Placebo alvás a frissességért

  •  
  •  

Mai világunk általánosan felgyorsult tempójának egyik leggyakoribb hátulütője a legfontosabb pihenés fajtára fordított idő jelentős csökkenése.
Nevezetesen az alvásról van szó.

A pihentető alvás mennyiségének csökkenésére nem csak az a magyarázat, hogy konkrétan kevesebb időt fordítunk rá.
A rendelkezésre álló rövidebb időt sem tudjuk hatékonyan kihasználni, mert nem tudunk elaludni a fejünkben zsongó információs tömegtől, a napközben felhalmozódott feszültségtől.

A napközbeni civilizációs idegbaj után hazaérve jut idő a személyes ügyek kezelésére. Házastársra, gyerekre, háziállatra, lakásra, stb. – és az olyan ” nekem ennyi jár” típusú önkényeztetésre, mint például a kedvenc sorozat(ok) aktuális epizódjának megtekintése.
Az idő pedig elszalad, éjfél is elmúlt.
Gyorsan lefekszünk.

De csak álmatlanul forgolódunk az ágyban és áthidaló megoldásként előkapjuk a mindig kezünk ügyében lévő mobiltelefont, táblagépet vagy laptopot.
A belőlük áradó kékes fény viszont gátolja az alvást elősegítő hormonok termelődését szervezetünkben.
Ahelyett tehát, hogy álmosabbak lennénk ezzel éppen ellenkezőleg csak tovább hátráltatjuk az alvás kezdetét.

 

placebo alvás

Ha állandóan a fáradtságról panaszkodunk, annak megfelelően fogunk teljesíteni is.

A végeredmény pedig sokak számára ismerős.
A kialvatlanság miatti fáradtság, koncentrálási képtelenség és az ezzel együtt járó állandósuló panaszáradat.

Nos, jó hírrel szolgálhatunk.
Létezik egy áthidaló megoldás ezeknek a zavaró tüneteknek az elkerülésére, ráadásul úgy, hogy még a napirendünkön sem kell változtatnunk.

Ez a “csodaszer” pedig nem más mint az úgynevezett placebo alvás jelensége.

Röviden és tömören fogalmazva arról van szó, hogy ha arra kondicionáljuk önmagunkat, hogy igenis jól aludtunk éjszaka és kipihentük magunkat akkor úgy is fogjuk érezni.
Ez persze első hallásra fából vaskarikának tűnhet, pedig nem az.

Korábban több írásunkban is beszámoltunk olyan kutatások eredményeiről, amik rámutattak agyunk működésének néhány felettébb furcsa jellemzőjére.
Azokról az agyműködési “anomáliákról”, amik segítségével tudatos viselkedésbeli változtatásokon keresztül tudunk hatni érzéseinkre és érzékszerveinkre.
A visszaható testbeszéd vagy az önszuggesztió megdöbbentő hatásairól.
E utóbbi segítségével például hangunk magasságának egyszerű megváltoztatásával képesek vagyunk jókedvre deríteni önmagunkat.

A placebo alvás hatékonysága is hasonló alapokon nyugszik.

A Kísérleti Pszichológia Magazin  egyik korábbi számában publikálták azt a 164 résztvevő bevonásával elvégzett kísérletsorozatot, ami vizsgálta a placebo alvásnak nevezett jelenség fontosabb hatásait.

Röviden összefoglaltuk a lényegét.
(A kísérlet részletei iránt mélyebben érdeklődő olvasóink ide kattintva találják a leírást.)

A kutatás során először megkérték a résztvevőket, hogy minősítsék az előző éjszakai alvásukat, majd elmondták nekik, hogy az alvás akkor igazán pihentető, ha legalább 25%-át REM fázisban töltik.
Ezt követően viszont kicsit átverték őket.

Rákötötték a kísérletben résztvevőket egy gépre, amiről hamisan azt állították, hogy megállapítja a legutóbbi alvásuk során REM fázisban töltött időtartamot.
A “mérés” után a csoport egyik felének a vízválasztónak mondott 25% alatti REM arányt, a másiknak pedig 25% felettit értékeket hazudtak.

Ezt követően különféle kognitív szabvány teszteknek vetették alá őket.

Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy – az alvásmegvonás egyik tipikus tünete – a beérkező információk feldolgozási sebességének csökkenése nem a tényleges alvás jellemzőihez idomult, hanem a “bemagyarázott” alvásminőséggel volt összefüggésben.

A kutatás tehát rámutatott arra, hogy kipihentség érzése legalább annyiban a képzeletünk, hozzáállásunk eredménye mint a valós állapoté.
Ha pihentebbnek képzeljük magunkat akkor teljesítményünk is ehhez fog igazodni.

Ebből következik, hogy a panaszkodás csak ront a helyzetünkön.
Ehelyett sokkal hatékonyabban küzdhetünk az alváshiánnyal járó gondok ellen, ha arról próbáljuk folyamatosan győzködni magunkat, hogy kipihentek vagyunk.

A folyamatos ismételgetés igen hatékony és fontos eszköz agyunk befolyásolására, amiről szintén írtunk már egy korábbi cikkünkben.


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.