Fizetett szabadság 2017-ben, kiszámítása, kiadása

Fizetett szabadság 2017-ben, megállapítása, vagy a korábbi hivatalos terminussal élve a rendes szabadság kiszámítása 2017-ben némileg változott a megelőző évhez képest.
A változás az egyik olyan munkavállalói kört érinti, amely létszámát tekintve százezres nagyságrendű.
Az alapszabadság és a pótszabadság megállapításának alapszabályai is változtak a munkavállalók egy speciális szegmensében.
Mennyi fizetett szabadság jár 2017-ben? A cikkben megtalálja a részletes szabályokat.
(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy 2017-ben már csak simán „szabadság”-nak nevezzük a korábbi „rendes szabadság”-ot, az új Munka Törvénykönyve (MT.)nyomán.)

Írásunk két részből áll.
Az első rész egy gyorsan áttekinthető összefoglaló, amely tömörítve és a lényegre fókuszálva tartalmazza a szabadság kiszámítása és a szabadság kiadása kapcsán érvényes szabályokat, különös tekintettel az alapszabadság és pótszabadság kiszámításának szabályaira és a munkavállalók speciális szegmenseire.
A második részben pedig egy átfogóbb és részletesebb leírását és értelmezését adjuk a sokszor nehezen érthető paragrafusoknak. Ebben a második részben, mobiltelefonokon is jól olvasható -mobilbarát – táblázatokba foglalva is közzé tesszük az adatokat.

Fizetett szabadság 2017-ben – gyors áttekintés

A korábban rendes szabadság néven futó fizetett szabadság kiszámításának alapvető szabályai nem változtak 2017-ben, de rendelkezései részlegesen már a diákmunkára is kötelezően vonatkoznak 2017. év elejétől.
Az összes (rendes) fizetett szabadság 2017-ben is alapszabadságból valamint több címen is járó pótszabadságból/pótszabadságokból tevődik össze.
A megadott adatok változatlanul az egész évben dolgozókra vonatkoznak, vagyis tört évben arányosan kevesebb jár mindenből.

Alapszabadság mértéke 2017-ben:

Az az alapszabadság, amely minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót változatlanul megillet, 20 nap.
Ehhez adódnak hozzá a pótszabadságok.

Pótszabadság mértéke,  jogcímei 2017-ben:

– munkavállaló életkora (25 éves kortól+1, majd 3 évenként+1 nap 45 éves korig. ) -táblázat a részletes leíró részben
– 16 évesnél fiatalabb gyermekek száma (2, 4 illetve 7nap.) – táblázat a részletes leíró részben
– fogyatékkal élő gyermekek száma ( 2nap/gyermek)
– apaszabadság gyerek születésekor ( 5 illetve 7 nap)
– legalább 50%-os egészségkárosodás (5 nap)
-18 év alatti munkavállaló (5 nap)
– föld alatt dolgozó (5 nap)
– ionizáló sugárzású munkahely ( 5 nap)

A tört évre vonatkozó arányosítási szabály alapján annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya év közben szűnik meg illetve év közben kezdődik, csak az adott munkahelyen eltöltött időnek megfelelő mértékű szabadság jár.

Új szabály 2017-ben, hogy a diákmunkában résztvevőket is fizetett szabadság illeti meg a munkában töltött napok alapján.
Tömören összefoglalva azt mondhatjuk, hogy minden 13 feladatteljesítéssel érintett nap után jár minimum 1 fizetett szabadság nap. (Azért „minimum” mert az életbe lépő jogszabályok pontos értelmezése körül a munkaügyi szakemberek körében is tapasztalható némi bizonytalanság, főleg a pótszabadság témakörében.)
Részletek a bővebb rész utolsó bekezdésében olvashatók.

Szabadság kiadása 2017-ben:

A szabadság kiadásának 3 fontos szabálya van.

