A robotok már a spájzban vannak

  •  
  •  

Egy igen érdekes és tanulságos videót gondoltunk megosztani olvasóinkkal ezen a héten, persze bőséges érdekes tény kíséretében.
A tíz perces válogatás 10 különféle állati robotot mutat be működés közben.
Már önmagukban ezek az érdekes kis tech-szerkentyűk is elbűvölhetik műszaki affinitású olvasóinkat, főleg a robotok szerelmeseit.

Mi viszont ezen túlmutató gondolatainkat is szeretnénk megosztani, amik elsősorban a természet alkotásai és az emberi tevékenység kapcsolatának összefüggéseiről szólnak.

Természetesen – szokásunkhoz híven – a robot témához kapcsolódóan néhány érdekes és értékes információval is ellátjuk olvasóinkat.

robotok - asimo

A robotok egyik legismertebb képviselője, ASIMO, a japán Miraikan múzeumban, Obama elnök társaságában

Kezdjük rögtön magával a robot szó eredetével, ami nem igazán közismert.
Még száz éve sincs, hogy először leírták a robot szót – egy regényben.

A hazánkban is jól ismert Karel Capek cseh író 1921-ben publikálta Rossumovi Univerzální Roboti című szatíráját, amiben “robotokat” gyártottak “biológiai lényeket” a nem túl kellemes fizikai munkák ellátásához.
(A mai értelmezésben ezek nem is igazi robotok voltak, hanem fejlettebb, inkább a terminátor filmekből ismert androidok vagy replikánsok megfelelői.)
A szláv robota – roboti – szó forrása a magyar történelemből is jól ismert paraszti robot (1767. úrbéri rendelet) fogalmához kapcsolható.

Rossum’s Universal Robots volt az angol változat alcíme.
Ebből aztán az internacionális szavak evolúciójának többé-kevésbé kacskaringós útját bejárva a múlt század második felétől vált általánosan elterjedté a robot szó a világ összes országában.

Az első robotokról már az ősi civilizációkból ránk maradt emlékek is mesélnek.

Már persze a robotok tág értelmezésben vett változatairól van itt szó, amelyekhez sok esetben némi misztikus varázslat, sőt furfang is kapcsolódik.
Szinte az összes jelentős ősi kultúrában találunk utalást “robotokra”.

Ilyen volt például a görög mitológiában Pygmalion műve az életre kelő Galatea szobor, vagy az időszámítás előtti századokban Kréta szigetén szolgálatot teljesítő, azt védő bronz szobor Talosz, de említhetnénk akár az Iliászt is.

Szintén fontos mérföldkő az első századi tudós, a római-egyiptomi Alexandriai Heron munkásságát dicsérő, több mint százféle automatát, mechanikus szerkezetet, kvázi robotot leíró gyűjteménye.

Az ősi Kínában is feltűnnek(Lie Zi szöveg) az ember formájára megalkotott magától mozgó mechanikus szerkezetek, sőt repülni képes automatákat is említ a Han Fei Zi és más írásos emlékek.

Írásos emlékek szerint (Lokapannatti) az időszámítás előtti Indiában mechanikus robotok védték Buddha temetkezési relikviáit a hódító római seregektől egészen addig, amíg Asóka király() le nem szerelte a robot-hadat.

Természetesen az ősi egyiptomi civilizációban is feltűnnek a robotok.
Elsősorban az istenségek kőből, fémből vagy fából megformált szobrai voltak képesek önálló mutatványra.
Ezek általában jól értelmezhető jelzések voltak,a szoborban megbúvó istenség lelkének válaszai a hozzá intézett kérdésekre. Mondjuk egy bólintás a következő napfogyatkozásra, ami akár egy birodalmat is visszatarthatott a lázadástól.
A háttérben persze mindig hús-vér emberek, a furfangos tudós papok álltak.
(lásd pld:Prus:A fáraó)

A középkorban, majd azt követően a tudományok fejlődésével párhuzamosan fejlődött elsősorban a mechanika és kapcsolódó területek tudománya, ami elsődlegesen fontos volt az emberi közreműködéssel funkcionáló robotok fejlődéséhez.

A bizánci birodalomban felhalmozódó tudást jellemzően a muszlim (török, arab)terület tudósainak adták át, így robotikai, automatizálási ismereteiket is.

Ebben az időszakban már valóban jelentős fejlődés zajlott és a teljesség igénye nélkül megemlíthetők az alábbi mérföldkövek is.

Harun al Rashid kalifa például már a 700-as években bonyolult önműködő hidraulikus szerkezeteket épített.
Kiemelkedő alkotója korának a 12.században élt muzulmán tudós Iszmail al Jazari, akinek munkásságát elsősorban a halála után, 1206-ban megjelent,”Mérnöki fogások ismeretének könyve” után ismerjük.
Több mint 100 mechanikai szerkezet leírása található benne az elkészítésük módjával együtt.
Alkotott ő a programozható zenekartól, kézmosó automatától kezdve a legkülönfélébb órákon át az innivalót felszolgáló “humanoid” robotig számtalan érdekes dolgot.
A könyv közismertebb angol címe “The Book of Knowledge of Ingenious Mechanical Devices”, így akit részletesebben érdekel a téma erre keressen rá.

Következő jelentős csomópont Leonardo de Vinci 15. századi munkássága.
Erről nem írunk részletesen, mert műveinek csak töredékes felsorolása is meghaladja jelen írás kereteit.
Annyit érdemes tudni, hogy Leonardo feljegyzéseinek múlt század közepi ismételt “felfedezése” számos robotikához
kapcsolható szerkezettel bővítette a hozzá kapcsolható kreálmányok körét.
Ilyen például a német lovagot mintázó, mozgásképes mechanikus robot.

Csak mellékvágányon említjük azt a tényt, hogy az ókor tudósaihoz hasonlóan a későbbi korok alkotói sem mentek a szomszédba, ha furfanggal kellett helyettesíteni egy akkor még megoldhatatlan technikai problémát.

Tipikus példája ennek Kempelen Farkas története.
Számos valós automatizálási megoldása mellet, ő alkotta 1769-ben azt a “Török” néven elhíresült “automata”sakkozógépet, ami csak egy átverés volt.
“A török”-ben valójában egy ember volt elrejtve és köze nem volt semmiféle döntőképes robothoz.

Innen pedig egy nagy ugrással a 20. század hajnalához repülünk, amikor is a kor zsenije, Nikola Tesla bemutatja a világ első rádióhullámmal távirányítható szerkezetét, egy hajót.

Innentől az emberi érintés nélkül is működtethető gépek, az igazi robotok korába léptünk.

A 20. és 21. századi fejleményeket nem listázzuk, mert több könyvtárnyi információt kellene olvasóinkra zúdítanunk, csupán egyetlen magyar vonatkozású tényét emelnénk ki.
A klasszikus kibernetikai alkotások hajnalán, a múlt század közepén magyar tudósok is úttörő szerepet játszottak a robotok fejlődésében..
Az 1950-es évek végén építették a szegedi katicabogár-robotot, amiről szinte minden részletesebb robottörténeti írás megemlékezik. Egy korábbi cikkünkben erről a katicabogár-robotról részletesen is írtunk.

A szűk értelmezésű robotok már észrevétlenül képezik részét mindennapi életünknek.
A legváratlanabb helyeken is.
Ezek azok az elektronikus- mechanikus szerkezetek, amik “kitágítják” képességeinket, vagy helyettesítenek bennünket embereket.

Kis áthallással kijelenthetjük, hogy a robotok már a spájzban vannak.
(Ha fiatalabb olvasóink nem tudják, hogy vajon mi ebben az áthallás, kérdezzék meg szüleiket!) 🙂
A gyárakban működő automatizált gépsorok, a számítógépek, a közlekedési lámpák, a repülők, autók és a többi, közvetlen emberi irányítással, vagy programozással működő szerkezetek mind ilyenek.
Ezeknél a kapcsolat és az interakció jellemzően az ember és a gép között jön létre.

A következő stációban a robotok az embereken túl már a környezetükkel is interaktív viszonyba kerülnek.
Tipikusan ilyenek például számos hadászati rendszer mellett az önvezető autók, amik a környezetből származó információkat (is)használják fel döntéshozatalra.
Ezt a vonalat képviselik az ezredforduló ismertebb antropomorf robotjai is, mint például az első ASIMO, vagy állatok mintájára létrehozott szerkezetek.
Ilyen állati robotokat mutat be az alábbi videó is .

A legfejlettebb rendszerek pedig már öntanulóak.
Modellezik több más mellett az emberi gondolkodás és információ feldolgozás számos aspektusát.
A problémák megoldásához már alkalmazkodni tudnak változó “viselkedésükkel”.
A szűk keresztmetszet már nem elsősorban az információk feldolgozásának sebessége, hanem a mikéntje.

Emberi gondolkodást és ebből következő optimális válaszokat próbálnak generálni élettelen alkotóelemek felhasználásával.
Ehhez persze az emberi gondolkodás mikéntjét kellene megismerni ahhoz, hogy leképezhessük.
Ez pedig még várat magára. Meghaladja jelenlegi tudásunkat.
Az agyműködés számos területe máig ismeretlen vagy csak egyes részleteiben ismert a tudósok előtt.
Így pedig a leképezése is lehetetlen.

A fő kérdés ugyanis az, hogy egy önálló rendszer – robot – hogyan reagál a környezetéből érkező információkra és miképp alkalmazkodik hozzá viselkedését megváltoztatva.

Ez az egyik oka, hogy a tudósok visszanyúltak az embernél alacsonyabb rendű élőlények tanulmányozásához.
Ez egy potenciálisan járható ösvény, ami a tudatos alkalmazkodáson át vezethet a gondolkodás mind magasabb szintjének szimulálásához.

A környezeti interakciók mikéntjének tanulmányozásához egyre gyakrabban vizsgálják a természeti környezetünkben lévő élőlények viselkedését.

Ez persze teljesen logikus, hiszen a természeti fejlődés, az evolúció viszonylag alacsony hibaszázalékkal épít önműködő és jól alkalmazkodó struktúrákat, például különféle élőlényeket, vagy növényeket.

Ezek jellemzően nem tudattal, pláne nem öntudattal rendelkező szervezetek, de közös jellemzőjük, hogy válaszreakciókban, alkalmazkodásban kiválóak.
Ezért is fontos minden egyes faj megmaradásának biztosítása, mert mindegyikük a saját környezetéhez idomulva egyedileg fejlődött.
Speciális tulajdonságok hordozója.
Nem tudhatjuk, hogy melyik lesz az a dedikált egyed, aminek tanulmányozása majdan esetleg megoldással szolgálhat egy ma még fel sem merült kérdés megválaszolásában.

A környezet rombolásával nem csak életterünket, de fejlődési lehetőségeinket is jelentősen csökkentjük.
Naponta tucatszámra halnak ki a Földön élőlények az emberi tevékenység következtében.

David Attenborough, a világhírű “természetismerő” legutóbbi beszédei és legutóbbi kisfilmje, bár más összefüggésben, de pont ezekre a vissza nem fordítható folyamatokra hívja fel a figyelmet.
Eltűnő, pótolhatatlan értékekre, amelyek megőrzése pedig az emberiség általános jól felfogott érdeke lenne.

A magad módján Te is hozzájárulhatsz a fejlődéshez környezeted megóvásán keresztül.
Ne szemetelj és aktívan óvd természeti környezetedet. 🙂


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.