Pünkösd eredete,pünkösdi szokások,szimbólumok

A pünkösd ünnepkör négy eleme időrendben: áldozócsütörtök, pünkösd, szentháromság ünnepe és úrnapja.

 

  • Áldozócsütörtökkel kezdődik a pünkösdi ünnepkör, amely a húsvétot követő negyvenedik nap, Krisztus mennybemenetelének napja.
    A jeles napnak többféle elnevezése ismert – mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini).
    Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is. A 4. századig ezt is pünkösdkor ünnepelték és csak ezt követően került tíz nappal korábbra.

 

  • Szentháromság ünnepe (Festum Trinitatis) a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak meg. A 10. század eleje óta ünneplik, de a 14. századtól pápai ( XXII. János pápa) rendelet írja elő megtartását a római katolikus egyházban.

 

  •  Úrnapja vagy teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Úrvacsora ünnepnek is nevezik, mert ilyenkor a szertartások során Jézusnak az utolsó vacsorán elhangzott szavait és cselekedeteit ismétlik liturgikus módon.
pünkösd,csíksomlyói_búcsú

Pünkösdi ünneplő tömeg a csíksomlyói búcsúban

Pünkösd ünnepe

Pünkösd a keresztény egyház egyik legfőbb ünnepe, időpontja a húsvéthoz alkalmazkodik, ezért évente május 10.- június 13. között más és más napra eső mozgó ünnep. Forrása a niceai zsinat (i.sz.325) határozata.
Megnevezése a görög pentékoszté (ötven) szóból származtatható.

A keresztény egyház annak ünneplésére és emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után hatalmas szélvihar kíséretében a Szentlélek lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra.
Az apostolok cselekedeteiről szóló bibliai rész így írja le:

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent
Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel. 2,1?4)

pünkösdMivel ezt követően, részben Péter apostol prédikációinak hatására, megalakultak az első keresztény csoportok, gyülekezetek, ezért ez egyben a keresztény egyház születésének ideje is.
A pünkösdi ünnepekről már a 2. században is megemlékeznek ókeresztény írók.

 

Pünkösd eredete

A zsidó vallásból ered, ahol a pészah szombatja utáni ötvenedik napon (sávuót) először az aratást, majd később a kőtáblába vésett tízparancsolat adományozásának az emlékét ünnepelték.
Alapvetően örömünnep.

A kialakult pünkösdi szokásokból jól látható, hogy a kereszténység kialakulásának korát megelőző hagyományokból is merített és átörökölt számos elemet. A virágok hangsúlyos megjelenése például az ókori római Floralia ünnepeknek állít emléket, amelyeket májusban tartottak a virágok és tavasz istennője Flóra tiszteletére.
A középkori egyház az ünnep keresztény jellegének kiemelésére templomokban is megjelenítette a bibliai eseményt.

A májusi hónapot pünkösd havának is nevezik.

 

Pünkösdi szimbólumok

Májusfa

pünkösd,májusfa

Májusfa állítás 2014-ben

A 15. századtól kezdődően találkozhatunk különféle forrásokban a májusfa állításáról, a szokás azonban minden bizonnyal régebbi.
A feldíszített fa részben ősi természeti eredetű ünnepeket, mint például a természet újjászületését, valamint történelmi, egyházi, vallási mozzanatokat is jelképez.

Pünkösdi rózsa
A májusban virágzó pünkösdi rózsa (kerti bazsarózsa,Paeonia officinalis) már megnevezésében is hordozza a képviselt ünnepet.

 

 

Pünkösdi szokások, pünkösdi hagyományok

Májusfa állítás és kitáncolás
A májusfát csoportokba szerveződve állították fiúk a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt.
Magas, szép állású fák voltak erre alkalmasak, melyeket a földbe ástak vagy kerítésoszlophoz rögzítettek éjszaka vagy esetleg korán hajnalban.
Különféle színes virágokkal, szalagokkal, zsebkendőkkel,de akár étellel-itallal is díszítették.
A májusfák kidöntése, a kitáncolás általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal járt együtt, amelynek szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása és a májusfára mászás.

Pünkösdi király választás
A pünkösdi királyt ( néhol májusi királynak hívják) ügyességi játékok során választják ki a legények közül. A középkor óta ismert hagyomány, sőt már a 16. században elterjedt a pünkösdi királyság gyorsan múló, értéktelenségére utaló szólás-mondás.
A pünkösdi király egy évig uralkodhatott. Ezalatt a “kocsmában” ingyen ihatott és minden lakodalomnak valamint ünnepségnek meghívott vendége volt.

Pünkösdi királynéjárás

pünkösd

Pünkösdi királynéjárás 1938-ból a Magyar Néprajzi Lexikonban

A legszebb választott leányt néhány társa körbeviszi a faluban. A portákra betérve fátyollal letakarják, körbejárják és különféle termékenységvarázsló versikéket mondanak, amiért apróbb ajándékokat kapnak.

Zöldághordás
A tavasz megérkezését jelképező és köszöntő énekes, táncos felvonulás, amelynek során a legények és leányok zöld ágakkal és virágokkal a kezükben vonulnak végig a falun. A “Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű, mindenki által jól ismert gyerekjáték ezt másolja, innen ered.

Pünkösdölés
Elsősorban adománygyűjtést szolgáló hagyomány, amelynek során a pünkösdi király és királyné az udvartartásával, vagy tényleges lakodalmi menet vonult végig a falun énekelve és táncolva.

Borzakirály és rabjárás
A borzakirály bodzából készült köpenyben, a rabjárók pedig katonarabként járták a házakat és gyűjtötték az ajándékokat.

Pünkösd hétfő  2018-ban május  21-re esik.
(2017-ben elég késői időpontra,  június 5-re esett.)

A kapcsolódó húsvét ünnepkörről itt olvashatsz.

 


(Ez a mű a CC-BY 4.0 nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.