Vicces tanársztrájk? A vicc nem tréfadolog
Értem én a viccet, ahogy minden jó bohóc. A vicces tiltakozást is.
Azt is tudom – Hofi óta -, hogy a vicc komoly dolog. A komolyságot nem a tartalma, hanem az alapja adja.
A vicc alapja ugyanis a tiszta, torzítatlan társadalmi valóság. Abból merít, abból táplálkozik.
Vicces tanársztrájk még úgysem volt soha Magyarországon, ezért aztán az újdonság erejével fog hatni és így a csattanója nagyot szólhat.
Vicces emberek alkottak már maradandó dolgot itthon is. Nem is kell nagyon messzire visszatekinteni.
Vicces civil kezdeményezte azt a találkozót, amelyen három későbbi miniszterelnök is részt vett, a mostanit is beleértve. Akkor Szárszón, még ő is értette a viccet, komolyan is vette.
A vicces emberekre érdemes odafigyelni, mert a humor ereje hatalmas erőket képes mozgósítani. Oda is képes behatolni, ahol minden más eszköz falba ütközik.
Viccnek titulálni emberek tízezreinek igényét a kulturált szakmai párbeszédre szokatlan és furcsa dolog egy demokráciában. Viccnek titulálni egy társadalmi konszenzust, a szelektív látás jele. Viccnek titulálni a gyerekeink jövőjét…érthetetlen. A józan ellenérvek totális hiányát jelzi. Persze lehet ilyen módon is elismerni az igények létező alapját és leplezni a pillanatnyi tehetetlenség zavarát.
Minden társadalmi erőnek megvan a maga alapvetése. Elvek, viszonyulási pontok és alapértékek, amelyek segítenek eligazodni azokban az esetekben, ahol a többi módszer és iránytű csődöt mond. Ha mást nem is, de ezeket illik betartani már csak a hitelesség miatt is.
A demokratikus értékek megőrzésének alapja a párbeszéd. Nem a látszólagos, hanem a tényleges. Ahogy például anno a szárszói találkozón is történt.
A keresztény értékrend alapelvei között pedig ott találjuk a család és gyermek prioritását éppúgy, mint az “empátiát”, a másik ember problémája iránti nyitottságot és fogékonyságot.
Egy politikus kövesse az alapvetéseket, ha fenn akarja tartani a megfelelés látszatát. Nem az ellenfeleinek kell megfelelnie, hanem saját elveinek.
Mert politikusként nem csak az minősíti, hogy melyik oldalon áll, hanem az is, hogy mennyire konzekvens a saját zászlójára tűzött értékek képviseletében. Egy pedagógusi minősítés így hangzana:
Ülj le fiam, egyes!
A nemzeti konzultáció megtörtént. A támogatás aránya hatalmas. A pedagógusok képviselte ügynek kétharmados a kormányzópárti szimpátiával rendelkezők körében is a támogatottsága. Korábban ilyesmi egyetlen más kérdéssel kapcsolatban sem fordult elő. Mi ez, ha nem intő jel?
A társadalmi konszenzus ebben a kérdésben már létrejött, csak a politika még nem hajlandó tudomásul venni. Viszi a tehetetlenségi erő. Nagy kár. Föleg a gyerekeink kára.
Sokáig azonban nem fog tudni hátat fordítani a tényeknek.
A gyakorló politikai retorika kiválóan teljesít az élet számos területén. Tapasztalhatjuk nap mint nap.
A gyerekeinket érintő kérdések esetében azonban látványosan más a helyzet.
Az alanyi jogon járó állampolgári hülyeség – bocsánat, de jól ismert közszereplő korábbi kijelentéséből citáltam – sem vevő a gyerekek kárára megvalósuló folyamatokra.
Tárgyalni elhivatott, de minimum a szakmához értő emberekkel lehet és érdemes.
Egy tanár nem vitatkozik politikussal politikáról, mert nem a szakterülete, nem ért hozzá.
Ennek megfelelően, egy politikus se vitatkozzon tanárral oktatási kérdésekről, mert nem a szakterülete, nem ért hozzá. A tanárok hitelessége, a politikusokéval ellentétben, nem változik. Állandó. Ebből a tényből is következik véleményük hitelessége. Ha ez a hitelesség vicc, akkor a bohócruha méltó viselet.
A beosztása okán pedig senki nem válik szakértővé, már ténylegesen.
Egy beosztás alapú agresszív vagy uszító megjegyzés pedig a kicsinyes szemléleten túl, maximum a felügyelt területen uralkodó viszonyok ismeretének teljes hiányáról árulkodik.
Oktatási kérdésekről, oktatási kérdésekben járatos embereknek érdemes eszmét cserélniük. Akkor születhet jó megoldás.
Ez a minimum, amit a gyerekeink megérdemelnek!
A kockásinges játék a következő szintre léphet: Válaszd ki és tüntesd el a többihez nem illő képet, vidd fölé a kurzort és kattints, KLIK!
Persze ez csak vicc, de bizonyára más is érti a tréfát.
kép:publicdomainpictures
Frissítés:2016. március 22.
Rétvárí:”Még a nyáron megszűnik a KLIK”- http://www.atv.hu/belfold/20160322-retvari-nyaron-megszunik-a-klik
