Butácska szitakötő

Egy kedves vers és egy aranyos szitakötős kép párosa.

szitakötő

Tó partján, a nádas mellett
kecses szitakötő lány
nézi magát víz tükrében:
– Az arcocskám halovány.

Hogyan fogok sápadt arccal
legényeknek tetszeni?
Hogy az orcám rózsás legyen,
mihez tudnék kezdeni?

Béka úrfi meghallotta
szitakötőnk bánatát,
tavirózsán ringatózva
jó hangosan így kiált:

– Repülj hozzám szép leányzó,
Megoldom én a gondod!
Olyant súgok a füledbe,
belépirul az arcod.

Szitakötőnk mit sem sejtve
repült is a békához,
ki eközben egy szalvétát
kötözött a nyakához.

– Repülj, kedves szitakötő!
Szállj ide a nyelvemre!
S olyant súgok, hogy elpirulsz –
szólt a béka nevetve.

A kis csacska szitakötő
leszállt békánk nyelvére,
s béka úrfi jó étvággyal
be is kapta ebédre.

 

Mentovics Éva: Butácska szitakötő

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás