5 meglepő tény a memóriádról, amit jó ha tudsz

A memória sosem pihen. Minden dolog, ami éppen most történik veled, az már csak egy emlék lesz néhány másodperc múlva.
Az emlékeid kényelmesen befészkelik magukat a memóriádba, ahonnan szükség esetén előveheted őket.
Ilyenkor úgy mondjuk – emlékszünk.
Ez így viszonylag egyszerű történetnek tűnik, de csak addig, amíg el nem kezdünk kérdéseket feltenni.
Minél egyszerűbbek a kérdések annál nehezebb megtalálni a helyes választ.

A memória és emlékezet csuda érdekes dolgokra képes, ráadásul gyakran egészen máshogy, mint ahogy azt eredetileg gondolnád.
Működésének sok „másolt” eleme köszön vissza ránk a számítógépünkről vagy mobilunkról is.

Íme, 5 meglepő tény az emberi memóriáról és az emlékezetünk működéséről:

 

 A memória nem romlik

Mindenkivel előfordult már, hogy egy adott pillanatban nem jutott eszébe egy ismerőse neve vagy, hogy éppen hová tette le a bejárati ajtó kulcsát.
Egyszerűen nem emlékezett rá.
Ilyenkor persze csípőből jönnek a korokra lebontva belénk ivódott sztereotípiák.
Idős embernél előkerül a szenilitás, fiatalnál a figyelmetlenség, a kettő között pedig a „már romlik a memóriám ” a sláger.
Ez persze logikusnak is tűnik, hiszen miért is pont a memóriánk állna ellen az öregedésnek.
Nos, az a helyzet, hogy az igazság talán mégsem itt lakozik.

A memóriánk – tehát az emlékeink és képességeink tárhelye – nem csak, hogy nem romlik, hanem éppen ellenkezőleg, életünk végéig javul.
Ez azért lehetséges, mert a kapacitása úgy tűnik gyakorlatilag korlátlan.
Amiben a változás történik, ami korlátozza a működését, az az odavezető út, a memóriához való hozzáférés.

Képzelj el egy sokszobás könyvtárat, ahol mindegyik szoba dugig van hasznosabbnál hasznosabb könyvekkel.
Egy pár ajtó ebben a könyvtárban könnyen nyílik, de a java része nem, vagy csak nagyon nehezen.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a túrónak gyűjteni a könyveket – emlékeket- ha nem férhetünk hozzájuk, mert elfelejtjük őket?
Ne aggódj!
Van értelme.
Rögtön itt is az első válasz.

 

 A felejtés segít a tanulásban

Tudom, hogy ez így első hallásra antagonisztikus ellentmondásnak tűnik, pedig egyáltalán nem az.
Sőt, nagyon is ki van találva.
Térjünk csak vissza egy pillanatra az előző pontban említett „hova is tettem le a kulcsot?” példához.
Mivel ezt a műveletet már számtalanszor elvégezted az eddigi életed során, az agyadnak az összes korábbi kulcsos esetedet végig kellene gondolnia, hogy előhívhasd a helyes választ.
Ez azért lássuk be nagy meló lenne.
Sokáig is tartana.
Ráadásul egy kivételével az összes többi előkapart információ teljes irreleváns, felesleges.
Nyilvánvaló, hogy igazából csak a legutolsó eset érdekes számodra.

És ez így van az összes többi emlékeddel is.
A mostanában történt dolgok mindig fontosabbak a régieknél és ezt a te csúcs szuper agyad tudja is.
Mert prediktíven működik, kitalálja mit szeretnél.
(Pont úgy, ahogy a szövegszerkesztő a mobilodban.)
Ezért alkotta meg zseniálisan az agyműködés evolúciója a „felejtést”, a nehezen nyíló ajtókat abban a bizonyos könyvtárban.
Így tud a leggyorsabban és leghatékonyabban kiszolgálni téged.
Így, ilyen esetekben mindig csak a néhány könnyen nyíló ajtó mögé kell az elmédnek benéznie.

 

 Elfelejtett emlékeink nem vesztek el örökre

Memóriánk titkos bugyraiban a régóta szunnyadó emlékeink és készségeink mindig készek rá, hogy alkalmasint ismét felélesszük őket.
Erről nem csak az agyturkászok – pszichológusok és pszichiáterek – mesélhetnének napestig érdekes történeteket, mert létezik egy mindenki által jól ismert szemléletes bizonyíték is.
Ha egyszer megtanultál kerékpározni, akkor ezt a képességedet évtizedes kihagyás után is elő tudod hívni, és némi gyakorlást követően ismét tökéletesen használni.
Az előhívott tárolt információkat és készségeket felfrissíteni ezerszer könnyebb, mint újakat megtanulni.

 

 Az emlékek megváltoznak a felidézés során

Ez a megint elég furcsának hangzó dolog bizonyítottan igaz.
Egy egyszerű példával az összefüggés is igen jól megvilágítható.
Tegyük fel, gyakran felidézed magadban, hogy az oviban eltörted a lábad, a suliban meg te voltál a futóverseny győztese.
Minden egyes alkalommal, amikor csak eszedbe jutnak ezek az emlékek, erősítik a pozíciójukat a többi, ebből a korból származó emléked rovására.
Érdekes, nem?

Így alakulhat át, alakíthatod át észrevétlenül a saját múltadat.
Tudatosan vagy önkéntelenül.
Ha ismered agyadnak ezt a működési jellegzetességét, könnyen a magad szolgálatába állíthatod.
Erősítheted vele múltad jó emlékeit. Ez viszont kihat arra, hogy miképp érzed magad a bőrödben a jelenben.
Így persze rögtön az is érthetővé válik, hogy az optimista emberek miért elégedettebbek és boldogabbak.

(Emlékszel még a Svarceneggeres emlékmás (sic) című filmre?
Tudod, amikor azt programozták a fejébe, hogy ő egy másik ember, ‘igazi’ emlékekkel.
A vicc az, hogy a történet akár igaz is lehetne.)

 

 Memóriánk meglepően képlékeny és instabil

Ez már az előző pontból is nyilvánvaló, hiszen már az emlékek felidézése is jelentős változást generálhat benne.
A memória tartalma a legkevésbé sem állandó.

Sokkal inkább egy dinamikus interaktív halmaz, ami folyamatos átalakuláson megy keresztül.

Folyamatosan érkeznek bele a friss információk, a régieknek pedig megváltozik addigi helyük és átkerülnek másik könyvtárszobákba.
Nehezebben nyílókba vagy végleg bezárulókba.
Ez a folyamatos helycserés információ keverés-kavarás zajlik agyunkban mindvégig életünk során.
Érdekes módon a köztudatban ennek mégis éppen az ellenkezője honosodott meg.

Az emberek úgy gondolják, hogy amit egyszer elfelejtettek, arra már végleg keresztet vethetnek.
Másfelől viszont szilárd meggyőződésük, hogy amit egyszer megtanultak az örökre vasalva van, bármikor gond nélkül használhatják, mert nem felejtik el.

Ezt az utolsó pontot ajánlom mindazon diák és tanuló felnőtt figyelmébe, akik gyakran szembesülnek azzal a kellemetlen ténnyel, hogy jelentősen alulbecsülik egy anyagrész elsajátításához szükséges idő hosszát.  🙂

Az agyműködés számos, mára már megismert speciális tulajdonsága kiválóan hasznosítható a mindennapokban is.
Egyik korábbi cikkünkben a tanulást megkönnyítő jellegzetességeiről írtunk, amit a kék betűs részre kattintva lehet elérni.

---

Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és erre a cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.