Amíg a hang zene lesz

  •  
  •  

Amíg a hang zene lesz, vagyis amíg zenévé válik, addig hosszú utat kell megtennie.
Miért nevezünk egyes hangokat csak zörejnek vagy zajnak, míg másokat zenének?
Miért kedvelünk bizonyos hangokat és másokat miért nem?
A ritmus vajon része a zenének, vagy csak a dallam?
Mi is az a zene?

Erre a nem is olyan túl egyszerű kérdésre próbálunk kielégítő magyarázattal szolgálni.
Erről a kérdéskörről szól az alábbi írásunk .

zene

A zene nem csak a hangok összességéből áll

Sokan szeretnek zenélni. Még többen szeretik hallgatni a zenét.
De kevesen gondolkodtak el azon, hogy vajon mitől hallunk bizonyos típusú hangokat zajnak és mitől válnak a hangok egyszer csak zenévé.

A zene soha nem hangok rendszertelen összekapcsolása.
A zenének mindig van struktúrája, “mintázata” és olyan ismétlődése, amely jól felismerhetővé teszi az emberi fül számára. A jó zenének szinte megérezzük a folytatását…

No, de ne vágjunk ennyire a dolgok elébe, haladjunk sorba.

Nekünk embereknek van egy speciálisan felépített szervünk, a fülünk, amely alkalmas a legkülönfélébb hangok érzékelésére legyen az éppen egy szúnyog zümmögése vagy a 100 tagú cigányzenekar Monti csárdása.

De vajon hogyan érkeznek ezek a hangok a fülünkbe?
És vajon a szomszéd fúrógépének a hangját miért nem halljuk zenének, és miért halljuk Karamell énekét, az Örömódát  vagy Slash gitározását annak?

A zene mögött, bármennyire is szokatlannak tűnhet, alapvető fizikai és matematikai törvényszerűségek húzódnak meg.
Ezeknek a szabályszerűségeknek egy részét már az ókorban is felismerték. Nem véletlenül tekintettek a zenére sokáig külön tanított tudományágként.

zene

Ókori zenetanár és tanulói egy i.e. 510-ből származó görög vázán

 A hang, hullámmozgások következménye, amelyek lehetnek nyomással, longitudinális- , vagy mechanikai mozgással összefüggőek.

  •  rezgés, a mechanikus mozgás: ha fogsz egy kötelet és az egyik végét a kilincshez kötöd a másik végét meg elkezded rázni (rezgetni), akkor azt fogod tapasztalni, hogy hullámok szaladnak végig a kötélen.
    Pont így jön létre a hang a hangszóróban is.
    Energia hatására a hangszóró membránja elkezd rezegni és ez a mechanikai mozgás hullámokat gerjeszt a levegőben.
  • longitudinális hullám: a mechanikai mozgás longitudinális – hosszanti elrendeződésű – mert a hang azzal egy irányba terjed, amerre ezek a hullámok haladnak.
  •  levegő nyomás: a hanghullámokat pont olyannak képzelhetjük el mint az előbbi példában a kötél mozgását de nézhetjük akár a balatoni hullámokat is, amelyeknek van tetejük -hullámhát- meg aljuk -hullámvölgy.
    A hanghullámnak is van egy felső csúcspontja meg egy alsó mélypontja.
    Ahogy ezek a hullámok áthaladnak a levegőn, a csúcspontjuknál összesűrítik, a mélypontjuknál pedig csökkentik a nyomást, dekompresszálják a levegőt.

Végső soron ezeknek a különféle hullámoknak a szabályszerű létrehozásával és fizikai állapotuk fenntartásával foglalkoznak a zenélni tanulók.

Ha szép hangokat akarnak megszólaltatni, meg kell tanulniuk mesterien bánni a hanghullámokkal.

 

 A hanghullámok mindig bizonyos frekvencián terjednek.

A frekvencia azt fejezi ki, hogy egy adott hang miközben éppen halad valahová, hányszor hozza rezgésbe a közvetítő közeget, magyarul a levegőt ( vagy vizet).
A tudomány erre a Hertz (Hz) mértékegységet használja. 1Hz azt jelenti, hogy az adott hang egyszer rezgeti meg a levegőt 1 másodperc alatt.
A fülünkben a dobhártyánk érzékeli ezeket a rezgéseket és hang formájában lefordítva, továbbítja az agyunkba.
Ezt nevezzük hangmagasságnak.
Minél nagyobb (sűrűbb) ez a rezgés annál magasabb, és minél kisebb a rezgés annál mélyebb a hang amit hallunk.
A zene létrehozásának egyik nélkülözhetetlen kelléke, hogy folyamatosan adott frekvencián szóló hangokat lehessen kreálni.

zene,frekvencia

Különböző frekvenciájú hanghullámok képe, a piros mély, a zöld magas hangot jelöl

Ezek a frekvenciák ráadásul össze is függenek, már ami ránk, emberekre gyakorolt hatásukat illeti.
Ha például egy alaphang mellett megszólal egy kétszer akkora frekvenciájú hang is, az kedves az emberi fülnek.
Ezt a 2:1 frekvencia arányt nevezik a zenében egy oktávnak.
Az arány persze bárhogy változtatható és egy részük kellemes, egy részük pedig igen zavaró lesz számunkra.

A zene létrehozásának másik fontos kelléke tehát a frekvencia arányainak helyes megválasztása, mert ettől lesz “fülbemászó” a dallam.

 

 Mi az a hangszín és miért fontos?

Azt már tudjuk, hogy a hanghullámok ugyanúgy viselkednek, mint például a vízben mozgó hullámok.
Szörfösökről szóló filmekben vagy akár a balatoni partvédő gátaknál is jól látható az a jelenség, amikor a vízhullámok visszaverődnek a kövekről és a befelé érkező hullámokkal szembefordulva visszaindulnak.
Amikor a két szembe mozgó hullám találkozik akkor “felspannolják” egymást és az így létrejövő új hullámnak még magasabban lesz a teteje és még alacsonyabban a völgye.

Létrejön az állóhullám.

zene,állóhullám

Állóhullám kialakulása, piros pontok jelölik a rezgési csomópontokat
kék: jobbra haladó hullám
piros: balra haladó hullám

Hogy ez miért érdekes?
Hát azért mert ettől függ egy hangszer vagy zeneszám alapvető hangszíne.
Attól, hogy milyen az állóhullám amit létrehoz.
Egyszerűbben fogalmazva ezért hallod a hegedűt hegedűnek, a zongorát zongorának, a trombitát meg trombitának.

Ha veszünk egy adott formájú és anyagú “dobozt” akkor ennek a doboznak az egyik fontos tulajdonsága az lesz, miként haladnak benne és verődnek vissza a felületükről a hanghullámok.
Ha képesek egy kiszámítható, tervezhető és állandó állóhullámot létrehozni, akkor egy hangszerről beszélünk.
A levegőt fújhatod a száddal, mint a fúvós hangszereknél vagy rezegtethetsz húrokat, mint a pengetős hangszereknél, a jelenség ugyanaz lesz.

Ez az állandó hangmagasságú, és adott “doboz” formájától függő hang megléte alapvetően fontos, hogy a hangok zenévé állhassanak össze.

 

 A változóan állandó hang

Az állandó hang persze önmagában még nem jelent zenét.
Hiába hallgatnánk állandó hangerővel egy szépen szóló normál zenei A hangot a maga 440Hz-es valóságában – a hullámok sűrűsége valamint teteje és alja mindig ugyanott van – vajmi kevés a valószínűsége, hogy ezt a hangot zenének hallanánk.
Ugyanúgy nem hatna ránk zeneként a cikk elején már említett szomszéd fúrógépének a hangja sem.
Az ok pedig abban keresendő, hogy a zenének mindig van egyfajta szabályos, vagy szabályosan változó mintázata, változatossága az állandóságon túlmenően is, vagy talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy amellett is.

Bármelyik feltétel hiányzik már nem nevezhetjük a hangokat zenének.

zene,zenekar

A zene lehet sokrétű, de sosem kaotikus, mindíg irányított

 Hangerő

Az, hogy milyen hangosnak halljuk a hangokat két dologgal függ össze.
Az első könnyen megérthető.

  • Minél nagyobb a hanghullámok alja és teteje közötti távolság, azaz más néven az amplitudó, vagy még egyszerűbben fogalmazva a kilengés annál hangosabbnak halljuk.
    A nagyobb távolság ugyanis azt jelenti, hogy jobban összenyomja és nyomáscsökkenti – kompresszálja és dekompresszálja – a levegőt miközben halad.

A hangerő azonban attól is függ, hogy a különböző felületekről visszaverődő hanghullámok hogy találkoznak az eredeti hullámokkal.

  • Ezt a jelenséget  interferenciának hívják. Emlékszel még az állóhullámokra?
    Ahhoz hasonlóan, ha a hanghullám és visszaverődése úgy találkoznak, hogy a csúcspontjuk egybe esik, akkor felerősödik a hang.
    Ha a mélypontjaik találkoznak, akkor elhalkul, ha pedig az egyik teteje a másik aljával esik egybe, akkor megszűnik a hang.

Ezért szokták a koncerttermek falait hangelnyelő anyagokkal befedni, hogy elkerüljék a visszaverődő hanghullámok keltette kellemetlenségeket.

A zenének az is fontos feltétele, hogy a hangereje az emberi fül számára évezhető tartományba essen.

 

 Az összes létező hangszernek van egy fontos közös jellemzője.

Nevezetesen az, hogy mindegyikük két, funkciójában megegyező részből áll.
Az egyik a rezgés létrehozásának a másik pedig a rezgés felerősítésének funkciójáért felelős.
A fúvós, pengetős vagy ütős hangszerekre ez egyaránt igaz.
A formájuk azt a célt szolgálja, hogy a kívánatos hangokat felerősítse, kvázi együtt rezonáljon velük, a nemkívánatosakat pedig elnyelje.
Előfordulhat az is, hogy az egyik funkciót az ember teste biztosítja, mint például a doromb esetében. Ilyenkor a zenész hangszere részévé válik.

 

A zene művészete

Amikor egy kellő akusztikai tökéletességgel készült koncertteremben, gondosan megkomponált zeneművet hallgatunk, jó hangszereikhez kiválóan értő zenészek tolmácsolásában, akkor tapasztalhatjuk meg a zene valódi mibenlétét.

Ilyenkor különféle fizikai jelenségek, tökéletesen összehangolt együttesének lehetünk fültanúi, ám az eredmény és az összhatás már egy minőségileg más dimenzióban jelenik meg.
Egy ZENÉBEN , amely képes a fizikai értelmezésen messze túlmutató eredményt produkálni.
Képes emberi érzelmeket létrehozni és megmozgatni. Ez pedig a fizikával már nem magyarázható.

Az új minőségi dimenzió neve: Művészet, zeneművészet.

Képek:wikipedia,wikimedia,youtube

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.