A koronavírus utáni új világ

  •  

Az új koronavírus egészségügyi hatásánál jóval jelentősebb annak gazdasági következménye. A járvány megzavarta teljes világunkat.
Nem csak az egyes emberek mindennapi életét, de a világ eddigi gazdasági működését is.

A járvány után persze majd rendeződik a helyzet és minden visszatér a régi kerékvágásba.
De csak egy rövid időre.
Ezt követően viszont olyan átalakulás veszi kezdetét, amihez képest a civilizált társadalmak fejlődésének eddigi legnagyobb változásai is átkerülnek a “futottak még” kategóriába.

Ennek pedig az az oka, hogy a mostani az első olyan globális gazdasági válság, amit nem az emberi tevékenység, hanem a természet generált.
Ez pedig két nagyon fontos dologra mutatott rá:

Loading...

1./ Az emberiség nem együtt él a természeti környezetével, hanem annak szerves része.
Nem lehet eltekinteni ettől a ténytől, mert az civilizációs/társadalmi katasztrófákhoz vezethet.
2./ A gazdaság fejlődésének kritériumait és szabályrendszerét többé nem lehet csupán gazdasági mutatók alapján meghatározni.

Figyelembe kell venni és számolni kell az emberiség fejlődésére adott környezeti válasszal is.

vírus - robot
Az emberi munkát pillanatok alatt kiváltják a robotok

Ez persze első hallásra úgy tűnhet, mint valami tudományos fejtegetés, ami a “hétköznapi” emberek életére nem sok hatást gyakorol. Gondolhatjuk, hogy szépen lassan belopódzik majd mindenki életébe, mint mondjuk a robotizálás vagy
a klímaváltozás.

Pedig nem.
A változás minden bizonnyal gyors lesz és elsöprő erejű. Minden ember életét alapvetően fogja megváltoztatni.

A természeti tényezők emberi életre gyakorolt hatása mind szélesebb körben válik nyilvánvalóvá.
Erről szólnak a természetvédelmi törekvések, élén a klímaváltozás elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítéseivel.
A természet szabályai akkor is működnek, ha nem akarunk tudomást venni róla.
Egy-egy csatát persze nyerhetünk ellene, de a háborút biztos, hogy elveszítjük, ha szembe fordulnánk vele.
Miután Alexander Fleming 1928-ban felfedezte az első antibiotikumot, a penicillint, úgy gondolták, hogy a bakteriális fertőzések és járványok fenyegetése végleg megszűnt.
Még száz év sem telt el és kiderült, hogy a természet védekezőmechanizmusa nem csapható be.
A 21. század egyik legnagyobb kihívása lesz az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok semlegesítése – hogy csak egy példát említsünk.

Loading...

A természet törvényeinek áthágása vagy negligálása tehát zsákutca.
Muszáj tudomásul venni az ökoszisztéma szabályait és jobb híján alkalmazkodni hozzá.

A társadalmi és gazdasági szabályrendszerek azonban nem ennyire merevek.
Sőt bizonyos korlátok között szinte szabadon változtathatók.
A változtatás lehetséges mértéke pedig csak attól függ, hogy éppen mik a prioritások.

Az ipari forradalom időszakától kezdődően tapasztalható, hogy az országok jövedelmét mind kevesebb számú de speciális képzettségű ember állítja elő. Ez a folyamat az utóbbi évtizedekben már egyre inkább gyorsuló ütemben zajlik.
Amikor anno a fizikai munkát elkezdték kiváltani a gépek, akkor a munkavállalók mind szélesebb rétege maradt munka nélkül.
Ez társadalmi feszültségekhez és háborúkhoz vezetett. Részben ezeknek a problémáknak a kezelésére megjelentek a társadalmi gondoskodás különféle intézményei.

Ezek közül is a legdrágább intézkedés az általános nyugdíj bevezetése volt. Ezzel egy gazdasági értelemben improduktív réteg számára biztosítottak megélhetést.
Így egy jelentős társadalmi réteg tartósan átkerült az állam által eltartottak kategóriájába.
Ennek a költségét persze azok fedezik, akik dolgoznak és jövedelmet termelnek az állam, pontosabban az adott társadalom számára.
(Az emberek életkorának növekedésével párhuzamosan nőnek ennek költségei is. Nem véletlen, hogy a nyugdíjak jelenlegi rendszerének fenntarthatóságát számos tanulmány a lehetetlenség kategóriájába sorolta és sürgős változtatásokat szorgalmaz.)

A gazdaság működésének szabályai tulajdonképpen nagyon egyszerűek.

Termelj nyereséget! Lehetőleg minél többet.
A drága vagy olcsó kifejezés nem igazán értelmezhető.
Csak az értelmezhető, hogy valami gazdaságosan állítható elő, vagy sem.
Ha valami nyereséget termel akkor az gazdaságos, ha nem termel nyereséget, akkor pedig nem.

