A világ új hét csodája

A világ új hét csodája kétségtelenül kiemelkedő alkotások.
Tudsz a létezésükről?

„Minden csoda három napig tart” tartja a közismert mondás.
Nos az ókor csodái, a világ hét csodája azért ennél jóval hosszabb ideig bírták.
(Csak a rend kedvéért sorolom őket: gizai piramisok, Szemiramisz függőkertje,  Artemisz temploma, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony.)
Egyetlen baj van velük. Már jó ideje csak egy látható közülük, az egyiptomi piramisok.
A többi már évszázadok óta az enyészet martalékává vált valamilyen természeti katasztrófa, tűzvész vagy emberi gyarlóság okán.
Éppen ideje volt újakat választani.

Az ezredfordulón elindult svájci kezdeményezésre megválasztották, majd 2007. július 7-én Lisszabonban kihirdették a Világ Új Hét Csodája elnevezésű verseny győzteseit.
A nemes versengésen eredetileg 200 építészeti alkotás indult, de a végső szakaszban a számuk 21-re csökkent. Ezeket a helyszíneket járták végig a szervezők.
Telefonon és interneten leadott több mint 100 millió szavazat határozta meg a végső sorrendet, így igazán demokratikusnak nevezhető folyamatban dőlt el a végső eredmény.

A versenynek és az eredménynek mindemellett  több érdekes mellékzöngéje is van.
A legfurcsább dolog az, hogy a világ új hét csodája tulajdonképpen 7+1 csodából áll, ugyanis az ókori hét csodából egyedüliként fennmaradt gizai piramisok éles vitákat követően örökös tiszteletbeli tagságot kaptak a szervezőktől a hét csoda közt… nyolcadikként.
Az eredményt sem ismerik el mindenhol.
Az UNESCO például annak ellenére, hogy tanácsokkal és „normák megjelölésével” is élt a kampány elején, főleg a jelöltekkel összefüggésben, végül több ízben is elhatárolódott az eredménytől.
Ettől függetlenül a megválasztott csodák megkezdték önálló csoda-életüket.

A világ új hét csodája tehát:

1./ Kínai nagy fal, Kína, i.e.7. század

Ezt a grandiózus építményt, bár több mint 2000 évig építették, mai formáját főleg a Ming dinasztia (1368–1644) idejében megvalósuló építkezéseknek köszönheti. Az i.e.7. században elkezdett és a 17. századig épített fal Kína keleti határától a nyugatiig húzódik, és elsődleges célja az északi nomád támadások kivédése volt. A pontos hosszáról időnként fellángol a vita, hiszen még a közelmúltban is találtak eddig nem ismert, korai falrészleteket. Ez nem is csoda, hiszen a fal egyes szakaszai már régen eltűntek, megsemmisültek.
A védvonal Ming időbeni hosszát 8.850 km-re teszik, amelyből 6.259 km a tényleges fal, 359 km árokrendszer és 2.232 km természetes védvonal, mint hegyek és folyók alkotják. A részletes archeológiai felmérések a teljes rendszert oldalágakkal és kiegészítésekkel 21.196 km hosszúságúnak mérték, ami ugye nagyságrendileg a föld kerületének a fele.

 

2./ Chichén Itzá, Yucatán-félsziget, Mexikó, kb.500

A maya-tolték birodalom egykori központja. A maják által az 5. században alapított és felépített várost a toltékok foglalták el a 10. században, majd szövetséget kötött a két nép. A két kultúra ötvözetéből jött létre a város, amelynek számos építészeti remekműve van. A 365 lépcsős Kastély az ezredforduló környékén épült, tökéletes tájolása jelzi, hogy vallási és uralkodói eseményeken túl csillagászati célokat is szolgált. További nevezetességei a teljesség igénye nélkül: Harcosok temploma, Főpapok temploma, Áldozatkútja, Csiga obszervatórium, Labdajáték pálya…stb.

 

3./ A Megváltó Krisztus szobra, Rio de Janeiro, Brazília, 1931

A legfiatalabb építmény az újonnan megválasztott csodák között. 1931. október 12-én avatták fel a 8 méteres talapzaton álló 30 méter magas és megközelítőleg 700 tonna súlyú szobrot. Kitárt karjainak fesztávolsága 28 méter. A 700 méter magas Corcovado hegyen álló szobor így a város minden részéről jól látható. Eredetileg egy nemzeti emlékhely létrehozására kiírt pályázat győztes alkotása, amelyet végül Franciaországban készítettek el és darabokra szétszedve szállították mostani helyére, ahol ismét összeállították.

 

4./ Colosseum, Róma, Olaszország, 80

A hatalmas római amfiteátrumot Vespasiánus császár kezdte el építeni egy korábbi mesterséges tó helyén, de a haláláig eltelt 9 év alatt sem sikerült befejeznie.
Halálát követően utódja Titus viszont alig egy év alatt befejezte és nagyszabású ünnepségsorozat keretében 80-ban avatta fel.
Eredetileg Amphiteatrum Flavium-nak hívták. Mai megnevezése a középkorból származik. Méretei a kor technikai ismereteit figyelembe véve lenyűgözőek. A 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas építmény akár 80.000 embert is képes volt befogadni.

 

5./ Petra, Jordánia, i.e.312

A rózsaszínű /rom/várost sokan tartják a világ legszebb történeti emlékének. Jordánia mostani fővárosától mintegy 250 km-re található Mózes-völgyben, egy óriási sziklateraszra épült, elrejtőzve a világ szeme elől.
Megközelíteni csak egyetlen módon, egy természetes szűk szoroson keresztül lehet.
Az eredetileg karavánközpontként létesült hely később a nabateus arab népcsoport virágzó kultúrájú fővárosa lett. A mai napig fennmaradt víz és csatornarendszere bámulatra méltó. Története sem kevésbé érdekfeszítő. A fénykorában 20-30 ezres lélekszámú város a 7. századtól fokozatosan elnéptelenedik és a feledés homályába süllyed, hogy aztán 1812-ben Johann Ludwig Burckhardt svájci felfedező ismét rátaláljon. Újkori ismertségét ennek a 19. századi felfedezésnek köszönheti.

 

6./ Machu Picchu, Cuzco, Peru, 1450

Az „Ősi Hegycsúcs” az inkák Andok hegységben épült fellegvára, az inka birodalom legismertebb városa.
A 2450 méteres magasságban, két hegycsúcs közötti hegygerincre épült város építményei a mérnöki és kivitelezői tudás remekművei. Az esetenként tonnányi gránittömböket tökéletesen simára csiszolva, kötőanyag nélkül illesztették úgy, hogy még egy késpengét sem lehet közéjük tenni. A szentélyek, fürdők és a több mint 100 ház maradványain ez a precizitás jól tetten érhető. Az egész világ egyik legrejtélyesebb történetű városa. Évszázados virágzását követően 1570 körülre már teljesen kihalt. Bár több versengő elmélet született, az elnéptelenedés pontos okát máig sem sikerült megbízható módon tisztázni.Több évszázados nyugalom után 1910 körül fedezték fel ismét /ez is vitatott./Folyamatosan zajlik a rekonstrukciója.

 

7./ Tádzs Mahal, Agra, India, 1647

A „Paloták Koronája” a második legfiatalabb építmény a csodák sorában. Ezt a halotti emlékművet, amely a mogul síremlék építészet csúcsa, Sáh Dzsahán mogul sah építtette korábban elhunyt felesége emlékére. Végül őt is itt helyezték örök nyugalomra.
A feljegyzések szerint több mint húszezer ember építette éveken keresztül ezt az épületkomplexumot, amely a felhasznált nemes anyagokon és tökéletes arányain túl, számos legendának is megtestesítője.
Létrejöttének története amúgy az örök szerelemnek állít emléket.

A világ új hét csodája és a régi, ókori világ hét csodája egy ideig még biztos, hogy szimbiózisban fognak élni és létezni. Részben az emlékekben, részben pedig a maguk tapintható fizikai valóságában.
Hogy melyik hetes lesz hosszabb életű?
Az ősibb vagy ez a mostani újabb?
2000 év múlva megmondom 🙂

Képek:wikimedia,pixabay