– 7 nap szabadságot akkor kell kiadni, amikor a munkavállaló kéri.
– évente egyszer 14 nap egybefüggő szabadság jár  (munkaszüneti napokkal együtt értendő)
– 15 nappal korábban értesíteni kell a másik felet

A szabadság kiadásának részletes leírása a lenti bővebb részben található.

(Ha szabadságodat munkaszüneti naphoz illesztve tervezed felhasználni, a 2017. év munkaszüneti napjait is megtalálod honlapunkon akár a kék részre kattintva, akár a honlap keresőjébe beírva.)

 

Fizetett szabadság 2017-ben – kiszámítása, szabályai részletesen, bővebben

Az életkor alapján járó összes (fizetett, rendes) szabadság napjainak számát mutató táblázat és leírás

Fizetett szabadság  2017.év
Életkor Alap+pót Összes szabadság
év          nap/év    nap/év
16-18     20+5        25
19-24     20            20
25-27     20+1        21
28-30     20+2        22
31-32     20+3        23
33-34     20+4        24
35-36     20+5        25
37-38     20+6        26
39-40     20+7        27
41-42     20+8        28
43-44     20+9        29
45-         20 +10     30

A fenti szabadság mértékek egy teljes naptári évre vonatkoznak és attól az időponttól illetik meg a munkavállalót, amikor a jelzett életkort betölti.
Tartalmazza az alapszabadságot és az alábbi két pontban leírt, életkortól függő pótszabadságokat.

Életkor alapú pótszabadság mértéke 2017-ben

Három évente nő a pótszabadság mértéke 1 nappal. Először a munkavállaló 25 éves korában növeli a (rendes)szabadság mértékét, utoljára pedig 45 éves korában. A fenti táblázat ezt is tartalmazza.

Fiatalkorú pótszabadsága 2017-ben

A fiatal munkavállalóknak pótszabadság jár, amelynek mértéke 5 nap. Utoljára abban az évben esedékes amelyben a 18. életévét betölti.
A fenti, életkor alapján járó szabadság táblázat ezt a pótszabadságot is tartalmazza.(Lásd:16-18 éves életkor)

 

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló céljából következik, hogy
az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden munkával töltött naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés nélkül is munkában töltött és így szabadságra jogosító időnek minősíti a következő időket is:

– a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülési időtartama
(tipikusan ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy például a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő)
– a szabadság ideje
– a szülési szabadság időtartama
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség(Figyelem: a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell adni)
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
– a munkavégzés alóli speciális mentesüléseknek az MT.55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama.(orvos, véradás, halál, stb)

Az, hogy a rendszeres napi munkavégzés során a munkavállaló hány órát dolgozik, a szabadság szempontjából lényegtelen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is teljes szabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke 2017-ben, táblázat és leírás.

Gyermekszám függő pótszabadság
Gyermekek száma    Pótszabadság
db                                 nap/év
1                                    2
2                                    4
3-                                  7

Gyermek után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti. Egy gyermek után 1 nap, két gyermek után 4 nap, három és háromnál több gyerek után 7 nap a naptári évre járó pótszabadság mértéke.
Figyelem, ez a szabadság mindkét szülőt megilleti!
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyermek meghatározása: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Közvetlen link a cikk végén)

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság mértéke 2017-ben

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos – fogyatékos gyermeket nevel – akkor pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke 2 munkanap gyermekenként.
Tehát annyiszor két nap szabadság illeti meg ahány fogyatékos gyermeket nevel a háztartásban. Ez a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerint fogyatékos gyermekmeghatározása: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Link a cikk végén.)

Apaszabadság (pótszabadság)mértéke 2017-ben

Az apának gyermeke születése esetén 5 nap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki. A törvény rendelkezése alapján ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke 7 munkanap és kiadásának szabályai az előzővel egyezőek.