Ennek az egyszerű elvnek az alkalmazására vezethető vissza minden gazdasági folyamat.
A technológiai fejlődéstől kezdve a termelési és humán szervezésen át a lehető legtökéletesebb optimalizálásig, minden erről szól.

És akkor itt kerül képbe ismét a mostani koronavírus járvány.
Napjaink történései ugyanis rámutatnak egy olyan új szempontra, amit eddig – ebben az értelemben – nem vizsgáltak a gazdaságok szakértői.
Nevezetesen arra, hogy a gazdasági rendszerek működőképességét nem csak eddig ismert tényezők – pénzügyek, alapanyag-ellátás, logisztika, termelésszervezés, informatikai háttér, stb. – befolyásolhatják, hanem egy sokkal nehezebben áthidalható probléma is.
Ez pedig nem más mint az emberek általános és globális sérülékenysége.
Jelen esetben éppen a koronavírus okozta járvány formájában.

Nem véletlen, hogy erősen vakarják fejüket a gazdasági szakemberek, miközben megoldást szeretnének találni a jelenlegi helyzetre.
Ez a probléma ugyanis nem abból fakad, hogy a gazdaság működése kibillent a valamiféle egyensúlyi állapotából.
Ez a probléma abból fakad, hogy az ember élőlény és mint ilyen, rá is vonatkoznak a természet szabályai.
Azaz megbetegedhet, ráadásul globális mértékben és pillanatok alatt.

A gazdaság “Termelj nyereséget” szabálya azonban változatlanul érvényben marad, aminek logikus következménye lesz a bizonytalan termelési tényező – az ember – mind nagyobb arányú kizárása a folyamatokból.
A gazdaság fejlődése – ahogy említettük – már amúgy is rég óta abba az irányba mutat, hogy egyre kevesebb ember termeli meg az országok jövedelmének mind nagyobb hányadát.
Az emberi munkát már ma is számos helyen kiváltják a tág értelemben vett robotok.
Ez most jelentősen fel fog gyorsulni.

Egyfelől néhány iparág soha nem látott fejlődésének lehetünk szemtanúi. Ezek azok a területek lesznek, amik segítenek kiváltani az emberi közreműködést.
Automatizálás, robottechnika, adatfeldolgozás, adatátvitel és a kapcsolódó területek.

Másfelől viszont soha nem látott mértékben fog növekedni a gazdasági értelemben improduktívnak nevezhető emberek tömege. Minél fejlettebb egy ország gazdasága, annál gyorsabban.
Ők ugyanis jelentős bizonytalansági tényezővé válnak.
(Már a jelenleg létező technikai ismereteink alapján is kiváltható lenne a világon végzett emberi munka mintegy 50%-a. De eddig nem volt értelme ezt kihasználni, mert a humán munka biztos és olcsó része volt a gazdasági rendszereknek.)

A működő rendszerek legnagyobb ellensége márpedig pont a bizonytalanság.
Ezt mindig az elsők között igyekeznek megszüntetni.

Ez a gyakorlatban világszerte növekvő munkanélküliséget fog eredményezni, ami a jelenlegi módszerekkel nem kezelhető.

Ha a fenti megállapítás túlzónak tűnne, érdemes csak egyetlen apróbb, sokak által jól ismert területet végiggondolni, ahol rövid időn belül eltűnnek az emberek.
Önvezető járművek.
Személyszállítás és áruszállítás földön, vízen és levegőben.
Ilyen területből pedig sok van.

A gazdaság törvényszerűségeit követő fejlődés viszont nehezen kezelhető skizofrén helyzetet fog teremteni, elsőként éppen a technológiai fejlődésre képes országokban.

A gazdaság fejlődésének gátja az emberiség történetében először nem a nyersanyagok vagy a tudás hiánya, hanem a társadalmi változások kezelésének nehézsége lesz.
A probléma forrása nem a gazdaság átalakulásának az iránya, hanem annak sebebessége.
A hirtelen gazdaságilag improduktívvá váló emberekkel kezdeni kell valamit.
Erre pedig két alapvetően eltérő forgatókönyv létezik.
A demokrácia játékszabályai szerint ki kell építeni egy új ellátó rendszert, amihez rengeteg pénz kell.
Vagy diktatórikus módszereket alkalmazva adni annyit, amennyi éppen jut, ha jut.

Az, hogy melyik országban, melyik forgatókönyv érvényesül, még a jövő titka.
Egy dolog azonban biztosnak tűnik.
Mindannyiunkat érinteni fog ez az átalakulás, ráadásul nem a távoli, hanem közeli jövőben.

Loading...

Jövőbe látó képességgel természetesen nem rendelkezünk, ezért nem állítjuk azt, hogy ez a jövő biztos forgatókönyve.
De azt igen, hogy a gazdasági racionalitás jelenlegi értelmezése szerint ez a jövő egyik erősen lehetséges forgatókönyve.

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük