Az ismert univerzum látványos képe

Az ismert univerzum egyetlen gyönyörű képen látható kicsit lejjebb és a cikk közvetlen linket tartalmaz az eredeti nagyítható képhez is.

Az ember ősidők óta vizsgálja és kutatja tekintetével a Földet körülvevő univerzumot.
Kezdetben a szellemvilág ismert és ismeretlen szörnyei, jóságos varázslói, istenei és angyalai lakhelyeként tekintettek a végtelen térre.
A „nagy ismeretlen” megismerésének történetét a tudományos jegyzetek mellett vádaskodások, perek és nem egy esetben kioltott emberi életek szegélyezték.
Elég csak a reneszánsz kor kiemelkedő filozófusára, a 16.század végén tanaiért elégetett Giordano Brunora, vagy a néhány évtizeddel később inkvizíciós meghurcoltatásban részesült Galileire gondolnunk.

A huszadik század második felétől, a számítógépek és a technika gyors fejlődésnek köszönhetően egyre inkább távolodik és kitolódik az a határvonal, amely elválasztja a már megismert világunkat az ismeretlentől. Rádióhullámok pásztázzák a végtelent, űrszondák és műholdak zúdítják adataikat éjjel nappal a szuperszámítógépekre, hogy táplálékul szolgáljanak a megismerés olthatatlan étvágya számára.

A művészetek a múltban is számos esetben járultak hozzá a tudományos ismeretek közérthető formában történő megjelenítéséhez.
Ennek a hagyománynak állított újabb mérföldkövet Pablo Carlos Budassi képzőművész, amikor egyetlen képen ábrázolta az ismert univerzumot.

A párját ritkító alkotás annak érdekében, hogy Földünk és Naprendszerünk jól azonosítható legyen nem méretarányosan készült.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nélkülözné a kellő tudományos alaposságot. Elkészítéséhez a NASA által begyűjtött adatok feldolgozásával létrehozott ún. logaritmikus térképeket használta fel a művész.
Íme, ez lett a végeredmény:

Az ismert univerzum egyetlen képbe sűrítve /commons.wikimedia:Pablo Carlos Budassi

A kép közepén a Naprendszerünk található nyolc bolygójával és a Nappal.
Körülötte a Kuiper-öv kisbolygóöv, Oort-felhő ústököszóna, Alfa Centauri, Perseus, Tejút, Androméda galaxis, közeli galaxisok, Kozmikus Háló, Kozmikus mikrohullámú sugárzási zóna és végül az ősrobbanás láthatatlan plazma területei szegélyezik és zárják az ismert világ határát.

Igen dicséretes módon alkotását nem csak hogy nem védte le, hanem a wikimedia.commons-ra feltöltve gyakorlatilag korlátlan hozzáférést biztosított, hogy minél többen megismerhessék.

Az univerzum kép eredeti, nagy felbontású, bámulatba ejtően gyönyörű nagyítható változatát a kék részre kattintva nyithatod meg.

Ha már a naprendszer bolygói szóba kerültek érdemes megemlíteni, hogy a naprendszerünknek amúgy 8 bolygója van, annak ellenére, hogy még a húszas éveiben járó korosztály egy része is 9-ről tanult az iskolában.
Elég sokáig valóban 9 is volt, de a legtávolabbi Plutó 2006-ban új besorolást kapott: törpebolygó lett.

Gyakran hangzik el az a kérdés is, hogy honnan ered a bolygók neve.
Mivel a választ kevesen tudják, ezért néhány szóban leírjuk hogy, ki vagy mi volt a névadójuk.

Nos, jellemzően mitológiai előzményei és összefüggései vannak naprendszerünk bolygóinak elnevezése mögött.
Elsősorban az antik világ, Hellász és Róma istenei, halandók és félistenek urai inspirálták a névadókat.
Ez alól csak egy kivétel van, a Föld.
Vegyük sorba a bolygókat a Naptól való távolságuk sorrendjében és nézzük meg nevük eredetét:

Merkúr
A görög Apollon és Hermész római megfelelője. A római Mercurius, amelyből a Merkúr név ered, az utazók és kereskedők istene volt.

Vénusz
A hellászi Aphrodité római megfelelője. A termékenység és szerelem istennője.

Föld
Az egyetlen bolygó naprendszerünkben, amelynek semmilyen ókori mitológiai vonatkozása sincs. A Föld szó eredete valószínűleg az európai germán és angolszász gyökerű nyelvekhez hasonlóan a talaj-föld szóhoz kapcsolható. A föld szó Föld értelmű, azaz bolygónkra utaló használata a 14 századtól kezdve válik mind gyakoribbá az európai kontinens országaiban.

Mars
Az ókori Róma egyik legrégebbi istene. A római mitológia hadistene, akinek mindig a városfalakon kívül -Mars-mezőn -emeltek templomot, mivel fegyveres hadak nem vonulhattak be a város területére.

Jupiter
A római mitológiában az ég, a nappal és a vihar istene az istenek királya. Görög megfelelője Zeusz akinek neve „fényes égboltot” jelent. Minden isten és ember ura.

Szaturnusz
Az egyik legősibb római isten. A vetés illetve a vetőmag istene A görög mitológia titánjával, Zeusz apjával, Kronosszal azonosították.

Uránusz
A görög mitológiában a teremtő eget megszemélyesítő (fő)isten, Gaia-Földanya férje, az legősibb istennemzedék képviselője. Kronosz mellett, a titánok és a küklopszok apja.

Neptunusz
Az egyik legősibb római isten. Az ókori provinciákban a helyi víz- és tengeristenekkel tartották azonosnak. A görög Poszeidónnal azonos.

Az ókor halhatatlan istenei tehát átalakult formában ugyan, de változatlanul a Föld közelében keringenek.

Ha érdekelnek az égbolt szépségei akkor olvasd el a csillaghullásról szóló írásunkat is a kék betűs részre kattintva.

(Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)