Növényi internet – beszélgető fák, üzengető bokrok

  •  
  •  

Ismét kiderült, hogy természeti környezetünktől érdemes tanulni.
Annál is inkább, mert a természet több olyan rendszert hozott létre és működtet hatékonyan, amiről mi emberek szentül meg vagyunk győződve, hogy mi találtuk ki.

A web alapelveit 1989-ben kidolgozó Tim Berners Lee bizonyára nem sejtette, hogy hasonló felépítésű, az egész világot behálózó információs sztráda már nagyon régóta létezik.

Ez a hálózat a növényi internet.
Nem telefonkábelek vagy üvegszálak, és nem rádióhullámok alkotják a sztrádát, hanem gombák.
Pontosabban a gombák sejtfonal szövedéke, a micélium.

növényi internet-micélium

A gombák föld alatti része a micélium, a növényi internet információs sztrádája.

A 19. század vége felé egy Albert Bernhard Frank nevű német biológus és gombakutató publikált egy igen érdekes cikket.
Azt a felfedezését taglalja, hogy a növények gyökerei szoros szimbiózisban élnek egy jó csomó gomba föld alatti micéliumával.
Ekkor írja le azt a megnevezést, amivel az ilyen típusú növényi gyökér-gomba kapcsolatokat azóta is jelölik – mycorhizza.

Ha eddig nem tudtad most elmondom, hogy a gomba föld feletti látható kalapos része az adott növénynek csak töredékét képezi.
Egyetlen “gomba” kiterjedése a föld alatti micélium részeivel együtt, akár városnyi méretű is lehet.
Ez a micéliumnak nevezett valami, a gombák tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedéke, amit talán egy föld alatti kusza pókháló rendszerhez lehetne hasonlítani.

Ez az egész felfedezés akár meg is maradhatott volna a biológia iránt elmélyülten érdeklődők szűk körén belül, ha nem derült volna ki néhány felettébb érdekes aspektusa a dolognak

Csakhogy a múlt század hatvanas éveiben rájöttek, hogy ezek a gombaszövedékek meglehetősen nagy forgalmat bonyolítanak.
A növényektől szénhidrátokat kapnak és cserébe különféle ásványi anyagokat szállítanak nekik.
Amolyan jótett helyébe jót várj módon.

Ezzel azonban nem merül ki a árucsere.
Közvetlenül hasznosítható anyagokon kívül ugyanis más dolgok is megjelennek ebben a rendszerben.

Információk, immunerősítők és vegyi fegyverek is áramlanak benne, hogy csak a legmeglepőbbeket említsük.

A meglepetések sora azonban itt még nem ért véget.

Egy Paul Stamets nevű tudós, aki egész életét a gombák tanulmányozására fordította, igen meghökkentő információval állt elő számos kutatását követően.
A gombák elektronmikroszkópos megfigyelése és elemzése nagy fokú hasonlóságot mutatott ki a micélium és az APARNET között.
(Az APARNET az amerikai védelmi minisztérium egyik korai internetes rendszere volt.)

A növényi árucsere és információs sztráda működésének számos részlete a mai napig nem tisztázott, de létezése és működése minden kétséget kizáróan bizonyított.
A világ számos országában folynak a megfigyelések és kísérletek, amelyek apró részletekben lebbentik fel a fátylat eddig ismeretlen részletekről.

Alig néhány éve bizonyították, a növényi kommunikációs rendszer interaktív mivoltát.

Növényi kártevők megjelenése esetén például vészjelzést küldenek a növényi kultúrák akár igen nagy távolságra is.
Ennek hatására a még meg nem támadott egyedek fajspecifikus vegyi riasztó/irtóanyagot állítanak elő és a föld alatti gombarendszeren keresztül visszajuttatják a megtámadott növényekhez.
Segítik a másik növényt a védekezésben.

Az emberi internethez hasonlóan a növényi internetben is megjelenik a “bűnözés és az ármány”.
Némely növények tápanyagot lopnak más növényektől a micélium weben keresztül, sőt egyenesen megmérgezik és kiirtják a túl közel merészkedő nemkívánatos szomszédokat vagy betolakodókat.

Ez utóbbi jelenséget már régebb óta ismerik és allelopátia névvel illetik tudományos körökben.
Az újdonság a méreganyag újfajta terjedési módjának felismerésében rejlik.

Azt se gondoljuk, hogy a kicsi és nagy mennyiségű információ tárolására képes adathordozókat mi emberek használtunk először.
A növények által termelt, információkat hordozó vegyi anyagokat nem csak a föld alatt, hanem a föld felett is terjesztik.
Bár még nem végeztek reprodukálható kísérleteket, de úgy tűnik, hogy a növények rovarokat és más élőlényeket is felhasználnak az információk gyors továbbítására.
Bogárpendrive 🙂

A tudósok régóta sejtik, hogy a Föld organizmusai jóval nagyobb mértékben összekapcsolódottak és egymással kölcsönhatásban lévők, mint ahogy azt eredetileg gondolták.

Lehet, hogy a 2009-ben készített Avatar című film készítői James Cameronnal az élen ezt már akkor tudták?
A Pandora holdon minden élőlény kapcsolatban állt egymással, az információ továbbítása pedig a fák gyökereinek közreműködésével történt, egy szinte mindig láthatatlan növényi internet segítségével.

A valóság néha hihetetlen.
De igaz!?


(Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.