Mióta piros-fehér-zöld a magyar zászló színe?

A magyar zászló piros fehér zöld színével már a nándorfehérvári ostromnak emléket állító Wagner Sándor Dugovics Titusz című képén is találkozhatunk.
A nemzeti trikolort ma is használatos alakjában lengeti a szél a harcolók tömege fölött.
Ekkor 1456-ot írtak.

De vajon tényleg loboghatott akkor a vár falán, a 15. század közepén magyar trikolor?
Mióta ilyen mintájú a magyar zászló?
Próbából megkérdeztem 20 embert – csak egy tudta.
Ezért született ez az írás.

Magyar nemzeti trikolor az ostrom alatt álló nándorfehérvári bástya ormán,1456-ban. / wikipedia kép

Az általános iskolában szinte mindegyik lurkónak az egyik kedvenc témája az egri vár ostroma.
Az idősebb korosztály emlékeiben pedig azonnal felsejlik Bárdy György Jumurdzsák és Sinkovits Dobó István képe (sic).

A 15-16. századi török elleni küzdelem heroizmusa és végvári romantikája sok író, festő és költő fantáziáját megmozgatta
A török-magyar harcokról szóló számos művészi alkotás egyike Wagner Sándor említett képe is.
1859-ben festette, és valójában két piros fehér zöld zászlót is felfedezhetünk rajta.

Ez a kép Nándorfehérvár, vagyis a mai Belgrád ostromának egyik hősi jelenetét ábrázolja.
Azt a nagyszerű percet, amikor Dugovics Titusz, a magyar vitéz lerántja magával a mélységbe a lófarkas zászlót vivő törököt, Jobb híján csak így tudja megakadályozni az ellenséges hadi jelvény kitűzését a vár fokára.
Nándorfehérvárnak ez az ostroma 1456. július 21-én történt.
Tévedett-e a festő, vajon nem követett-e el anakronizmust Wagner 1859-ben?

A kérdés megválaszolásához tudnunk kellene, hogy mióta hivatalos mostani formájában a magyar zászló színe és formája. Az írás végére ez is kiderül.

A régi hadtörténészek, a heraldika (címertan) és vexillológia (zászlótan) kiváló szakemberei pontos leírásokat adnak.
Tőlük tudjuk, hogy a régi magyar királyi zászló eredeti színe a vörös volt.
A honfoglalók zászlórúdja hegyén még talán a turulmadár lehetett, Szent István uralkodása alatt pedig valószínűleg egy ezüstkereszt.

Később az Árpád-házi címer piros-fehér csíkjai válnak a nemzeti színekké.
Ezekhez csak a 16. század közepe táján, illetve ezt követően a 16. sz. második felében csatlakozik harmadik színként a zöld. Igaz, ezekben az időkben még nem a zászlón, hanem csak a dísz-sodratokban, ünnepi posztókon és különféle hasonló díszítéseken.

1681-ben már „pannonicus tricolor pannus”-nak nevezik ezt a három szint és Mária Terézia idején már zászlón is megjelent, de még mindig nem trikolórként.

A trikolór zászló a ma is használatos színekkel és elrendezésben francia hatásra alakult ki a 19. sz. elején.
A piros-fehér-zöld színt, mint hivatalos nemzeti színeinket pedig csak az 1847-48 évi országgyűlésen szentesítették törvényerővel.

A történelem érdekes fintora, hogy a magyar zászló színe közé harmadikként a zöldet, annak az Alekszandra Pavlovna nádornénak – József nádor felesége – a javaslatára vették fel, aki az 1848-as szabadságharcot leverő I.Miklós orosz cárnak volt a testvére.

Ebből a kis zászlótörténeti áttekintésből viszont az következik, hogy Nándorfehérvár 1456. évi ostrománál nem lenghetett még a bástya ormán a ma ismert háromszínű magyar lobogó.
Wagner Sándor Dugovics Titusz című képén, a mai formájában használatos magyar nemzeti trikolór anakronizmus.

(Anakronizmus = kortévesztés egy esemény vagy jelenség és annak ideje, időrendje között. Időbeli ellentmondás. A görög ana „ellen” és kronosz „idő” szavakból ered.)

A  magyar zászlót mai formájában az utolsó rendi országgyűlés,1848-as áprilisi törvények 21. cikkelye szentesítette, de az ezt követő 19 évben még tiltott jelképnek számított.

A jelenleg is használt három színű magyar zászlót a kiegyezés évétől, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének évétől, 1867-től használják Magyarországon hivatalosan.

(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)