 2020-ban

A közalkalmazottak szabadsága érdekes módon és összetetten került szabályozásra.
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy feleslegesen túlbonyolítva.
(Ráadásul ebben az évben már részben külön többlet járandóságot kapnak a központi közigazgatásban dolgozók.
Ezt pedig egy harmadik – kormányzati igazgatási – törvényben szabályozták. Erről cikkünk végén zárójelben még pár szót írunk.)

Annak megállapítását, hogy mennyi szabadság jár egy közalkalmazottnak, részben a Munka Törvénykönyve(MT), részben pedig a közalkalmazotti törvény – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról – szabályozza.
Ráadásul teszik mindezt úgy, hogy hol az egyik hivatkozza a másikat, hol pedig fordítva.
A második csavar fizetett közalkalmazotti szabadság ügyben az, hogy alapvetően a közalkalmazotti bértábla kategorizálását használják fel.
Jelen esetben a közalkalmazotti bértábláról elég annyi tudni, hogy betűkkel jelzett, végzettséggel/képzettséggel összefüggő 10 fizetési osztályt, valamint alapvetően (de nem kizárólag) az eltöltött évek számával összefüggő, számokkal jelzett 17 fizetési fokozatot tartalmaz.

Nézzük az alapvetéseket:

A fizetett szabadság 2020-as hüvelykujj szabálya közalkalmazottaknál is követi  a már ismert tagozódást.
Alapvetően két fő elemből tevődik össze.
A közalkalmazottak szabadsága is alapszabadságból és pótszabadságból áll.

Közalkalmazotti alapszabadság:

A közalkalmazottak alapszabadsága alap- és középfokú végzettség esetén 20 nap, felsőfokú képzettséggel/végzettséggel 21 nap az alábbiak szerint.
A közalkalmazottat az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

Közalkalmazottak pótszabadsága:

A pótszabadság alapvetően kétféle lehet: fizetési fokozattal(idő) összefüggő illetve “tevékenységgel” összefüggő.
A közalkalmazotti törvény kimondja, hogy “a pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.”
A közalkalmazotti szabadság megállapításának érdekes színfoltja, hogy ez a két kivétel-bekezdés gyakorlatilag majdnem a teljes érintett kört kizárja a pótszabadság összevonásából.

Alábbi – közalkalmazotti törvény által szabályozott – felsorolásunkban például az összevonás lehetősége csak az 1.,4.,5.,6. pontra vonatkozik.
A tömeget jelentő többi esetben az összevonást kizárják és csak a magasabb mértékűt veszik figyelembe.
(Ezt egészen pontosan úgy kell érteni, hogy a fizetési fokozat és a munkakör, illetve a munkakör és a beosztás alapján járók közül csak a magasabbat veszik figyelembe.)

1.- A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár, de az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

2.- A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi 10 munkanap, a vezető megbízásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

3.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat, valamint
– A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat,
évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató adott célra igénybe vehet.

4.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

5.- A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadságra jogosult.

6.- Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.)

MT alapján – a közalkalmazotti törvényben nevesítetteken kívül – jár még összevonhatóan:
– gyermekek utáni pótszabadság,
– kiskorú pótszabadsága,
– legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű pótszabadsága.
Ezeknek pontos szabályai fentebb, a fizetett szabadság részletes leírásánál olvashatók.

Központi hivatalok dolgozóinak szabadsága

Ahogy említettük, a központi közigazgatás dolgozóinak -kormánytisztviselők – tavaly változtatták meg az alapszabadságát.
Azonban nem csak ez változik náluk.
A további bonyolítás érdekében ezt egy harmadik törvényben szabályozzák.
Nevezetesen a 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról, annak is a 128. és a 155.§-a rendelkezik a központi hivatalokban dolgozók szabadságairól, így a pótszabadság megállapításáról is.
Amellett, hogy az alapszabadság itt is 20 nap lett, a “szokványos” pótszabadságok megállapításánál pedig már nem a munkában töltött idő számít, hanem az álláshely besorolása illetve a beosztása.
Az álláshely besorolása alapján évente 3-9 munkanapnyi pótszabadság jár.
A beosztás alapján adható pótszabadság 5-10 nap lehet.
Ennek részletei a 128.§-ban találhatók.


A friss házasok 5 nap, a nagyszülők unokánként 5 nap pótszabadságot kapnak.
A gyerekek után járó pótszabadságok is kétszeresére emelkednek a központi közigazgatásban: 1 gyerek után négy, 2 gyerek után nyolc, 3 gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár évente.
Az apaszabadság 5 napról 8, ikergyermekeknél 7 napról 10 napra emelkedik.

A kormánytisztviselők szabadságának kiadása is eltér az általános szabályoktól.

Legfontosabb eltérés, hogy a szabadsága felével a kormánytisztviselő rendelkezik, (szemben az MT. 7 napos szabályával.)
Szintén fontos különbség, hogy szolgálati érdek esetén az adott évi alapszabadságát a következő év márciusáig, pótszabadságát pedig június végéig lehet átvinni illetve kivenni.


A közalkalmazotti törvény 55-80.§ közötti része foglalkozik a szabadság kérdéskörével, aminek mindenkor aktuális verzióját ide kattintva tudod megnézni.

Hasznos info: A Munka Törvénykönyvében a szabadságokra vonatkozó részeket a 115.§-tól a 135.§-ig tartó rész taglalja. A kék betűs részre kattintva a mindenkori aktuális változatot tudod elérni.
Bizonytalanság esetén javasoljuk mindig elolvasni a hatályos eredeti törvényi szövegrészt .

Loading...

(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük