Amíg a hang zene lesz

Amíg a hang zene lesz, vagyis amíg zenévé válik, addig hosszú utat kell megtennie.

zene

A zene nem csak a hangok összességéből áll

Sokan szeretnek zenélni. Még többen szeretik hallgatni a zenét.
De kevesen gondolkodtak el azon, hogy vajon mitől hallunk bizonyos típusú hangokat zajnak és mitől válnak a hangok egyszer csak zenévé.

A zene soha nem hangok rendszertelen összekapcsolása.
A zenének mindig van struktúrája, “mintázata” és olyan ismétlődése, amely jól felismerhetővé teszi az emberi fül számára. A jó zenének szinte megérezzük a folytatását…

No, de ne vágjunk ennyire a dolgok elébe, haladjunk sorba.

Nekünk embereknek van egy speciálisan felépített szervünk, a fülünk, amely alkalmas a legkülönfélébb hangok érzékelésére legyen az éppen egy szúnyog zümmögése vagy a 100 tagú cigányzenekar Monti csárdása.

De vajon hogyan érkeznek ezek a hangok a fülünkbe?
És vajon a szomszéd fúrógépének a hangját miért nem halljuk zenének, és miért halljuk Karamell énekét, az Örömódát  vagy Slash gitározását annak?

A zene mögött, bármennyire is szokatlannak tűnhet, alapvető fizikai és matematikai törvényszerűségek húzódnak meg.
Ezeknek a szabályszerűségeknek egy részét már az ókorban is felismerték. Nem véletlenül tekintettek a zenére sokáig külön tanított tudományágként.

zene

Ókori zenetanár és tanulói egy i.e. 510-ből származó görög vázán

 A hang, hullámmozgások következménye, amelyek lehetnek nyomással, longitudinális- , vagy mechanikai mozgással összefüggőek.

  •  rezgés, a mechanikus mozgás: ha fogsz egy kötelet és az egyik végét a kilincshez kötöd a másik végét meg elkezded rázni (rezgetni), akkor azt fogod tapasztalni, hogy hullámok szaladnak végig a kötélen.
    Pont így jön létre a hang a hangszóróban is.
    Energia hatására a hangszóró membránja elkezd rezegni és ez a mechanikai mozgás hullámokat gerjeszt a levegőben.
  • longitudinális hullám: a mechanikai mozgás longitudinális – hosszanti elrendeződésű – mert a hang azzal egy irányba terjed, amerre ezek a hullámok haladnak.
  •  levegő nyomás: a hanghullámokat pont olyannak képzelhetjük el mint az előbbi példában a kötél mozgását de nézhetjük akár a balatoni hullámokat is, amelyeknek van tetejük -hullámhát- meg aljuk -hullámvölgy.
    A hanghullámnak is van egy felső csúcspontja meg egy alsó mélypontja.
    Ahogy ezek a hullámok áthaladnak a levegőn, a csúcspontjuknál összesűrítik, a mélypontjuknál pedig csökkentik a nyomást, dekompresszálják a levegőt.

Végső soron ezeknek a különféle hullámoknak a szabályszerű létrehozásával és fizikai állapotuk fenntartásával foglalkoznak a zenélni tanulók.

Ha szép hangokat akarnak megszólaltatni, meg kell tanulniuk mesterien bánni a hanghullámokkal.

 

 A hanghullámok mindig bizonyos frekvencián terjednek.

A frekvencia azt fejezi ki, hogy egy adott hang miközben éppen halad valahová, hányszor hozza rezgésbe a közvetítő közeget, magyarul a levegőt ( vagy vizet).
A tudomány erre a Hertz (Hz) mértékegységet használja. 1Hz azt jelenti, hogy az adott hang egyszer rezgeti meg a levegőt 1 másodperc alatt.
A fülünkben a dobhártyánk érzékeli ezeket a rezgéseket és hang formájában lefordítva, továbbítja az agyunkba.
Ezt nevezzük hangmagasságnak.
Minél nagyobb (sűrűbb) ez a rezgés annál magasabb, és minél kisebb a rezgés annál mélyebb a hang amit hallunk.
A zene létrehozásának egyik nélkülözhetetlen kelléke, hogy folyamatosan adott frekvencián szóló hangokat lehessen kreálni.

zene,frekvencia

Különböző frekvenciájú hanghullámok képe, a piros mély, a zöld magas hangot jelöl

Ezek a frekvenciák ráadásul össze is függenek, már ami ránk, emberekre gyakorolt hatásukat illeti.
Ha például egy alaphang mellett megszólal egy kétszer akkora frekvenciájú hang is, az kedves az emberi fülnek.
Ezt a 2:1 frekvencia arányt nevezik a zenében egy oktávnak.
Az arány persze bárhogy változtatható és egy részük kellemes, egy részük pedig igen zavaró lesz számunkra.

A zene létrehozásának másik fontos kelléke tehát a frekvencia arányainak helyes megválasztása, mert ettől lesz “fülbemászó” a dallam.

 

 Mi az a hangszín és miért fontos?

Azt már tudjuk, hogy a hanghullámok ugyanúgy viselkednek, mint például a vízben mozgó hullámok.
Szörfösökről szóló filmekben vagy akár a balatoni partvédő gátaknál is jól látható az a jelenség, amikor a vízhullámok visszaverődnek a kövekről és a befelé érkező hullámokkal szembefordulva visszaindulnak.
Amikor a két szembe mozgó hullám találkozik akkor “felspannolják” egymást és az így létrejövő új hullámnak még magasabban lesz a teteje és még alacsonyabban a völgye.

Létrejön az állóhullám.

zene,állóhullám

Állóhullám kialakulása, piros pontok jelölik a rezgési csomópontokat
kék: jobbra haladó hullám
piros: balra haladó hullám

Hogy ez miért érdekes?
Hát azért mert ettől függ egy hangszer vagy zeneszám alapvető hangszíne.
Attól, hogy milyen az állóhullám amit létrehoz.
Egyszerűbben fogalmazva ezért hallod a hegedűt hegedűnek, a zongorát zongorának, a trombitát meg trombitának.

Ha veszünk egy adott formájú és anyagú “dobozt” akkor ennek a doboznak az egyik fontos tulajdonsága az lesz, miként haladnak benne és verődnek vissza a felületükről a hanghullámok.
Ha képesek egy kiszámítható, tervezhető és állandó állóhullámot létrehozni, akkor egy hangszerről beszélünk.
A levegőt fújhatod a száddal, mint a fúvós hangszereknél vagy rezegtethetsz húrokat, mint a pengetős hangszereknél, a jelenség ugyanaz lesz.

Ez az állandó hangmagasságú, és adott “doboz” formájától függő hang megléte alapvetően fontos, hogy a hangok zenévé állhassanak össze.

 

 A változóan állandó hang

Az állandó hang persze önmagában még nem jelent zenét.
Hiába hallgatnánk állandó hangerővel egy szépen szóló normál zenei A hangot a maga 440Hz-es valóságában – a hullámok sűrűsége valamint teteje és alja mindig ugyanott van – vajmi kevés a valószínűsége, hogy ezt a hangot zenének hallanánk.
Ugyanúgy nem hatna ránk zeneként a cikk elején már említett szomszéd fúrógépének a hangja sem.
Az ok pedig abban keresendő, hogy a zenének mindig van egyfajta szabályos, vagy szabályosan változó mintázata, változatossága az állandóságon túlmenően is, vagy talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy amellett is.

Bármelyik feltétel hiányzik már nem nevezhetjük a hangokat zenének.

zene,zenekar

A zene lehet sokrétű, de sosem kaotikus, mindíg irányított

 Hangerő

Az, hogy milyen hangosnak halljuk a hangokat két dologgal függ össze.
Az első könnyen megérthető.

  • Minél nagyobb a hanghullámok alja és teteje közötti távolság, azaz más néven az amplitudó, vagy még egyszerűbben fogalmazva a kilengés annál hangosabbnak halljuk.
    A nagyobb távolság ugyanis azt jelenti, hogy jobban összenyomja és nyomáscsökkenti – kompresszálja és dekompresszálja – a levegőt miközben halad.

A hangerő azonban attól is függ, hogy a különböző felületekről visszaverődő hanghullámok hogy találkoznak az eredeti hullámokkal.

  • Ezt a jelenséget  interferenciának hívják. Emlékszel még az állóhullámokra?
    Ahhoz hasonlóan, ha a hanghullám és visszaverődése úgy találkoznak, hogy a csúcspontjuk egybe esik, akkor felerősödik a hang.
    Ha a mélypontjaik találkoznak, akkor elhalkul, ha pedig az egyik teteje a másik aljával esik egybe, akkor megszűnik a hang.

Ezért szokták a koncerttermek falait hangelnyelő anyagokkal befedni, hogy elkerüljék a visszaverődő hanghullámok keltette kellemetlenségeket.

A zenének az is fontos feltétele, hogy a hangereje az emberi fül számára évezhető tartományba essen.

 

 Az összes létező hangszernek van egy fontos közös jellemzője.

Nevezetesen az, hogy mindegyikük két, funkciójában megegyező részből áll.
Az egyik a rezgés létrehozásának a másik pedig a rezgés felerősítésének funkciójáért felelős.
A fúvós, pengetős vagy ütős hangszerekre ez egyaránt igaz.
A formájuk azt a célt szolgálja, hogy a kívánatos hangokat felerősítse, kvázi együtt rezonáljon velük, a nemkívánatosakat pedig elnyelje.
Előfordulhat az is, hogy az egyik funkciót az ember teste biztosítja, mint például a doromb esetében. Ilyenkor a zenész hangszere részévé válik.

 

A zene művészete

Amikor egy kellő akusztikai tökéletességgel készült koncertteremben, gondosan megkomponált zeneművet hallgatunk, jó hangszereikhez kiválóan értő zenészek tolmácsolásában, akkor tapasztalhatjuk meg a zene valódi mibenlétét.

Ilyenkor különféle fizikai jelenségek, tökéletesen összehangolt együttesének lehetünk fültanúi, ám az eredmény és az összhatás már egy minőségileg más dimenzióban jelenik meg.
Egy ZENÉBEN , amely képes a fizikai értelmezésen messze túlmutató eredményt produkálni.
Képes emberi érzelmeket létrehozni és megmozgatni. Ez pedig a fizikával már nem magyarázható.

Az új minőségi dimenzió neve: Művészet, zeneművészet.

Képek:wikipedia,wikimedia,youtube

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás