Kincugi, az arannyal ragasztás művészete

  •  
  •  

A kincugi, vagy ahogy nevezik még kincukuroi, a törött porcelán vagy más kerámia tárgyak speciális összeragasztásának keletről származó művészete.
Több helyen találkozhatunk még az angolos kintsugi illetve kintsukuroi elnevezéssel is.

A technika azért különleges, mert a ragasztáshoz arany, ezüst illetve platina port is felhasználnak, ami semmi mással össze nem téveszthető kinézetet kölcsönöz a javított tárgynak.
Ezen túlmenően a helyreállítás, tehát a törött darabok összeragasztása során legkevésbé sem szempont a sérülések elrejtése.

Sőt éppen ellenkezőleg.
Az a cél, hogy a törés helyei a helyreállított darabokon is jól láthatók legyenek.
Ebben rejlik a különleges technika felhasználásával összerakott tárgyak elbűvölő szépsége.

Maga a kincugi illetve kincukuroi szó “arannyal történő összeillesztést” és “arannyal javítást” jelent.
(Az interneten számos téves fordítás is fellelhető. Sok oldalon – például a Wikipédián is – felelhető az “aranyasztalos” illetve “arany javítás” kifejezés, holott nincs szó sem asztalosságról sem pedig arany(tárgy) javításáról.)

kincugi - kintsugi

Egy kincugi technikával összeragasztott kerámia edény a 19. századból/c.wikimedia kép

A kincugi technika a művészettörténet egyes szakértői szerint valamikor a 15. század környékén jöhetett létre.

A legenda szerint történt egykor, hogy Asikaga Josimasza, az Asikaga sógunátus nyolcadik sógunja eltörte kedvenc kínai teásedényét.
Ez egy igen ritka darab volt, ezért aztán visszaküldte Kínába, hogy javítsák meg.
Az akkoriban alkalmazott kínai technikák egyikével úgy javították meg, hogy (ronda)fémkapcsokkal fogták össze a széttört darabokat.
A sógun az eredménnyel nem volt megelégedve, ezért japán kézműves mestereket bízott meg kedvenc tárgyának esztétikusabb helyreállításával.

A japán mesterek aranyporral vegyített lakkozott gyantával – urushi lakk – ragasztották össze a törött edény részeit úgy, hogy a széles aranyszínű csík az összeillesztés helyén jól látható maradt.
Akár egy arannyal kombinált dísztárgy vagy használati eszköz.

Bár konkrét történelmi bizonyíték nincs a legenda valóságtartalmának igazolására, de az adott kor jó táptalaj volt az ilyen eseményekhez.
Virágzó időszak volt ez a japán történelemben, töretlenül fejlődött a kultúra is.
Ekkoriban alakult ki például több más mellett a japán tradicionális teázás szokása, az ikebana, és a kínai eredetű tintás festészet.
Mindezek átszőve a kor gondolkodását alapvetően meghatározó zen-buddhizmussal.

Magának a kincugi technikának a szélesebb körű szigetországi elterjedése főleg a 16. században történt.
Főleg a japánban megjelenő, “A tea útja” vagy más néven”Sado” teázási szertartások népszerűvé válásával függhetett össze.

Az “urushi” lakk – amit a kínai eredetű lakk-fa megcsapolt nedvéből állítottak elő – felhasználásának több ezer éves hagyománya van számos keleti országban.
Mivel száradása után kemény és ellenálló felületet képez, a kerámia tárgyaktól a vértekig sokféle tárgyat vontak be vele.
Tradicionálisan ezt használják a kincugi ragasztási technikához is, de ilyen speciális céllal történő felhasználása történelmileg japán sajátosság.

Természetesen, mint a képzőművészetek szinte összes többi formájának, a kincuginak is van általános gondolkodásbeli, filozófiai vetülete is, túl a vizuális megjelenésen.

Több formában is.

Néhány ezek közül:

  • A tárgyak hibái – akárcsak az emberiek – az élet természetes részét képezik.
    Titkolásukra nincs szükség, csak arra, hogy levonjuk a negatív eseményből a tanulságot, korrigáljuk és lépjünk tovább.
    Így a hibák később erénnyé kovácsolhatók.
  • A változás elfogadható. Az élet természetes velejárója.
  • A tökéletlenség elfogadható, sőt egyedisége miatt szép is lehet.
    Ennek egyik esztétikai megközelítése például úgy szól, hogy egy tárgy szépsége a használata során szerzett “nyomokból” ered.

A kincugi technika vizuális része – minden bizonnyal filozófiai tartalmától megtisztítva – az évszázadok során sok országba eljutott.
Kortárs művészek is alkalmazzák a látványos arannyal ragasztás technikáját, modern alkotások létrehozásakor.
A Google keresőjébe beütve az angolos kintsugi kifejezést, a képek között számtalan gyönyörű ősi és modern kori alkotás tekinthető meg.

 


(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.