 Legalább 50%-os egészségkárosodás pótszabadsága 2017-ben

Az illetékes rehabilitációs szakértői szerv által megállapított, minimum ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalót pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évente 5 munkanap.
Szintén öt nap pótszabadság illeti azt a munkavállalót, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult

Föld alatti munkavégzés pótszabadsága 2017-ben

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót a nehéz munkakörülményekre tekintettel pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évenként 5 munkanap.

Munkahelyi sugárzás pótszabadsága 2017-ben

Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót pótszabadság illeti meg.
Mértéke naptári évenként öt munkanap.

Diákmunka szabadsága 2017-ben

Új szabály a szabadságokra vonatkozó rendeletek sorában, hogy fizetett szabadság 2017-től az iskolaszövetkezeti keretek között végzett diákmunka után is megilleti a diák munkavállalót. Ennek az az oka, hogy a diákmunka kikerült a munka törvénykönyve hatálya alól, de az összes garanciális szabály átkerült a szövetkezeti törvénybe. A szövetkezeti törvény pedig meghivatkozza a munka törvénykönyvének a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit.
(A változások alapja a 2016 május 20-án megjelent, 2016. évi XLIX. törvény egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról.)

A szabadságot nem éves relációban, hanem a teljesített napok arányában kell kiadni, mégpedig 13 teljesített nap után jár egy nap szabadság.

Ez a szám úgy jön ki, hogy a Magyarországon az Mt. szabályai szerint számított éves munkanapok száma 261 és 263 között lehet attól függően, hogy az adott évben éppen hány munkaszüneti nap esik hétköznapra. Ha ezt a számot elosztjuk a kötelezően járó alapszabadság számával, ami ugye 20,
akkor kerekítve 13 naponta egy nap fizetett szabadsággal teljesül az előírás.

A szabadság itt is megváltható pénzzel. A diákok valószínűleg ezt fogják szinte mindig kérni, hiszen nem szabadságra hanem zsebpénzre gyúrnak.

Eddig tart az a rész, amely a bevezetés napján biztosan alkalmazható.
Van azonban több olyan vonatkozása is a módosításoknak, amely még a szakértők között is vita forrása. Nevezetesen a pótszabadságok kérdése.
Jelenleg nem lehet tudni, hogy a diákoknak egyáltalán jár-e a pótszabadságok közül valamelyik vagy sem.
Nem lehet tudni, hogy ha jár, akkor vajon melyik és miként számolják ki. Értelmezés tekintetében még mindenki a másikra mutogat.
Ahogy a diákmunkát érintő fizetett szabadság 2017-re vonatkozó szabályrendszere letisztul és egyértelművé válik a helyzet, frissítés formájában tájékoztatjuk olvasóinkat.

Frissítés: Nem várt húzással aktualizálta a kormány a diákmunka szabadság friss szabályait.
Visszaállította az eredeti állapotot, vagyis a tényleges bevezetés idejére már el is törölte a nappali tagozatos hallgatók tekintetében a fizetett szabadság intézményét. ( 2016. évi CLXII törvény 1.§ (5) bekezdése.)

Szabadság kiadása 2017-ben:

A fizetett szabadság 2017-ben érvényes kiadási szabályai nem változtak.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki.
A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló kötelessége, hogy a szabadságra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltatójának.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő 14 nap értelmezéséhez – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap számítható be. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot alapesetben az esedékességének évében kell kiadni, de ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Adott évben kiadott szabadságnak minősül még az az eset is, ha az esedékesség évében kezdődik és max. 5 munkanap a következő évre csúszik át.

Van még néhány ritkán előforduló esetre vonatkozó szabály, amit a MT 123.§-125.§-ban találhatnak meg az érdeklődők.

Hasznos info: A Munka Törvénykönyvében a szabadságokra vonatkozó részeket a 115.§-tól a 135.§-ig tartó rész taglalja. A kék betűs részre kattintva a mindenkori aktuális változatot tudod elérni.
Bizonytalanság esetén mindig praktikus elolvasni a hatályos eredeti törvényi szövegrészt .

---

(Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)