Bitcoin szindróma – a valami, ami (nem)semmi

Ebben a cikkben laikusok számára is érthető módon járjuk körül a bitcoin témakört.
Főleg azért, hogy mindenki közelebb kerülhessen a valóság megértéséhez a kriptopénzek zűrzavaros világában.

Az utóbbi időben az egyik legnépszerűbb téma a honi és nemzetközi sajtóban a bitcoin jelenség. Lassan eléri azt a szintet, hogy már mindenki ért hozzá – akár a focihoz.

A szkeptikusok halk hangjával szemben a bitcoin fanok harsogó kórusa az új szuper-pénzként és az évszázad befektetéseként aposztrofálja ezt a valamit.

 

bitcoin - kriptopénzek

A bitcoin és az ethereum a két legismertebb kriptopénz, de még kismillió másfajta “e-pénz” létezik.

 

De mit is?
Pénzt? Nem, pénznek nem igazán nevezhető, mert nélkülöz jó néhány olyan tulajdonságot, ami a pénznél elengedhetetlen kellék.

Talán egyfajta speciális dematerializált (fizikailag nem létező) e-értékpapírt?
Nem, annak a feltételrendszernek sem felel meg, elsősorban azért, mert nincs jogszabályi háttere és tényleges érték sincs mögötte.

Digitális fizetőeszköznek is szokták nevezni, de ez csak egy “nesze semmi, fogd meg jól” meghatározás.
Ebben a megközelítésben a kukorica is fizetőeszköz – természetbeli – meg az arany is sőt bármi, amit a másik fél elfogad.

Esetleg egy ritka és korlátozottan elérhető digitális ásványkincs, nyersanyag?
Hát, jelen cikk írója szerint igen, itt már talán közelebb járunk az igazsághoz.

Valószínűleg ezen a vonalon haladva lehet legjobban megfogni a bitcoin egyik lényegét.
Ha egy kicsit is jobban belegondolunk, akkor rájöhetünk, hogy itt bizony leginkább egy ásványkincs jellegű dologról van szó.
Azon belül is egy nagyon speciális változatról.
Egy olyan anyagról, amelyről pontosan tudható, hogy mekkorák a kibányászható készletek, meddig bányászható és mikorra fogy el végleg.
Ahogy ritkul az előfordulása, úgy igényel egyre nagyobb és nagyobb erőfeszítést a megszerzése.
Az erőfeszítések növekedése persze a költségek növekedését jelenti.
Eddig a pontig – a mennyiségek pontos ismerete kivételével – akár egyenlőség jelet is húzhatnánk a bitcoin és mondjuk az arany vagy a kobalt közé.

Ez azonban csak egyik lényegi alkotója a jelenségnek.

A másik lényeg megfogásához kicsit muszáj szemügyre kell venni a tőzsdék működését és a mögötte húzódó gazdasági folyamatokat.
A tőzsde ugye az a hely ahol sokan, adott szabályrendszer kereteiben adnak-vesznek nyersanyagokat, alapanyagokat, értékpapírokat, devizákat, és ezekből származtatott, különféle néven futó termékeket.
Nevezzük ezt az összes dolgot az egyszerűség kedvéért tőzsdetermékeknek.
Anélkül, hogy elmerülnénk a szakmai részletekben fontos tudni, hogy bármilyen tőzsdetermékről is beszélünk, mindig vagy tényleges értékkel rendelkező valós dologról van szó(búza, ezüst, olaj,stb.), vagy ilyen dologra visszavezethető valamiről.
(Például a közismert magyar tőzsdeindex a BUX értéke visszavezethető különböző vállalatok részvényeire, a részvények pedig a vállalatok működési adataira, konkrét pénztermelő képességükre.)
Egyszerűen fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy van mögöttük valami valós dolog, például egy cég, termék, ország vagy szolgáltatás.

Nos, a bitcoin mögött semmi ilyesmi nincs.

A pénzek mögött mindig is állt valami ami biztosítja és szabályozza az értékét.
Ez lehetett a (fém)arany, vagy egy rendelet, esetleg egy jegybank vagy egy ország gazdasági fejlettsége.
A bitcoin mögött egyik sem áll.
Sőt, semmi sem áll, hacsak magát a blokklánc működési rendszertechnológiát – blockchain – nem vesszük annak.

Még egy nagyon fontos dolog határolja el a bitcoint a pénzektől.

A pénzek mennyisége változtatható, csökkenthető és növelhető, de a bitcoin mennyisége nem.
Pontosan lehet tudni hol a vége.
A spekulánsok egyik gyakori és fatális tévedése éppen az, hogy pénzként gondolnak a bitcoinra és a többi kriptopénznek nevezett dologra és ennek a szabályszerűségeire építve bánnak vele.
(Ezért is korszakalkotó egyébként annak a magyar startupnak a műve, amely árfolyam előjelzéseihez a kriptopénzek saját árváltozását követő öntanuló rendszert alkalmaz – kvázi mesterséges intelligenciát.)

Persze akkor joggal merül fel a kérdés, hogy mi áll a bitcoin – és általánosságban a kriptopénzek – látványos elterjedése mögött.
A megbízhatóság? A tökéletes pénz-funkció?
Ki kell hogy ábrándítsalak kedves olvasó, mert jelenleg pont ugyanaz a két dolog áll a bitcoin elterjedése mögött, ami a világ összes tőzsdéjének rövid távú működése mögött: FÉLELEM és KAPZSISÁG.

Miért is?

A bitcoin akkor jött létre, amikor a világ bankrendszerét alaposan megrázta a 2008-as válság (Félelem).
Egy olyan fizetőeszközt akartak létrehozni, amely független a világban zajló eseményektől.

A bitcoin értékét semmilyen  más valós dolog nem erősíti, csak a létrejöttét és a tranzakciók nyilvántartását biztosító technológia  a korábban már említett blockchain.

Ez a biztonság és a bankrendszerek iránti bizalmatlanság valamint a pénzügyi összeomlástól való félelem tökéletes táptalaj volt a bitcoin megjelenéséhez. Az meg, hogy a spekulánsok rácsaptak csöppet sem meglepő. Ott ahol a valós dolgokat a pszichológiai tényezők alakítják, mindig megjelenik a spekuláció.(Kapzsiság)

Amit hirtelen sokan akarnak birtokolni abból hiány lesz és elkezd emelkedni az ára, akár a csillagos égig.
Amikor már mindenki megszerezte vagy olyan drága lett, hogy a kutyának sem kell, akkor az ár elkezd csökkenni.
Minél kevésbé valós és minél inkább pszichés alapú a ez a folyamat, annál őrültebben száguldozik az ár- hullámvasút.

A kettős csapda a bitcoin esetében abban rejlik, hogy a “gyűjtői” nem az értéke, biztonsága stb. miatt keresik, hanem kizárólag a várható “értéknövekedése” miatt. Ráadásul az “értéknövekedés” mögött semmilyen reálfolyamat nem áll csupán egy pszichés tényező, maga a növekedési várakozás.
Még mélyebbre ásva az emberi elmében, a hiány-pszichózis.
Ez körülbelül olyan helyzet, mint amikor saját hajunknál fogva próbálnánk önmagunkat kihúzni a vízből.
Az illúzió valós, de lássuk be, sok eredménnyel nem kecsegtet.

Összegezve ismereteinket tehát elmondható, hogy a bitcoin(kriptopénz) és a számítógépes játékpénzek között gyakorlatilag nincs semmiféle különbség. Virtuális térben megalkotott, virtuális eszközök, mint bármely online szerepjáték pénze.
Népszerűségüket és a valós világgal való kapcsolatukat kizárólag az alkalmazott technológiának és az emberek azon hitének köszönhetik, hogy ezeket valós, illetve majdan valóssá váló pénzeknek gondolják.

 

A fenti gondolatmenet után bizonyára furcsán fog hangzani, de a bitcoin – vagy valamelyik társa – mindezek ellenére, akár mégiscsak lehet a jövő pénze.

 

Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a pénzmozgások hátterében álló technológiák önmagukban képesek legyenek kiváltani mindazon funkciókat, feltételeket és szabályozó rendszereket, amelyek a hagyományos pénzek és pénzrendszerek jelenlegi működőképességét biztosítják.
Ez csöppet sem lehetetlen, csak ettől még nagyon messze állunk.

A “pénz” először maga az értéket hordozó anyag volt.
Utána már nem az anyaga képviselte az értéket, hanem az arra való átválthatósága.
Majd ez is megszűnt és intézmények, rendeletek de végső soron az egyes országok gazdasága határozta meg a pénzek értékét.
Most ezt a rendszert kellene a bitcoinnak felváltania.
A (egyik) nagy kérdés az, hogy mi álljon a konszenzusos érték hátterében. Mi az, amit mindenki elfogad és elismer?
A közösség ereje, a megosztás nyújtotta biztonság, a technológia milyensége, vagy…?

Amikor erre a kérdésre világszerte elfogadható válasz születik, akkor megnyílik a kapu a bitcoin előtt, hogy a világ első globalizálódott unikális pénzévé váljon.

Ez az egész kérdéskör azonban jóval túlmutat a bitcoinon  és kriptopénzeken.
Arra a nagyon is aktuális kérdésre keresik lényegében a válasz, hogy a virtuális térben létrehozott “nem létező” dolgok miként kapcsolódhatnak a valós világhoz. Arra, hogy a valóság és a virtuális valóság átjárható-e.

(A cikk szerzője közgazdász.)


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás